Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)

Szabó Zoltán: A filoxéra elleni küzdelem szerepe a Kecskemét környéki szőlő- és gyümölcstermelés fejlesztésében

61 Kecskeméten az összes szőlőültetvény területe ^fl77 hold 1777 négyszögöl/l2/, „a szőlők mind homokba, s főleg futóho­mokba vannak ültetve. A szőlők a várost 3 oldalról környezik, s messze kiterjednek. Elszórtan egyes pusztai tanyák szomszéd­ságában is találhatók. A törvényhatóság területén még igen nagy területei vannak, melyek futóhomok jelleggel bírnak és filoxéra mentes szőlők ültetésére a legalkalmasabbak." Ugyan­itt egy kérdőívre válaszolva jelentik, hogy „... amerikai el­lenálló szőlőfajokból származó venyige iskolával összeköthető faiskola nincs...", ami azt mutatja, hogy ekkor már a védett amerikai szőlőfajták meghonosításának gyakorlati megoldásán f áradoztak. A szőlőterület bejárására „egy-egy városi tisztviselő és egy-egy az állandó philloxéra bizottság által saját kebeléből kiküldött tagból álló 5 bizottságot alakítottam, kik az öt ke­rületre felosztott határbeli szőlőterületet f. é. Augusztus hó 13-án és l4-én ... bejárták" - jelenti a Tekintetes Tanácsnak Lestár Péter polgármester 1883-ban. A bejárásokat minden évben megismételték, mindig hasonló eredménnyel: „... szőlőket össze­jártuk, szigorúan megvizsgáltuk és azokat teljesen filoxéra- -menteseknek találtuk."/13/ Az 1880-as évek elején még erős volt a védekezés tempója, a kezdeti figyelmetlenség már elmúlt. A fertőzés veszélye minde­nütt fennállt, ezért a minisztérium a kimutatottan filoxéra lepett községeket 23 csoportba osztotta. Ezeken a csoportokon belül a szőlőt szabadon lehetett forgalmazni, de más határba vinni tilos volt. A termelő lakosságot figyelmeztették, hogy óvakodjanak más, esetleg éppen fertőzött vidékről érkezett em­bert alkalmazni a szőlőkbeli munkákra, mert a veszedelmes ro­varok a ruhán, de kiváltképp a szerszámokon nagy távolságra eljutnak és ott gyorsan szaporodva a vidéket megfertőzik; A tu­dósítás megismétli a korábban említett büntetést azokkal szem­ben, akik bármelyik rendelkezés ellen akarattal vagy akaratiak ellenére vétenek./lk/ Miután Kecskeméten az évenként ismétlődött bejárások alkal­mával sohasem találtak filoxéra-fertőzött területet, a bizott­ság figyelme az egyéb kártevők felé fordult, általában a szőlők művelését kísérték figyelemmel. Felhívták a tanács figyelmét a „nép által is öreg szőlőknek nevezett" területeken tapasztalha­tó tőkesatnyulásra, a szőlőterületek nem megfelelő, gondatlan művelésére, hogy késedelem tapasztalható a zöld bogár (anomala vitis) irtásában. Megadja a legcélszerűbb irtási módot: „a reg­geli időben irtható, amikor a fát megrázva könnyen leesik, a földről felszedhető s apró jószággal könnyen megétethető"./15/ A filoxéra bizottság a nyolcvanas évek végére a szőlő és gyümölcs kártevői elleni védekezés szervévé alakult, minthogy a filoxéra rovarral semmi dolga nem akadt. Neve nem változott, csak tevékenységi köre szélesedett./ló/ Á tíz évre szóló adatok bizonyítják, hogy Kecskemét környé­kén megfelelő, filoxéramentes területet lehet találni, ahol kedvező éghajlati és talajadottságok teszik lehetővé a szőlő- termelést, ami nem ismeretlen a helyi lakosságnak, csak a ho­moki szőlőművelés kezdetleges és elmaradott volt. A borászati kormánybiztos, Miklós Gyula már 1880-ban érdeklődött a terület iránt, s amikor a város részéről is felmerült egy szőlőtelep létrehozásának gondolata, megkezdődtek a tárgyalások a Földmi- velés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium és a város kö­

Next

/
Oldalképek
Tartalom