Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)
H. Tóth Elvira: Korai avar vezetőréteg családi temetője a kunbábonyi kagán szállásterületén
Ik Ez utóbbi párhuzamait kizárólag a már említett múlt század végi peszéradácsi leletben találjuk meg ezüstből, valamint a kunbábonyi kagáni sírban aranyból, s e veretpár nagymértékben valószínűsíti, hogy a peszéradacsi-ként ismert leletek a 90 év előtti útépítés alkalmával átvágott temetőnk rangos női sírjából származnak. így a további elemzés folyamán a feltárt sírokkal együtt tárgyaljuk e leleteket is. E „P" alakú függesztok a temető 27- sz. sírjában ellentétes állásban, a bal oldali medencelapáton, egymástól mintegy 6 cm távolságban feküdtek. Köztük vastag bőrréteget találtunk, amely alatt ezüstcsipesz és ezüstlemezes markolatdíszű kés került e- lő. Mind a leletek helyzete, mind a bal oldali viselése azt bizonyítja, hogy e veretek erős bőrből készült tarsoly két oldalának merevítését, és a tarsoly felfüggesztését szolgálták mind a kunpeszéri sírokban, mind a kunbábonyi leletben. A peszéradacsi leletekkel együtt egyébként vizsgálódásunk körébe be kell vonnunk a nagyméretű aranyfülbevaló mellett a valószínűleg ugyanebből a sírból származó ezüst pipereeszközöket (szűrőkanál, kaparókés, csipesz), melyekhez hozzászámítva a temetőnkből már említett ékszerekkel, tükrökkel, csipeszekkel bőségesen ellátott sírokat, kitűnik, hogy e sírcsoportot a korai avar rangos középréteg temetkezéseinek tekinthetjük. E- gyedüli munkaeszközként a lapos, korong alakú, ólomból vagy e- dény oldalából készült agyag orsókarikákat találjuk e sírokban, illetve egy esetben vasárat. Kivételes, egyedi leletként külön kell megemlítenünk a 29. sz. sírból előkerült közel JO cm hosszú tőrt, melynek kettős csontlemezes ló cm hosszú csontmarkolatát bordázott aranyszalaggal szegett ezüst koptató fogta össze, hasonlóan a hüvely koptatójához Mivel függesztőszerkezete nincs, s jóval a derék fölött, a mellkas bal oldalán került elő, feltehetőleg keleti szokás szerint rejtve, a felsőruházat hónaijzsebében viselték. Ugyan e sírból halotti obulusként a nyelvcsonton sima kör alakú ezüstlemezkét és a csontlemezes díszű tarsolyban minden bizonnyal mágikus céllal őrzött madárcsontocskákat találtunk. Gyermeksírok Feltűnően kevés a csoporthoz sorolható gyermeksírok száma. A felnőtt sírok sorában közülük csupán egy került elő. A 6-7 éves korú fiúgyermek szerény mellékletei: vascsat, vaskés, vaskarika, széles szárnyú nyílhegy arra vallanak, hogy már megkezdhette a férfitevékenység fortélyainak elsajátítását. Két további gyermeksír (inf. X. korú) a sírsortól jóval északabbra, mintegy 30, illetve 50 m távolságra feküdt, csupán gyöngy, állatcsont, illetve vaskés és vascsat mellékletet tartalmazott. Ezek egyike padmalyos temetkezés volt, ez utóbbiban vörös okkerrögöcskét is találtunk. Az eddig tárgyalt sírcsoport meghatározható embertani anyaga mongolidnak bizonyult Dr. Marcsik Antónia meghatározása alapján. II. sírcsoport Az első sírcsoport Ny-i szélén elhelyezkedő gazdag férfi- és női sírtól Ny-ra, mintegy 25 m távolságra az I. csoport sorának irányában E-ENy-i tájolású férfisírt tártunk fel. Melléklete nagy, vascsatos, félgömbös vasveretes öv volt, övforgóval és nagyméretű vastőrrel. Öve leoldva feküdt a bal váll és kar mentén, edénymelléklete nem volt. Ezáltal mind a temetőben elfoglalt helyénél, mind a temetkezés jellegénél fogva szervesen kapcsolódhatnék az I. sírcsoporthoz.
