Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

AZ ÚZ-VÖLGYI HAVASOK HASZNÁLATA A XX. SZÁZAD ELŐTT

A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi havashasználat történeti emlékei A „megye havasa" Csíkszentgyörgy és Bánkfalva XVII-XVIII-XIX. századi községi, faluközségi iratai elvesztek vagy ismeretlen helyen lappanganak. Az Imreh István által még használt, közgyűjteményben őrzött szentgyörgyi falujegyzőkönyv a XX-XXI. század fordulója táján sokszori keresgélés ellenére sem volt elérhető.

74 A helyi egyházi iratok is a XX. században lassan megfogyatkoztak. Az Orbán Balázs által még látott, 1648-tól vezetett szentgyörgyi „megyekönyv" időközben elkallódott. A folytatásának tekinthető, 1714 és 1829 között papírra vetett „megyeszéki" feljegyzések, valamint a különböző egyházi számadáskönyvek jellegüknél, tartalmuknál fogva nem pótolhatják a hiányzó községi iratokat. így a kutatónak nehéz dolga van, amikor szentgyörgyi és bánkfalvi agrártörténeti, havashasználati adatokat szeretne csokorba gyűjteni, felsorakoztatni és értelmezni. A fellelhető történeti forrásokból és a néprajzi adatközlésekből kikövetkeztethető, hogy a Felső-Úz-völgyet, sőt az Alsó-Úz-völgy egy részét is, mint havast, évszázadokon át Szentgyörgy és Bánkfalva népe birtokolta. A XVII-XVIII-XIX. században mindkét falu havasaiban az erdőket és a legelőket, de talán a kaszálókat is tekintve, dominált a különböző megjelenési formákat öltő közbirtok. A XIX. század végére viszont sok szentgyörgyi és bánkfalvi gazda birtokolt a havasokban tartós magánhasználatban lévő kaszálót. A havasi magánbirtokok kialakulásának útja a kutatás rendelkezésére álló források alapján nem követhető. Az azonban könnyen megállapítható, hogy a legtöbb szentgyörgyi és bánkfalvi magánbirtoklású havasi kaszáló azon a területen jött létre, ahol a Csinód és Egerszék néven emlegetett havasi csángó tanyavilág a XX. században kialakult. A csíkszentgyörgyi római katolikus plébánia irattárában fennmaradtak

75 a Szentgyörgy és Bánkfalva népét összefoglaló szentgyörgyi egyházközség, erdélyiesen szólva: a „Nemes Csíkszentgyörgyi Megye" 1714 és 1829 között keletkezett „megyeszéki" feljegyzései, határozatai, ítéletei. Csíkszentgyörgy nagy múltú „megyéjét"

76 Csíkszentgyörgy és Bánkfalva katolikus lakosai alkották. Közös templomukról, a szentgyörgyi tízesek és a bánkfalvi tízesek 74 IMREH István 1983. 508. szerint a szentgyörgyi falujegyzőkönyv hajdan a csíkszeredai múzeum dokumentációs gyűjteményében volt. Kérdésemre ezt Imreh István szóban is megerősítette. 75 CSISZEGYOPI. Megyeszéke határozatai 1714-1829. Két füzetben és egy kötetben. A füzetek szakadtak. Valamennyi feljegyzés nehezen olvasható, mert az írás sok helyen megsérült, kifakult. 76 Az erdélyi „megye" fogalmára: BÁRTH János 2003/a. - A csíkszentgyörgyi megyére: BÁRTH János 2001/b. 190.