Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)
2. VARSÁG ANYAKÖZSÉGE: OROSZHEGY
székely letelepedés koráig visszanyúlóan, magyar anyanyelvű székely népesség lakta Oroszhegy helységet. Természetesen, mint minden magyar faluba, Oroszhegyre is sodort a sors időnként egy-egy olyan személyt, aki nem számított magyarnak. Ezek egy idő után vagy tovább álltak, vagy magyarrá formálódva beépültek az oroszhegyi székely társadalomba. Föltehetőleg a szászok földjéről került Oroszhegyre az a német, akinek utódai évszázadokon át a Szász családnevet viselték. Előfordult, hogy Oroszhegyi nemesek román jövevényt ültettek jobbágytelekre, oroszhegyi szabad székelyek pedig román szolgát alkalmaztak. Bizonyára közülük is beépültek néhányan az oroszhegyi székely társadalomba. Az efféle jövevény utódai a történeti források tanúsága szerint legtöbbször az Oláh családnevet viselték, 103 máskor megőrizték eredeti családnevüket, pl. a Tifán-t, esetleg ragadványnevükön emlegették őket, mint pl. a Cincin családot. Ha áttekintjük öt évszázad oroszhegyi névsorait, különösebb kutatómunka nélkül is feltűnik néhány név folytonossága. Ilyen például a különleges és régies hangzású Csortán családnév. Nem ilyen egyszerű a helyzet a keresztnévi eredetű családnevekkel, mint pl. az Imreh, Lőrincz, Benedek, János, Dénes, Bálint, István, Albert, Pál stb. Feltételezhető ugyanis, hogy a XVI-XVII. században az udvarhelyszéki falvakban még nem rögzültek kellő mértékben a családnevek. Gyakran előfordult, hogy az apa keresztneve a fia családneveként élt tovább. Pl. Pál Albert fiát Albert Jánosnak hívták, és így tovább, a név XVIII. századi anyakönyvi rögzüléséig. Ez a körülmény nehezíti az összeírásokban szereplő személyek leszármazásának, rokoni kapcsolatainak kutatását, illetve a családnevek folytonosságának megállapítását. 104 Vallás Az egyházi Schematismusok és a XIX-XX. századi népszámlálások tanúsága szerint Oroszhegy székely népe a XVIII-XX. században a római katolikus vallás híveinek táborába tartozott. A római katolikus vallást követték a környező falvak: Farkaslaka, Szentlélek, Szentkirály, Szenttamás, Ülke, Tibód, Zetelaka, Kadicsfalva, Fenyéd, Küküllökeményfalva, Máréfalva, Lengyelfalva, Bogárfalva lakói is. Természetesen előfordult, hogy más vallású személy is került Oroszhegyre, de ott a más vallás kuriózumnak számított. A jövevény vagy tovább állt, vagy beházasodott valamelyik oroszhegyi családba. Utódai katolikusok lettek. Reformátusként, unitáriusként, görögkatolikusként senki sem vált törzsökös oroszhegyivé. Sajnos, eltűnt vagy valahol lappang az az oroszhegyi anyakönyv, amelyben az átkeresztelkedőket tartották számon. így csak gyaníthatjuk, hogy Oroszhegyen legRomán jövevény jobbággyá fogadására általában: SZO. VII. 52-53. - Oroszhegyi példa: 1737-ben leégett egy ház Oroszhegyen, amelyet egy Zetelakán élő kadicsfalvi nemes birtokolt, és amelybe Olá András nevü jobbágyát ültette. Szomszédja, Józsa Mihály sokat veszekedett a beköltöztetett Olá Andrással, ezért a tüz után rá terelődött a gyújtogatás gyanúja. (KAL. UTJ. 11/89.)- A témára a Tifán családnév kérdésének tárgyalása során még visszatérek. Kiváló példa 1580. évi vallomásból: Szenkiráli Gáspár fia: Gáspár Simon, annak fia: Simon János, aki az oroszheggyel szomszédos Szentkirályon lakott 1580-ban. (USZO. I. 19) - Vö.: IMREH István PATAKI József 1992. 333-334.
