Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Zakar Péter: „Előre utánam, itt az úristen!” (Erdősi Imre, a branyiszkói hős)

volt alkalma arra, hogy harci tapasztalatokra tegyen szert, hiszen már a szélaknai ütközetet követően a súlyosan sebesült Sréter Lajos őrnagyot vigasztalta.

14 Görgei Kassára a Szepes és Sáros megyék határán fekvő Branyiszkói hágó elfoglalásával akart eljutni, részben azért, mert ezzel elvágta Franz Schlik gróf cs.kir. altábornagy csapatainak útját Galíciába. Szerepet játszottak morális megfontolások is. A hágó ellen azt a hadosztályt küldte támadásba, amelynek egységei Szélaknánál, illetve Hodrusbányánál néhány nappal korábban csődöt mondtak.

15 Egy lőcsei polgár, 1849-ben a 33. zászlóalj katonája, 1880-ban úgy emlékezett vissza, hogy miután Szepesvaraljarol elindultak, egy magában álló kocsmánál megálltak. „Itt Guyon fakupákban pálinkát hordatott számunkra, s kérdésünkre, mennyit adjunk egy-egy legény számára, azt a feleletet nyertük, annyit igyék minden ember, amennyit akar, csak meg tudjon állani a lábán. A pálinkának volt aztán keleté, de a futuszkóját (futuszkónak hívtunk egy meszelynyi bádog kulacsot) is megtöltötte az, akinek volt."

16 Guyon ezredes optimizmusára jellemző, hogy az ütközet reggelén, még sötétben, miközben embereinek pálinkáztatása még javában folyt, a korotnoki csárdában parancsot adott Tipula Gyula főhadnagynak a győzelmi jelentés megírására. Midőn a főtiszt kérdően tekintett rá, csak ennyit válaszolt: Damn me, if I don't get over it!" [Vigyen el az ördög, ha keresztül nem megyek rajta!] A halottak számát és a győzelem kivívásának időpontját csak később kellett kitölteni.

17 Erdősi egyik tanítványának 1890-ben papírra vetett sorai szerint Guyon kora reggel azt mondta tábori papjának: „Vedd keresztedet és imádkozzál, mert ma nagy napunk lesz!"

18 Az erőviszonyok valóban a magyaroknak kedveztek: Guyon kb. 3800 emberével szemben a Franz Deym vezette es. kir. dandárnak kb. fele annyi embere lehetett. Az osztrákok mellett szóltak viszont a harci tapasztalatok, valamint a terepviszonyok adottságai is.

19 Az ütközet szomorúan kezdődött. Plathy István,

20 akkoriban a 33. honvédzászlóalj főhadnagyának naplójában olvashatóak az alábbiak: „Földváry Albertet

21 a szántóföldeken a csűrben lévő császáriak egy ízben 14 1848-1849. A szabadságharc és forradalom története. Szerk.: Hermann Róbert. Budapest, 1996.266-267. 15 Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben I. k. Ford.: Görgey István, Katona Tamás. Bev., jegyz.: Katona Tamás. Budapest, 1988. 326-327. 16 Vasárnapi Újság 1880/12.186. 17 Id. Görgey István: 1848 és 1849-ből. Élmények és benyomások. Okiratok és ezek magyarázata. Tanulmányok és történelmi kritika. [I. k.] Budapest, 1885.196. 18 Budapesti Hirlap 1890. február 11. 1-2. 14 A szabadságharc katonai története Pákozdtól Világosig 1848-1849. Szerk.: Bona Gábor [Budapest,] 1998. 180-184. 20 Plathy István (Csemenye, 1821 - Ungvár, 1886. március 26.) életrajzát közli Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. Budapest, 1983. (a továbbiakban: Bona 1983.) 267-268. 21 Földváry Albert (Szűcsi, 1820 - Budapest, 1878. július 14.) honvéd százados ekkor ideiglenesen a 33. honvédzászlóalj parancsnoka volt. Bona 1983.148. 167