Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY
Levéltárban, kisebb részben pedig a csíkszeredai levéltárban szorgalmasan lemásoltam. Az volt a célom, hogy névanyagukat összevetem a perekben szereplő oroszhegyi nevekkel és megkísérlem megírni Oroszhegy népesedéstörténetét. Nyilvánvalóvá vált azonban számomra, hogy ezt a hatalmas munkát a varsági hegyi tanyákról szóló jelen tanulmány keretében nem végezhetem el. Messzire vezetne és felborítaná a terjedelmi korlátokat egy ilyen kitérő. Három névsort azonban tanulmányom függelékében közreadok, mert a hajdani oroszhegyiekben a XX. századi Varság lakóinak többsége is őseit tisztelheti. A kiválasztott névsorok a fentebb bemutatott 1569. évivel együtt egy-egy újkori évszázadot képviselnek. Az összeírások egyik fontos tanulsága, hogy Oroszhegy mindig nagy falunak számított a maga környezetében. Erről tanúskodnak az első magyar népszámlálás adatai is. 1786-ban II. József császár népszámláló biztosai Oroszhegyen 160 házat, 166 családot és 869 fő népességet vettek számba. 460 férfira 409 nő jutott. Ebben az időben Oroszhegy tágan értelmezett környékén népességszám tekintetében megelőzte Oroszhegyet: Udvarhely városa 487 házzal és 2584 lakossal, Zetelaka 336 házzal és 1597 lakossal, Etéd 231 házzal és 1082 lakossal, Korond 228 házzal és 1078 lakossal, Oláhfalu (a kettő együtt) 407 házzal és 1744 lakossal, Sófalva (a kettő együtt) 338 házzal és 1555 lakossal. Összehasonlításképpen érdemes rátekintenünk Oroszhegy legközelebbi szomszédainak adataira: Farkaslakán 120 házat és 597 lakost, Szentkirályon 91 házat és 438 lakost, Szentléleken 77 házat és 130 lakost, Ülkén 61 házat és 284 lakost, Szentlászlón 23 házat és 121 lakost, Bogárfalván 31 házat és 157 lakost, Lengyelfalván 59 házat és 265 lakost, Kadicsfalván 75 házat és 381 lakost találtak a II. József kori népszámlálók. 100 1834-ben az erdélyi egyházmegye Schematismusa szerint 1357 lélek élt Oroszhegyen. Az 1848 utáni önkényuralom osztrák népszámláló hatóságai 1850-ben 1681, 1857-ben 1971 oroszhegyi lakost vettek számba. 101 A hivatalos magyar népszámlálások 1869-ben 2238 főt, 1880-ban 2540 főt, 1890-ben 2743 főt, 1900-ban 3072 főt találtak Oroszhegy község területén. Ezek a számok természetesen magukban foglalják a varsági hegyi tanyák népét is. A Varság kivá lása előtti utolsó népszámlálás idején, 1900-ban a 3072 oroszhegyi lakos 826 házban élt, amelyek közül 810 fából, 799 zsindelytetővel épült. Varság 1907. évi önállósulása után Oroszhegy község lélekszáma jelentősen visszaesett. 1910-ben a népszámlálók 444 házban 2128 lakost találtak Oroszhegy község kötelékében. A 444 házból 430 fából, 411 zsindelytetővel épült. 102 Az 1900-as és az 1910-es népszámlálás adatai tanúsítják, hogy Oroszhegy területén a magyarság szinte kizárólagos népelemnek számított. Ha előfordult egykét nem magyar anyanyelvű személy a faluban, az a hivatali és az üzleti élet útjain került oda, legtöbbször átmeneti időre. így lehetett ez korábban is! A XVI-XVIIXVIII. századi perekben szereplő, valamint a XVII-XVIII-XIX. századi összeírásokban felsorolt oroszhegyiek nevei alapján joggal feltételezhetjük, hogy az írott forrásokkal tanulmányozható évszázadokban, de bizonyára előbb is, talán a DANYI Dezső - DÁVID Zoltán 1960. 362-367. SCHEMATISMUS 1834. 138. - ERD. NÉPSZ. 1850. 142. - ERD. NÉPSZ. 1857. 358. NÉPSZ. 1902. 456. - NÉPSZ. 1912. 458.
