Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
TÁJ, NÉP, TÖRTÉNELEM
kenység. Szerencsére, miként korábban már utaltam rá, tanulmányomnak nem célja az Alsó-Úz-völgy települési és népességi viszonyainak, valamint iparterületének alapos föltárása. Ennek ellenére érintőlegesen üdvös lenne bemutatni a gyártelep históriáját. Sajnos, ez a felületes ismertetés sem egyszerű, elsősorban amiatt, hogy írott források nem állnak a kutató rendelkezésére, korábbi feldolgozások valószínűleg nem is születtek, a szóbeli visszaemlékezések pedig az időbeli nagy távolságból adódóan legtöbbször bizonytalanok és megbízhatatlanok. Bizonytalan magának az Úz-völgyi gyártelepnek a születési időpontja is. A szomszédos Csobányos-völgy határközeli szakaszán Schulz József és Kaszab Soma vállalkozók, miután 1891-ben megvettek a vármegyétől egy 8 180 holdas erdőterületet, fürészgyárat alapítottak, amelyhez népes munkáskolónia társult. 24 Hasonló vállalkozásként jött létre a XIX. század és a XX. század fordulója táján az Úz-völgyi nagy „furészgyár". A hagyomány szerint a két háború között egy Rózemberg nevű zsidó birtokolta, aki kastélyt is építtetett magának gyára közelében a hegyoldalban. Ettől fontosabb, hogy többlakásos földszintes munkásházakból vállalati lakótelepet hozott létre, amelynek falai között több száz ember lakott. A XX. század elején Vitos Mózes így tudósított az Úz-völgyi üzemről: „A Csíkmegyei erdőipar részvénytársaság Csík-Úzvölgyben 165 ezer forint befektetett tőkével 1897-ben deszkagyárat létesített, melyben 100 munkás nyer foglalkoztatást." 25 Fennmaradt egy fénykép és egy képeslap 1916 tájáról az Úz-völgyi „fatelepről". 26 A képek egy kicsit az amerikai vadnyugat településcsíráit idéző telepet ábrázolnak, kusza összevisszaságban álló faépületekkel. A népi emlékezet nyolcvanra teszi azoknak a családoknak a számát, akik 1940 körül a gyári telepen laktak. Többségük magyarnak számított, de akadt köztük román, német és zsidó is. Messzi tájakról verbuválódtak. Sokan érkeztek Háromszékből és Szilágy vármegyéből. Viszonylag kevés volt köztük a gyimesi csángó. A legtöbb gyártelepi lakos a római katolikus vallást követte. Kutatásaim során a csíkszentmártoni plébánián, sajnos, nem került elő olyan lista, amely a XX. század első felében az Úz-völgyi híveket vette volna számba, pedig az Úz-völgyi gyártelep lakóinak lelki gondozása a csíkszentmártoni plébánia kötelességei közé tartozott. A csíkszentmártoni kepelisták és más hasonló 24 VITOS Mózes 2002. 88-89. - 1891-ben a két vállalkozó megvette a csíkszentmártoni és a csekefalvi közbirtokosság akkor még osztatlan, közös csobányosi részét is. Az erdő árából épült 1892-ben a csíkszentmártoni katolikus iskola. (CSISZEMÁPI. Pléb. ir. 1934.) 25 VITOS Mózes 2003. 256. 26 GYIBÜPI. Hist. Domus. Beragasztva egy háborús beszámoló dokumentumaként. - Ezúton köszönöm Márton József csíkszentgyörgyi káplán úrnak a kép másolásával nyújtott segítségét.
