Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)

H. Tóth Elvira: Korai avar vezetőréteg családi temetője a kunbábonyi kagán szállásterületén

13 Ezek a függesztők részint sima, részint pontsordiszes ezüstle­mezből, egy esetben a csepeli kardhoz hasonlóan gyöngysoros szalagokkal felerősített rekeszes diszű kerettel, koberakásos rozettákkal készültek. Ez utóbbi sírjában gömbdíszes aranyfül­bevalót, míg a további három kardos sírban aranykarikás-ezüst- gömbös, illetve ezüstből készült nagyobb gömbös fülbevalópáro­kat találtunk. Az övék veretei kevésbé jellegzetesek, egymás alatt sorakozó kerek lapos pitykék, rossz állapotú ólom, vagy ólombetétes ezüstrozetták, áttört téglalap alakú veretek stb. A deréktájon több sírban is találtunk a váz alatt hosszabb, lapos ezüstszalagból hajlított ácskapocsszerű veretrögzítőket, melyek kettőspajzs alakú vereteket sejtetnek, ép veretpéldányt azonban egyetlen sírból sem sikerült megmenteni. A szíjvégek kettős lemezből, felül bordázott szalaggal le­zárt, alul lekerekített; vagy címerpajzs alakú, ezüstlemezből kivágott, szegecselt sima lemezek. Préselt, talán maszkos dí­szítéssel csak az aranykardos sír nagyszíjvégén találkozunk. Ez utóbbi sírban a bal medencelapáton került elő kétszem gyöngy. A fegyveröves férfisírokból kerámia nem került elő, az ész­lelt fanyomok alapján azonban bizonyosra vehetjük fa ivóedé­nyek mellékletként adását. Az aranykardos sírban talált ezüst- oxidnyomok alapján rosszezüsttel szegélyezett ivókürtöt és fa ivóedényt sejthetünk. Női sírok A temető elpusztult piramis alakú fülbevalós sírján kívül 6 mellékletes női sírt tártunk fel, s ezek közül négyben megfi­gyelhettünk a sírszéleken belül téglalap alakú, vagy lekerekí­tett végű sötétebb elszíneződéseket, amelyek részint koporsót sejtetnek, vagy legalábbis a holttest földtől való védelmét i- gazolják. Ezek egyikében a koporsó fölé emelt védőtető függő­leges állású tartórúdjainak nyomát, valamint a sír hosszolda­lával párhuzamosan haladó vízszintes állású rudak nyomait is jól megfigyelhettük. A védőtető függőleges tartórúdjai mintegy 20 cm-re mélyedtek bele a váz alatti sírfenékbe. Egy esetben egy női temetkezést a feldúlt férfisír földjé­ben erősen zsugorított helyzetben találtuk bal oldalán fekvő, ű-DK-i tájolásban, kissé átlós helyzetben a férfiváz lábai fe­lett. Tekintettel a koponyát ért kardvágásra, illetve a kopo­nya súlyos tárggyal történt szétzúzására, valamint helyzetére, ami csakis súlyos büntetéssel, esetleg vérbosszúval magyaráz­ható; ez esetben aligha beszélhetünk a halott védelméről, vagy szertartásos eltemetéséről. E sírcsoport női sírjaiban a gúla alakú fülbevalók mellett gömbdíszes arany- és ezüstfülbevalókat találtunk. Egy esetben nagyobb kör alakú, felül féEhold alakúan bevölgyelt két pré­selt félből összeállított függőpárt is találtunk, melyet fül­bevaló helyett viselhettek az arc két oldalán, s amely távoli, belső-ázsiai eredetre vezethető vissza (Mezőszilas, Kudirge, Keres, Bóna-Bálint Cs. ). A nyakban borostyán és szemes gyön­gyöket, illetve egy esetben fém csüngődíszt viseltek. Az ék­szerek között ritkaság számba megy a bronz és vas karperecpár, illetve fejesgyűrű viselése. A felsőruházatot bronz- vagy vascsatos övvel fogták össze, melyről a kés mellett csontlemezes tarsoly, két esetben hátán bordadíszes kerek, öntött, bőrtokban tartott bronztükör, to­vábbá ezüstcsipeszek, illatszertartó csüngött. Kivételesnek tekinthetők a temető K-i széléről származó ellentétes állású „P" alakú ezüstveretek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom