Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY

korábban érkeztek, és szorgos munkával megteremtették anyagi biztonságukat, már sikerült a felfelé haladó úton a jobbágyok rétegéből a libertinusok, vagyis a felszabadítottak rétegébe átlépni. A XX. század végének varsági társadalmában a Tifánok meghatározó szerepet töltenek be. Megbecsült tagjai a hegyi tanyák székely közösségének. Feltételezhető, hogy az egykori jobbágyok utódai számára a jogi értelemben vett XIX. századi jobbágyfelszabadítással párhuzamosan a varsági élet nagy olvasztókohója hozta meg a teljes "egyenlősödést", a helyi közvélemény által is elismert társadalmi felemelkedést. A Tifánok, mint kevésbé módos oroszhegyiek valószínűleg élen jártak a havasi erdők irtásában, a hegyi kaszálók alakításában, az állattartás fellendítésében, a varsági "honfoglalásban". A varsági havasok világában, a természetátalakítás harcaiban keveset ért a büszke lófő múlt. Az emberi erények sorában első helyre került a kitartás, az ügyesség, a szorgalom. A havasi élet megpróbáltatásai közepette elhalványultak a régi rangkülönbségek, és elmosódtak a székely múlt társadalmi réteghatárai. A mindennapi munka sikere, eredményessége vált az emberi megítélés alapjává. Valahogy úgy, mint a pionírok Amerikájában. Varságon az számított sikeres, megbecsült gazdának, aki nagyobb kaszálót foglalt az erdőből, aki eredményesebben irtotta a bozótot, követ a keveset termő szántóföldről, aki több fát, zsindelyt és más faterméket adott el a vásárokon és a fában szegény tájakon, aki több szénát gyűjtött, aki több és szebb állatot nevelt. Ebben a ki nem mondott, de mégis létező versengésben a Tifánokat nem gátolta kései érkezésük, idegen eredetük és jobbágyi múltjuk. A tanyai élet lehetőségei gazdasági tekintetben egy szintre hozták őket törzsökös oroszhegyi sorstársaikkal, sőt esetenként eléjük is kerülhettek. Varság ege alatt váltak a székely sorsközösség valódi részeseivé. Az oroszhegyi faluközösség önszervező és rendfenntartó szerepének néhány eleme A nevezetes székely falutörvények kiváló képet adnak a XVI-XIX. századi székely faluközösségek önigazgatásának rendjéről és rajta keresztül a székely falvak népének életkeretéről, életfeltételeiről, életmódjáról. A falusi társadalom belső életének és önszerveződésének fontos adatait tartalmazzák a faluközösségi határozatok jegyzőkönyvei.

137 Sajnos oroszhegyi írott falutörvény nem maradt az utókorra, legalábbis a kutatás során ezidáig nem került elő. A XVIII. századi, XIX. század eleji faluközösségi jegyzőkönyvek is valószínűleg elvesztek, jobb esetben valahol lappanganak. Szerencsére a csíkszeredai levéltárban, a korábbi udvarhelyi múzeumi dokumentum-gyűjtemény részeként, fennmaradt Oroszhegy község 1850-es évekbeli jegyzőkönyve.

138 Ez egy viszonylag kései forrás, de a faluközösségi önigazgatás rendje, a székely falusi társadalom önszerveződésének gyakorlata a XIX. század közepéig valószínűleg keveset változott a XVIII., vagy akár a XVI-XVII. századhoz képest. A faluközösségi önigazgatás néhány elemét jórészt az 1850-es évek példái alapján mutatom be. A kialakuló kép azonban sok esetben visszavetíthető a XVI-XVIII. századra is. Más szóval: az 1850-es években papírra vetett oroszhegyi jegyzőkönyvi adatok, illetve a belőlük kirajzolódó közösségi IMREH István 1973. 1983. CSÁL. OKJ.