Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

CSÁNGÓ NÉPESEDÉSTÖRTÉNET ÉS A TANYAHÁLÓZAT KIALAKULÁSA AZ ÚZ-VÖLGYBEN

Úz-völgy havasi kaszálóin, mint valami ígéret földjén, új életviszonyokat teremtsenek maguknak. Ez a migrációs hullám sodorta Fodor István apját, a János Károly ként is emlegetett Fodor Károlyt Gyimesfelsőlokról az Őrház pataka völgyébe. Fodor Károly költözése, Úz-völgyi életkezdése a két-három évtizedes időbeli különbség ellenére mutat némi hasonlóságot a lesődi Fodorok érkezésével, havasi életkezdésével. O is csíki falu pásztorságát vállalta el. Az ő életében sem jelentett azonos időpontot az Úz-völgybe érkezés és az Úzvölgyi megtelepedés. Míg azonban lesődi Fodor György a XX. század elején közel 10 évig járt-kelt az Úz-völgyi tájon, mire tanyát épített és megtelepedett, addig Fodor Károly az 1930-as években egy évi szükséglakásos átmeneti állapot után megteremtette szegényes saját új otthonát az Őrház patakában. Fodor Károly (1892-1958), aki egyébként rokoni kapcsolatban állt a lesődi Fodorokkal, Gyimesfelsőlokon született. Első felesége, Karácsony Anna korán meghalt. Három gyermek maradt utána. A fiatal özvegyember 1926-ban másodszor is megnősült. Feleségül vette a gyimesfelsőloki Póra Ilonát (1900-1983). A családi hagyomány megőrizte Fodor Károlyról, hogy fiatal éveiben, gyimesi lakos korában öt évig szolgált egy örmény kereskedőnél Bükklok fejében. Gondozta a kereskedő állatait. Munkájával a napi élelmén kívül alig keresett valamit. 1933 tavaszán Fodor Károly a csíkszentmártoni gazdák szolgálatába lépett. Elvállalta havasi tinócsordájuk őrzését. A csorda egész nyáron az Úzvölgyi táj szentmártoni legelőin járt. Az egyszeri vállalásból tartós foglalatosság lett. Fodor Károly csaknem húsz évig, 1952-ig nyári havasi marhapásztora volt Csíkszentmártonnak. Időnként a bánkfalvi marhákat őrizte. 1933-ban, csíkszentmártoni tinópásztorságának első esztendejében Fodor Károlynak még nem volt háza a környéken. Hat tagú családját ennek ellenére mégis az Úz-völgyi tájra költöztette. 2003 tavasza és október 25. között a pásztorszállás, az esztena jelentette az otthont a család apraja-nagyja számára. Október 25-én a tinócsorda feloszlott. A tinók hazakerültek Csíkszentmártonba. A nyári pásztorszállás fölszámolódott. Fodor Károly és családja a téli hónapokra Lesődben húzta meg magát a rokonnak számító Fodor Fülöp tanyáján, egy használaton kívüli öreg kicsi házban. Családi történetek szólnak arról, hogy a lesődi kicsi háznak ajtaja és ablaka sem volt. A nyílászárókat pokrócokkal próbálták helyettesíteni. Karácsony táján már tarthatatlanná vált a helyzet, de szerencsére egy másik lesődi gazda, Fodor György szerzett nekik egy régi ajtót és ablakot. így szerencsésen kiteleltek. Átvészelték a telet a lesődi tanyán állataik is.