Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)
Szabó Zoltán: A filoxéra elleni küzdelem szerepe a Kecskemét környéki szőlő- és gyümölcstermelés fejlesztésében
61 Kecskeméten az összes szőlőültetvény területe ^fl77 hold 1777 négyszögöl/l2/, „a szőlők mind homokba, s főleg futóhomokba vannak ültetve. A szőlők a várost 3 oldalról környezik, s messze kiterjednek. Elszórtan egyes pusztai tanyák szomszédságában is találhatók. A törvényhatóság területén még igen nagy területei vannak, melyek futóhomok jelleggel bírnak és filoxéra mentes szőlők ültetésére a legalkalmasabbak." Ugyanitt egy kérdőívre válaszolva jelentik, hogy „... amerikai ellenálló szőlőfajokból származó venyige iskolával összeköthető faiskola nincs...", ami azt mutatja, hogy ekkor már a védett amerikai szőlőfajták meghonosításának gyakorlati megoldásán f áradoztak. A szőlőterület bejárására „egy-egy városi tisztviselő és egy-egy az állandó philloxéra bizottság által saját kebeléből kiküldött tagból álló 5 bizottságot alakítottam, kik az öt kerületre felosztott határbeli szőlőterületet f. é. Augusztus hó 13-án és l4-én ... bejárták" - jelenti a Tekintetes Tanácsnak Lestár Péter polgármester 1883-ban. A bejárásokat minden évben megismételték, mindig hasonló eredménnyel: „... szőlőket összejártuk, szigorúan megvizsgáltuk és azokat teljesen filoxéra- -menteseknek találtuk."/13/ Az 1880-as évek elején még erős volt a védekezés tempója, a kezdeti figyelmetlenség már elmúlt. A fertőzés veszélye mindenütt fennállt, ezért a minisztérium a kimutatottan filoxéra lepett községeket 23 csoportba osztotta. Ezeken a csoportokon belül a szőlőt szabadon lehetett forgalmazni, de más határba vinni tilos volt. A termelő lakosságot figyelmeztették, hogy óvakodjanak más, esetleg éppen fertőzött vidékről érkezett embert alkalmazni a szőlőkbeli munkákra, mert a veszedelmes rovarok a ruhán, de kiváltképp a szerszámokon nagy távolságra eljutnak és ott gyorsan szaporodva a vidéket megfertőzik; A tudósítás megismétli a korábban említett büntetést azokkal szemben, akik bármelyik rendelkezés ellen akarattal vagy akaratiak ellenére vétenek./lk/ Miután Kecskeméten az évenként ismétlődött bejárások alkalmával sohasem találtak filoxéra-fertőzött területet, a bizottság figyelme az egyéb kártevők felé fordult, általában a szőlők művelését kísérték figyelemmel. Felhívták a tanács figyelmét a „nép által is öreg szőlőknek nevezett" területeken tapasztalható tőkesatnyulásra, a szőlőterületek nem megfelelő, gondatlan művelésére, hogy késedelem tapasztalható a zöld bogár (anomala vitis) irtásában. Megadja a legcélszerűbb irtási módot: „a reggeli időben irtható, amikor a fát megrázva könnyen leesik, a földről felszedhető s apró jószággal könnyen megétethető"./15/ A filoxéra bizottság a nyolcvanas évek végére a szőlő és gyümölcs kártevői elleni védekezés szervévé alakult, minthogy a filoxéra rovarral semmi dolga nem akadt. Neve nem változott, csak tevékenységi köre szélesedett./ló/ Á tíz évre szóló adatok bizonyítják, hogy Kecskemét környékén megfelelő, filoxéramentes területet lehet találni, ahol kedvező éghajlati és talajadottságok teszik lehetővé a szőlő- termelést, ami nem ismeretlen a helyi lakosságnak, csak a homoki szőlőművelés kezdetleges és elmaradott volt. A borászati kormánybiztos, Miklós Gyula már 1880-ban érdeklődött a terület iránt, s amikor a város részéről is felmerült egy szőlőtelep létrehozásának gondolata, megkezdődtek a tárgyalások a Földmi- velés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium és a város kö
