Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)
Szabó Zoltán: A filoxéra elleni küzdelem szerepe a Kecskemét környéki szőlő- és gyümölcstermelés fejlesztésében
60 A Földmivelés—ipar és Kereskedelemügyi m. kir. Minister komoly erőfeszítéseket tett a fertőzött területek megállapítására, elszigetelésére, a szervezett védekezésre. Bizonyítva a rovar veszélyességét azzal, hogy a „pancsovai szőlőkben... 700 cat. hold van megtámadva", három pontban a következőket rendeli el: 1. gyökeres szőlővessző forgalom megtiltatik 2. a vesszők szállítása engedélyhez kötött, amit a kérelmező költségén elvégzett helyszíni „egészség-rendőri" vizsgálat alapján adnak ki 3- a filoxéra lepett területet azonnal zár alá kell helyezni/5/ Rendkívül fontosnak tartották a lakosság felvilágosítását, hiszen egy olyan kártevőről volt szó, amelynek felismeréséhez, pusztításához nem volt korábbi tapasztalat a szőlőtermelők körében. A minisztérium, „hogy a philloxéra lepett szőlők ideje korán felismertessenek ... ezen tájékozás előmozdítása czéljá- ból Hermann Ottónak a philloxéráról írt és a természettudományi társulattal kiadott munkáját több példányban" megküldte a tanácsoknak. Kecskeméten ezekből kapott a két helyi lap szerkesztősége, a Kecskemét vidéki gazdasági egylet elnöksége, hogy azt közhírré tegyék./6/ Más alkalommal a minisztérium egy fali táblát készített, melyen a rovar erősen nagyított képekben volt látható. Magyarázó szöveggel is ellátták, s hogy az ország idegen ajkú népessége is megfelelően értse, német, tót, román és szerb nyelven adták ki a magyaron kívül./7/ Mutatja a kártevő okozta problémákat, hogy 1880-ban a „külföldi államok és Ausztria is ... betiltották a szőlőtő összes alkatrészeinek bevitelét" s ezzel kapcsolatban felhívják a szőlőtermelők figyelmét arra, hogy a határokon megsemmisítik a szállítmányokat, akár szőlővessző, akár gyökér, vagy gyümölcs, sőt, ha szőlőlevélbe csomagolt bármilyen gyümölcsről van szó. A legszélesebb közzététel érdekében a kapitányi hivatalnak adták át az iratot./8/ Az intézkedések gyorsan követték egymást, sokszor került sor ésszerűsítésre. Rájöttek, hogy ha folytatják a korábban kiadott rendelkezés szerinti gyakorlatot - a betegnek látszó vagy gyanús szőlőtőkékből vesszőket és gyökereket a magyar-óvári kir. gazdasági akadémiának küldtek vizsgálatra -, akkor maguk segítik a rovar terjedését, ezért a szállítást megtiltva a helyszíni vizsgálatot rendelték el./9/ Természetesen nem lehetett csupán arra hagyatkozni, hogy a lakosság felvilágosítása után a betegséget azonnal felismerve hathatós intézkedéseket lehet tenni a védekezésre. Szükséges volt az egész országra kiterjedő vizsgálat, amit 1880-ban el is rendelt a minisztérium: „... az ország összes szőlőinek szakszerű átvizsgálását rendeltem el ... a szükséges fogatok és e- setleg szükséges gyalog munkaerőnek mindig késedelem nélkül való kiszolgáltatásáról gondoskodjanak..." - hívta fel Kecskemét th j . város figyelmét a teendőkre ./lO/ 1881-ben elrendelték az állandóan működő „philoxéra-bizott- ság" felállítását, amelynek elnöke a törvényhatóság első tisztviselője. Járásokat kell kialakítani, amelyben a filoxérabiztos felügyel, ha kell elzárol, szénkénegez. Bejárásokat kell végezni a szőlőhegyeken, szőlőskertekben, amelyekről a jelentést az alispánhoz szükséges leadni. A rendelet ellen vétőket 100 Ft (ismételt vétségkor 200 Ft' büntetéssel lehetett sújtani./ll/
