Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
A MEGÉLHETÉS (Gazdálkodás, munka, életmód)
A gabonatermesztés visszaszorulása bizonyára összefügg azzal a körülménnyel, hogy a család kenyeréhez szükséges gabonát Csíkszentmártonban pénzért vagy tűzifáért meg lehet vásárolni. A csíkszentmártoni malom hazaszállítás előtt meg is őrli a vásárolt rozsot és búzát. Sok család boltban vásárolja a lisztet a kenyérsütéshez. Lent és kendert a XX. század utolsó évtizedei előtt a hegyoldalakon termesztettek. A lent a hólevivel, vagyis hóolvadás után azonnal el kellett vetni, mert egyébként megették a bolhák. A kendert késő tavasszal vetették, mert egyébként Orbán-napkor megfagyott. Olyan vélekedést is lehet hallani csinódi és egerszéki gazdáktól, hogy a szántóföldi növénytermesztés a pityókaszükséglet megtermelésén túl elsősorban arra jó, hogy általa simuljon a kaszáló. Általánosan hangoztatott nézet ugyanis, hogy a kaszálónak jót tesz, ha időnként fölszántják. Az a kaszáló, amelyet egyszer már szántottak, simább és jobban kaszálható, mint a soha fel nem szegett fűtermő terület. Szántóföldnek nem alkalmas a kaszáló minden szöglete. A vizenyős, szejkés helyeken nem terem meg a pityóka. Szántóföldnek dombos, magas fekvésű, lankás területet, vagy hegyoldali, nagyjából vízszintes teraszt kell választani. A szántóföld számára kiválasztott kaszálóterületet, a pallagot, ősszel szántják, szegik föl. Tavasszal megtrágyázzák, majd kapával megaprózzák. Utána vetik bele a pityókát. A kaszálóból feltört szántóföldet bizonyos gazdák 3 évig, mások 5-10 évig is szántóként használják. Amikor úgy ítélik meg, hogy kimerült, újra pallagnak hagyják és kaszálják. Helyette egy másik darab kaszálót szegnek föl szántónak. így a kaszálók magasabb részein sok hajdani szántó nyomai látszanak. Van olyan gazda, aki egy bizonyos területen, meghatározott időközönként váltogatja a szántót és a kaszálót. Például egy 30x50 méteres területet kétfelé oszt. Egyik felét 3 évig szántja. Másik felét azalatt kaszálóként használja. A következő három évben az előbbi kaszálót szántja és az előző szántót kaszálja. A hetedik évben kezdődik elölről a hasznosítás rendje. Bizonyos határrészeken némely gazdák a szántásra fölöttébb alkalmas földterületeiket tartósan, szinte állandóképpen szántónak tekintik. Az ilyen földeken vetésforgót alkalmaznak. Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy Fodor István gazda az Őrház patakában milyen sorrendben, mit termeszt nagyjából egyforma nagyságú három szántóföldparcellájában, vagyis birtokán a pityóka és a szalmás vetemény hogy forog szerre:
