Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY

gyűlést határoztak és tartottak" }

47 A következő években azonban, különösen 1856ban és 1857-ben, a leglényegesebb döntéseket nem falugyűlésen, hanem a hitesek és a választmányi tagok közös gyűlésén hozták. Pl. a két testület együttes ülésén fogadták meg a legfontosabb pásztorokat. 1857. április 24-én, Szentgyörgy napján, a fentebb már többször említett bíróválasztás idején 39 oroszhegyi lakost választottak meg a "Választmány"-nak nevezett tanácskozó és helyi döntéshozó testület tagjává. A gyűlés jegyzőkönyvírójának magyarázata szerint: "Némely felsőbb rendeletek és a község dolgai ell intézése alkalmával az egész község öszve hívása nehézséggel jár, ezen okból 39 tagból álló választmány választatott, kik illy ügyekben az egész Községet fogják képviselni a Községi Elöljárósággal"

144 Az oroszhegyi faluközösség kisebb szomszédsági közösségekre tagolódott. A rendelkezésre álló forrásokból a falu tizesbeosztása nem rekonstruálható, de a tízesek léte igazolható. Az oroszhegyi feltizest már 1597-ben emlegették.

145 1 8 3 8ban is használták az oroszhegyi felső tized helymeghatározást.

146 1855-ben Szabó János, 1856-ban Tamás István és Gál János tizedbíró neve került be Oroszhegy község jegyzökönyvébe. Az adóbeszedés nehéz feladatát végezték. 1857-ben egyik tizesbíró a tűzoltás megszervezésével összefüggésben szerepelt.

147 Természetes belső tagoltságot adtak Oroszhegy társadalmának a különféle gazdatársulások, szomszédsági és birtoklási közösségek, esztenatársaságok stb. 1856-ban szerepelt Oroszhegy helység jegyzőkönyvében a Diafalvi cimboraság, amelynek május 4-én tartott "gyűlésén" a községi bíró és néhány esküdt jelenlétében a "cimboraság" kötelékébe tartozó gazdák, fűpásztort választottak a Küküllő vizitül a Varság víziig terjedő Kis Bagzos nevezetű helyre.

148 Alábbiakban néhány XIX. századi példával érzékeltetem, hogyan szabályozta önmaga életkeretetét választott vezetőin és képviselőin keresztül az oroszhegyi faluközösség; miként szervezte meg mindennapi éltetét Oroszhegy, a "rendtartó székely falu". A példák leginkább a csíkszeredai levéltárban őrzött 1850-es évekbeli oroszhegyi községi jegyzőkönyvből valók.

149 Az oroszhegyi faluközösség önszervező tevékenységének bemutatására többnyire olyan eseteket választottam ki, amelyek valamilyen körülmény miatt, pl. területi alapon, a megemlített személyek tekintetében, vagy a Küküllön túl végzett munka révén Varság szűkebb históriája szempontjából sem közömbösek. A XIX. század közepén Oroszhegy hatalmas határának még több mint két harmadát erdő borította. A faluközösség erdeje a rendszeres irtás és az alkalmi pusztítások révén fokozatosan fogyott. Az oroszhegyiek megélhetésében központi helyet töltött be az erdő, a favágás, a fafeldolgozás és a faszekerezés. Ez együtt járt a közösségi erdő bizonyos szakaszainak kisebbedésével, ritkulásával, lassú kiveszésével. Bár erdő volt bőven, az oroszhegyi faluközösség fontosnak tartotta az erdöőóvást, az oktalan erdőpusztítás megakadályozását. Különösen arra fordított CSÁL. OKJ. 38. v. U. ott. 95. USZO. II. 344. OPI. Lelkészi Ügyiratok. 1838. CSÁL. OKJ. 77., 84., 97. U. ott. 75. v. A következő adatok forrása: CSÁL. OKJ. 1-151.