Szakál Aurél (szerk.): Péter család - Thorma János Múzeum könyvei 5. (Kiskunhalas, 2000)
Ferró Róza: Családfa a nemes kiséri Péter családról
királybíró. A vízaknai ref. templom kriptájába temették el, az öccsével együtt. 4. fiúk Szász János (1766. október 17 - 1827) alsóbb iskoláit szülővárosában járta, további kiképzését a Bethlen- kollégiumban nyerte. Felesége Filep Debóra, Filep Sámuel hites ügyvédnek és Vízakna ügyészének a lánya. Esk. 1790. Közpályára lépett 1792-ben, ekkor ugyanis Vízakna főjegyzővé választotta, mely állást 1797-ig viselte. Több országgyűlésen volt követ, királybíró, és senator 1794-től kezdve egész haláláig. 1827-ben hunyt el, feleségével, ki ugyanabban az évben halt meg, egy koporsó alakú sírkő alatt nyugszanak az ottani ref. temetőben. Három fiúk volt. Második Szász Károly (1798. január 25. -1853. október 25.) Szellemi tehetsége csodálatosan korán fejlett „három éves korában már olvasott, hét évet töltve be, latinra úgynevezett constructionis error nélkül fordítván Enyedre vitetett s ott egyszerre a negyedik diák iskolába a syntacticaba lépett”. 1814. június 24-én kapott bizonyítványt a Bethlen-kollégimtól. 1814-ben a kolozsvári kath. liczeum növendéke volt, 1815-ben a marosvásárhelyi kir. táblán juratus, s 1817-ben tizenkilencz éves korában már ügyvédi oklevelet szerez. Még ez évben Zeyk Jánossal és Teleki Elekkel Bécsbe ment, hol különösen mathematikával foglalkozott kitűnő eredménnyel. A vizsgálaton jelen levő orosz követ tetszését annyira megnyerte, hogy meghívta őt Szentpétervárra egyetemi tanárnak, mit Szász nem fogadott el. 1820-ban Enyeden segédjogtanár, 1821-ben rendes jogtanár lett. 1823-ban Alsófehérvármegye táblabírává választotta. 1834-től a M. Tud. Akadémia rendes tagja. Vízakna országgyűlési követe. Felesége Müstermann Franciska (1806. február 25. -1892. október 31.). Esküvő 1825. augusztus 12. Egyre növekvő híre, népszerűsége ellenségeket is szerez neki, kik kétségbe vonják nemesi származását, s így táblabírói tisztétől is megszeretnék fosztani. Ekkor tanúkihallgatást tartat, Torda vármegye 1834. márc. 3-án publikálja az enyedi professzor nemességét. 1847 és 1848-ban ismét követje lesz Vízaknának a kolozsvári országgyűlésen. Br. Eötvös József felajánlja neki a vallás- és közoktatásügyi államtitkári állást, melyre 1848. április 24-én megkapja a kinevezést. A kormány Debrecenbe menekülése után egy ideig miniszter nem lévén, ő vezeti a vallás- és közoktatásügyi tárcát. A szabadságharc leverése után őt is elfogják de megmenekül, mert Haynau letétele miatt megneheztelve a bécsi kormányra, Szász Károlyt is szabadon bocsátja 207-ed magával. Az erdélyi főegyháztanács tanári állásában visszahelyezi, de mivel Enyedet az oláhok elpusztították volt, Marosvásárhelyen tanárkodik a híres Bolyai Farkas katedráján. Itt érte utói a halál hirtelen agyszélhűdés alakjában. A vásárhelyi temetőben nyugszik. Felesége 39 évig élt özvegységben, hol egyik, hol másik gyermekénél. Vízaknával 1870-ben szakítanak. Meghalt Kolozsvárt, eltemették a férje mellé Marosvásárhelyt. Hat gyermekük volt. 2. Szász Károly (1829. június 15. - 1905. október 15.) 63. kép. Született Nagyenyeden, Bethlen u. 7. sz. alatti házban 1849-ben vallás és közoktatásügyi fogalmazó volt, majd a honvéd seregben, mint hadnagy szolgált. 1851-ben Rimaszombaton káplán, ugyan ez évben nagykőrösi matematika tanár, 1853- ban kecskeméti tanár lett. 1854-től Kézdivásárhelyen ref. pap volt, majd 1857-ben Kunszentmiklósra hívják meg lelkésznek. 1863-tól Szabadszálláson lelkész. Első felesége Szász Póli (1831. február 21. - 1853. június 17.). Esküvő 1852. április 15. Vízaknán született, Nagykőrösön halt meg, ott is van eltemetve. Különös előszeretettel foglakozott a költészettel s több csinos költeményt irt Iduna írói álnév alatt. Unokatestvérek voltak. Szász Károly (1792-1853) öccsének Szász Jánosnak (1805-1866) és Nagybaczoni Ferentz Zsuzsánna leánya. Szász 63. kép. Szász Károly (1829-1905) 170
