Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Székelyné Kőrösi Ilona: Muraközy János és Kecskemét város szabadcsapata

induló 55 lovas és 595 gyalogos nemzetőr névsorában ez utóbbiak között, 346. sorszám alatt olvasható Muraközi János, ügyvéd, főhadnagy neve.'

1 A Délvidéket, majd 1848 őszén a népfelkelőkkel a Dunántúlt is megjárt 24 éves fiatalember személye 1848/49 telén a kecskeméti gerillák vezetőjeként vált ismertté. A kecskeméti szabadcsapat szervezése A kecskeméti szabadcsapat szervezésere 1848 december végén, az OHB december 16-án és 18-án megjelent rendeleteit követően került sor. A szabadcsapatok a magyar szabadságharc fegyveres erőinek sajátos képződményei, önkéntes alapon szerveződő, irreguláris egységei voltak. Az első, önkéntes alapon működő és saját költségén felszerelt, felfegyverzett és élelmezett lovas szabadcsapat felállítására 1848 nyarán, a délvidéki harcok idején báró Lo Presti Lajos kapott engedélyt. Közülük csak kevesen kerültek a verbászi táborba és a harcmezőre, s rövidesen beolvadtak a Hunyadi-csapat lovasságába. A későbbiekben nem voltak olyan önzetlen személyek, akik nagyobb létszámú csapatot kiállítottak volna teljesen saját költségükön.

14 A szabadcsapatok szervezését különösen Kossuth Lajos pártfogolta. Önkéntes, szabad mozgó - elsősorban lovas - alakulat létrehozásának ötlete Kossuth környezetében már 1848 májusában felmerült, mégpedig Szalay László pénzügyminisztériumi titkár révén.

15 Batthyány Lajos miniszterelnök és Mészáros Lázár honvédelmi miniszter egyaránt tartózkodó magatartást tanúsítottak a tervezett szabadcsapattal kapcsolatban. A megromlott honvédelmi és politikai helyzetre való tekintettel azonban Kossuth 1848 augusztusában megbízta Szalayt a szervezéssel, amelyet egyre inkább a saját ügyének is tekintett. A katonai indokok mellett közrejátszottak közjogi és napi politikai indokok is: a szabadcsapatok szervezése a magyar kormány hatáskörébe tartozott, az uralkodó 13 KNKN 1891. 99. old.; Hajagos I. 1892. 76. old.; Bona G. 1988. 424. old.; KÉL 1992. 189. old. A lovas és gyalogos nemzetőrök névsorát nyomtatásban megjelentette a város: „Névsora azon érdemes kecskeméti polgároknak, kik a' haza oltalmára 1848-ik évi július 17-dikén önként táborba szállottak. Betű rendben." Példányai megtalálhatók a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára és a Katona József Múzeum gyűjteményeiben. Közölte: Szilády Károly emlékkönyv, Kecskemét, 1981. 169-172. old. 14 Barcy Zoltán - Somogyi Győző: A szabadságharc hadserege. Corvina, Bp. 1986. 171. old.; Jókai Mór: Emléksorok. Napló 1848-49-ből. Magvető, Bp. 1980. 62-63. old. 15 A jogtudós és történetíró Szalay Lászlóval nem azonos. A pénzügyminisztériumi titkár Szalay László Nagykőrösön született, szülővárosában 1848 őszén a Hunyadi-csapat szervezésében vett részt. - Urbán Aladár: Kossuth szabadcsapata 1848 őszén. In: Hadtörténelmi Közlemények 1988. 4. sz. 639. old.; Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. Bp. 1987. 351. old.; Nóvák László: Hej, Nagykőrös híres város. Nagykőrös története és néprajza a XIX. század közepéig. II. Nagykőrös 1994. 740. old. 182