Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
TÁJ, NÉP, TÖRTÉNELEM
használja. Mindkét név környező patakokkal és hegyekkel kapcsolatos. Miként van az Uz északi oldalán Tábla és Tábla sarka nevü hegy, valamint Tábla pataka nevű vízfolyás, az Úztól délre létezik Tölgyes pataka is, csak némely térképek Tóbükke pataká-nak jelzik. 21 Valószínűleg a Tölgyes völgynévnek is volt korábban Tölgyes pusztája alakja. A Tábla pusztája és a Tölgyes pusztája helynevekben a puszta szó nem újkori prédium értelmű, miként a magyar nyelvterület nagy részén. Ezen a határszéli tájon, miként a Gyimesben is, a puszta kifejezés erdőből irtott, fátlan, mezőszerü helyet jelöl. Tehát a Tábla pusztája és a Tölgyes pusztája helynév valaha a Tábla nevü erdőhöz, a Tábla nevű patakhoz, illetve a Tölgyes nevű patakhoz kapcsolódó erdőtlen mezőt jelentette. Orbán Balázs fölöttébb szépnek találta a Tábla pusztája vagy Tölgyes nevü völgyet. Úgy vélte, egy falu is megélne rajta, mivel földje terjedelmes és kaszálásra, földművelésre kiválóan alkalmas. Még a kukoricát is megtermi - állította egy „fürészes" példája alapján, aki megpróbálkozott tölgyesi kis kertjében a törökbúza termesztésével. 22 Alsó-Úz-völgyi tájismertetése végén ismét visszatért ahhoz a gondolathoz, hogy a Tábla pusztájára egy határszéli falut kellene telepíteni. 23 Falu ugyan nem született a XIX-XX. században a Kőköz és a Kőkért szorosa előtti széles völgyben, de fafeldolgozó gyártelep a hozzá tartozó munkás lakóteleppel igen. Az ipari telephez társult még egy katonai laktanya és egy Aklosig, illetve Därmänectiig vezető kisvasút. Mindezek a létesítmények a XX. század első felében élték fénykorukat. A XX. század második felében az ipari vasút sínjeit fölszedték, a kaszárnyaegyüttesből román úttörőtábor lett. A fafeldolgozó telep a második világháború harcaiban és a világháború utáni pusztítás következtében megsemmisült. A munkás lakótelep lassan és fokozatosan az enyészet martaléka lett. A telep, amelynek népességszáma az 1940-es évek elején felülmúlta egy átlagos erdélyi falu népességszámát, a XX. század végére szinte teljesen elnéptelenedett. Mivel a tölgyesi ipartelep, mint egy határszéli gyár és a hozzá tartozó munkáslakások együttese, a XX. század első felében magánvállalkozásként működött, a XX. század közepétől viszont az elmúlás évei köszöntöttel rá, történeti kutatása fölöttébb körülményes és jószerével reménytelen tevé21 A Csíki-havasok és a Gyimesek turistatérképe. Szerk. és írta: Zsigmond Enikő. DIMAP Bt. Budapest, 2000. - Nem tévesztendő össze az Uzba északról ömlő, nyugatabbi Tölgyes pataká-val, amely a Kistölgyesi-szoros földrajzi névvel kapcsolatos. 22 Lehet, hogy ezzel a termelési kísérlettel áll összefüggésben a határszéli Kukorica-patak víznév a második és a harmadik katonai felvétel Uz-völgyi lapján. (HIT. II. kat. felv. sect. 14. ost. col. X. - III. kat. felv. 5476/4.) 23 ORBÁN Balázs 1868-1873. II. 56-57.
