Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

kívánva, mint jelen levelünk vétele után, amikor majd a fentebbmondott kalocsai érsek és helytartónk, szepesi préposti minőségében a felségünktől szigorúan rábízott látogatás végzésére hozzátok és körötökbe érkezik, jóakarattal és illő tisztelettel fogadjátok... 1604. október 10-én."

164 A kiadó hozzáteszi:

165 „Igazán ragyogó, sőt csodálatra méltó és emlékezetes tettet hajtottak végre a lőcseiek. Amikor ugyanis a püspök be akart menni a karthauziak egykori házába, hogy azt átadja a jezsuitáknak, asszonyi módon kődobálással megzavarták ebben. De azt már nem tudták megakadályozni, hogy saját vallásuk lelkészeit el ne veszítsék, mert a püspök parancsára kiűzték őket a városból."

166 XXXIII. Többi tervében megakadályozta az érseket a Bocskai-féle háború, melynek éle elsősorban a katolikus papok ellen irányult. Mikor a Szepességbe is betörtek, kénytelen volt biztosabb helyre vonulni. Erről Istvánffy így számol be:

167 „Szombathelyre ment, hogy az ellenségtől biztosabb helyen legyen, abban a hiszemben, hogy oda az ellenség semmiképpen sem fog eljutni. Mivel azonban annak gyönge és rozoga várfalaiban sem bízott eléggé, Batthyány Ferenctől kért szállást annak Szalónak nevű várában. Azonban odautaztában a Körmenden szolgáló császári katonák... akiket a hajdúkhoz hasonló álnokság vezetett, útközben mindenéből kifosztották és csak csodával határos módon kerülte el, hogy a gaz rablók kegyetlen csapata meg ne ölje. Nem sokkal később, a telet követően, mikor biztonságosabb úton Bécsbe jutott, izületi betegség és agg kora miatt meghalt. Testvére, Pethe László temettette el Pozsonyban." Nem lehetett azonban olyan öreg, ha 1554-ben született, amint Wagner mondja,

168 de az sem igaz, amit Pray állít, miszerint „Szepesben hunyt el".

169 Mindezt bizonyítja pozsonyi síremléke, melyen a következő felirat található:

170 „Nem azon múlik, aki akar, vagy aki törtet, hanem a könyörülő Istenen. Méltóságos és főtisztelendő hetesi Pethe Márton, kalocsai érsek, győri püspök, magyarországi helytartó sírfelirata: Márton főpap testét rejti ez urna magában, Ám nincs urna, amely rejtheti érdemeit. Hogyha nemét kérded s törzsét meg a régi családfát, hírneve forrása sok Pethe vérbeli ős. 164 Tévedés, az oklevél nem október 10-én kelt, hanem ekkor mutatta meg Pethe Márton a lőcseieknek, aki már október 8. óta a városban volt. L. Wagner: Analecta III. 98. 165 Wagner megjegyzése a szöveghez- L. L. uo. 99. 166 Hetesi Pethe Márton Szepesváralján, Szépesolasziban és Lőcsén tartott, a protestánsok templomainak elkobzására és lelkészeik elűzésére irányuló sikertelen egyházlátogatására l. Hradszky: A XXIV királyi plébános testvérülete 305-315.; Bruckner: Reformáció és ellenreformáció a Szepességben 53-182., 187-199.; Pirhalla: Szepesi prépostság 332-337. 167 Istvánffy XXXrV. 536. 168 Wagner: Analecta 111. 93. Wagner téved, Pethe Márton 1552-ben született. Ezt bizonyítja az érsek sírfelirata, melyen az olvasható, hogy 1605. október 3-án, 53 éves korában hunyt el. L. Katona: História eritica XXVIII. 341. A feliratot Katona itt is közli, ám - vagy elírás folytán, vagy mert Wagner befolyásolta - Pethe halálának évét hibásan 1607-nek írja. 169 Pray: Hierarchia II. 83. 170 Katona: História eritica XXVIII. 340. 49