Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

CSÁNGÓ NÉPESEDÉSTÖRTÉNET ÉS A TANYAHÁLÓZAT KIALAKULÁSA AZ ÚZ-VÖLGYBEN

portára. Az idős asszony és a fiatal pár, bár egymáshoz közel fekvő két külön tanyában laktak, gyakorlatilag együtt gazdálkodtak. Albert Annát, 1952-ben bekövetkezett haláláig Jakab unokája és annak felesége gondozta. Tankó Jakab Fülöpé a romániai forradalom előtt 34 évig, tehát körülbelül az 1950-es évek közepétől az 1980-as évek végéig képviselte az egerszékieket és a csinódiakat a csíkszentgyörgyi néptanácsban. Nagy szerepe volt az egerszéki iskola, a kultúrház és az egerszéki templom fölépítésének szervezésében. Tankó Jakab Fülöpé és Rusz Anna gyermekei: Tankó Fülöp: 1945-ben született. 1971-ben Tímár Esztert vette feleségül. Elhagyta Egerszéket. Csíkszentmártonban telepedett le. Tankó Gergely: 1946-ban született. Gyimesbükki leányt vett el. Csíkszentmártonba költözött. Tankó József: 1948-ban született. Csíkmindszenti lánnyal kötött házasságot. Magyarországra költözött. Tankó Mária: 1949-ben született. Csíkszeredába került. Román vasúti tisztviselő lett a férje. Tankó Irén: 1951-ben született. Székelyudvarhelyi férje oldalán Csíkszeredában telepedett le. Tankó György: 1952-ben született. Csíkjenőfalvi feleségével Csíkszeredába került. Tankó Borbála: 1955-ben született. Gyimesfelsőloki férfihoz ment feleségül. Tankó Anna: 1956-ban született. Sepsiszentgyörgyre ment férjhez román férfihoz. Tankó Sándor: 1959-ben született. Gyergyai lányt vett feleségül. Csíkszeredában telepedett le. A famunkában szerzett jártasságot. Mind a kilenc gyermek elköltözött az Uz-völgyi tájról. Szétszóródtak a világban. Anyjuk, Rusz Anna 1991-ben meghalt. Tankó Jakab Fülöpé megélte a második ezredfordulót. A XXI. század elején magányos özvegyemberként gazdálkodik a Csinód pataka völgyében. Emlékezéseivel, magyarázataival jelentősen hozzájárult e könyv megszületéséhez. Fodor István és famíliája Az 1930-as évek közepén jelentős hullámot vetett az Uz-völgybe irányuló gyimesi migráció lassú, kiegyensúlyozott mozgású folyamata. Az 1910 táján Egerszék patakába, Egerszék bűtejibe, Lesődbe költözött gyimesi rokonok, ismerősök boldogulását, gyarapodását, esetenként gazdagodását látva, az 1930-as években újabb gyimesi családok indultak el, hogy a Felső-