Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
II. ÉSZAK-BÁCSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN
II. 2.7.2. Jankofdsa palanka Hasonlóan a többi rác településhez, Jankó, később Jankova/Jankovácz, a mai Jánoshalma 17. század eleji lakossági viszonyait sem ismerjük. Nem tudjuk, a 16. század közepén beköltöző balkániak kitelepültek-e a 15 éves háború során, s ha igen, visszatértek-e régi falujukba. Esetleg az az elképzelés helytálló, mely szerint a törökök már a 17. század első két évtizedében katolikus bunyevácokat hoztak volna az elköltözött rácok helyébe." 85 Tény mindenképpen, hogy 1620 körül olyan jelentős hellyé lett, melyet érdemes volt a végvári vitézeknek megtámadni. 1626-ban ugyanis „az egyik török pasa panaszolja [...], hogy a padisah tulajdonához tartozó Jankovácz ellen néhányszáz lovasból álló magyar csapat jött prédálni. " 286 Ekkortájt épülhetett meg Jankovcse/Jankofdsa palánka, 287 talán éppen Murteza budai pasa várerődítési és -karbantartási programja keretében, 288 és már állt 1630 tavaszán, amikor a magyarok „Jankovác palánkot és az előváros is felégették, az állatokat elhajtották, s a palánk közelében Szentiván és Mátéház falukra támadtak. "~ 89 1638-ban a dunai hajóvontatási kötelezettség alól felmentett halasiak nemcsak a szabadkai és bajai, hanem a jankováci várnál is szolgálatot teljesítettek." Az 1644 körüli, a magyar részről elkövetett békeszegésekről készült jegyzék szerint Jankovcset újabb támadások érték: „A szegedi szandzsákban valamivel a jankovcsei palánkától délre a szegény róják állatait elhajtották és a nevezett palánka emberei közül 10 embert fogságba vittek, az agát megölték, s ezek most a gyarmati (Balassagyarmat - WE) palánkban foglyok. " 291 A 17. század első évtizedeiben emelt jánoshalmi vár semmilyen írásos anyaga nem maradt meg; 292 zsoldlisták hiányában sem a védők származását és számát, sem pedig változását nem vizsgálhatjuk. Az, hogy egyáltalán tudunk a létéről, Evlia Cselebinek köszönhető, aki 1644-1666 között töltött el kis időt,, Jankofdsa palanka "-ban: „Szulejman khan építtette. Szeged vára földjén az egri várkatonaság tulajdona. Hét jük ákcse jövedelmű eminség. Szép és erős építkezésű építmény. Összesen 200 vitéz katonája van. Azalatt, még mi ott vendégek voltunk, Felső-Magyarország Szendrő várából 500 hitetlen e vár tövébe jött és ott lesben állott. A várban levő 200 vitéz kiment az 500 ellen, és az ellenségtől 50 fejet és 70 foglyot hoztak, továbbá 100 lovukat elvették, és ezért nagy vígságot ültek. Én szegény, e vár harcosait megszántam, és a vár vizsgálati díját sem vettem fel, hanem csupán egy magyar rabszolgát és két pár forgókerekű puskát fogadtam el. " 293 A jankováci török várról több adatunk nincs - akárcsak a bajait -, feltehetően ezt is a kivonuló törökök gyújthatták fel 1686-ban. Jankofdsa palanka pontos helye nem ismert. A néphagyomány szerint a mai jánoshalmi lakott terület szélén, a Hajósra vezető út jobb oldalán (Bíró Béla utca Hold utca - Előd utca - Erzsébet erdő) állhatott. Ez az Epreskert, mely ma is a község belterületének legmagasabb része, s egykor két nagy, vízzel telt mélyedés között feküdt. A helyi legenda úgy tartja, hogy a szomszédos Miskeitelepnél „egykor török sátrak állottak, itt volt az a rét is, ahol a hagyomány szerint a török lovak legeltek. E magaslattól északra emlegetnek öreg szőlőket, amelyeket a hagyomány szerint még a törökök idején ültettek. "" 94 A helymeghatározást alátámasztja, hogy a környéken fegyvereket, láncos ágyúgolyót, kő és vas ágyúgolyókat, török pipatöredékeket, a 17. század végéről származó pénzérméket talál2X5 KARSAI Ferenc 1974 34. 286 KARSAI Ferenc 1974 34. 287 A jankováci palánk még nincs feltüntetve az 1628-29. évi, a szegedi szandzsákhoz tartozó várak zsolddefterében. VELICS Antal - KAMMERER Ernő 1890 432. 288 ÁGOSTON Gábor - OBORNI Teréz 2000 116. 289 Hasszán budai pasa Eszterházy Miklós nádorhoz 1630 júliusában írt leveléből. VASS Előd 1989 187. 290 KARSAI Ferenc 1974 34. 291 VASS Előd 1989 187. 292 HEGYI Klára 2007 II. 422. 293 KARÁCSONY Imre 1908 214. 94 KARSAI Ferenc 1974 34. Adatai az 1600-as évek végére, az 1700-as évek elejére vezetnek. U.ott 66. jegyzet; Érdekes, hogy Császártöltés nevével kapcsolatban is felmerült, hogy a töltést a törökök építették: „ Útépítés lehetséges volt Szulejman török szultán számára, aki a sikertelen bécsi ostrom után erre tért haza; el is tévesztette az utat. " Tímár Kálmán kalocsai érseki levéltáros és főiskolai tanár értekezését idézi: BÁNÁTI Miklós é.n. 37.; Az elmúlt évben végzett geológiai fúrásvizsgálatok alapján a töltés a 4. század vége felé épült, többször megújították (SÜMEGI Pál 2006), tehát a Jankovácról Kalocsa és Pest irányába és visszafelé utazó törökök bizonyára használták is. WICKER Erika - KNIPL István 2005 39.; WICKER Erika-KNIPL István 2006 104-107. 295 KARSAI Ferenc 1974 34.
