Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Székelyné Kőrösi Ilona: Muraközy János és Kecskemét város szabadcsapata

nemzetőrnek, honvédnek, népfölkelőnek, sőt később Muraközy szabadcsapatába is önként jelentkeztek. Körösi Sándor - az egyedüli, aki vívásban felvette a versenyt Muraközyvel - honvédtiszt, majd hadbíró volt 1848/49-ben. Muraközy 1844 júniusában befejezte a kecskeméti jogi fakultás második évét. Jókai is ekkor hagyta el Kecskemétet és Komáromban Asztalos Istvánnál lett gyakornok. Muraközy Vácra került, Párniczky Ede főszolgabíró mellé. 1845 márciusában Pesten, Molnár József ügyvédi irodájában újra összetalálkozott Jókaival, aki ekkor szintén itt töltötte jurátusi idejét. Közös szállásuk volt, ahol 1846 júniusáig laktak. Erről az időszakról csak Jókai Mór levelezéséből vannak adataink. Jókai szerint nyomorúságos volt az élet Molnár Józsefnél, ahol a jurátusok nem kaptak fizetést, ingyen dolgoztak. Mint Jókai írta, Muraközy „egész nap másutt jár".

10 1846-ban mindketten átmentek a jóhírű Verkovszky ügyvédi irodába, ahol nagyobb megbecsülésben volt részük. Jókai 1846-ban, Muraközy csak 1847-ben tette le az ügyvédi vizsgát. Feltehetően azért, mert érdeklődését egyre kevésbé az ügyvédi pálya, annál inkább a festészet iránti vonzalom kötötte le. Festő akart lenni, és a családi hagyomány szerint emiatt összekülönbözött apjával is, aki a művészkedést nem tartotta birtokoshoz és hivatalnokhoz méltó tevékenységnek.

11 Muraközy ennek ellenére 1847 februárjában Pesten beiratkozott Marastoni Jakab Első Magyar Festészeti Akadémiájára. A velencei származású mester 1830-ban került Pestre, festőiskoláját 1846-ban nyitotta meg. Muraközy itt ismerkedett meg olyan neves alkotókkal, mint Zichy Mihály, Than Mór, Jakobey Károly. (Nem vele egyidőben, de megfordult Marastoninál Lotz Károly és Grimm Rezső is.)

12 Alig három hónap után azonban kénytelen volt félbeszakítani festészeti tanulmányait. 1847 májusában édesapja váratlan halála miatt visszajött Kecskemétre, hogy átvegye a családi birtok irányítását. László ekkor már Pesten ügyvédeskedett, Imre öccsük pedig mindössze 9 éves volt. A gazdaság, az ügyvédi munka és a festészet között osztotta meg idejét néhány hónapon keresztül, de ezt az állapotot kényszerű átmenetnek tekintette. 1848 elején ismét a festészet mellett döntött, és visszament Pestre. Ám ezúttal sem hosszú időre. A március 15-i események után rövidesen hazatért szülővárosába és az elsők között jelentkezett nemzetőri szolgálatra. 1848 májusában az összeírt és 12 századba beosztott kecskeméti nemzetőrök tisztjei között találjuk: Muraközy János az V. század kapitánya. Az 1848. július 17-én Kecskemétről délvidéki szolgálatra Jókai Mór levelezése (1833-1859). Szerk. Kulcsár Adorján. Akadémiai K. Bp. 1971. 28. old.; KNKN 1891. 99. old. ; Vámos K. 1936. 155. old.; Jólesz M. 1966. 10. old., Szolláth K. 1977. 7. old.; Sümegi Gy. 1989. 554-555. old. „Az én családomban eddig sé vót mázoló, de nem is lössz!" - idézi Böcklné Muraközy Gizella szóbeli közlését az állítólagos apai dörgedelmekről Jólesz M. 1966.11. old. Jólesz M. 1966.12-14. old.; Szolláth K. 1977. 8. old.; Sümegi Gy. 1989. 555-556. old. 181