Deme Ágnes: A széna szerepe Csíkszentgyörgy népének gazdálkodásában - Libelli Transsilvanici 10. (Kecskemét, 2013)
A kutatás körülményeiről - A szénatakarmány jelentősége
2010 áprilisa és 2012 szeptembere között, mint a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, Bárth János tanár úr asszisztenseként öt alkalommal vettem részt székely- földi történeti és néprajzi adatfeltáró kutatómunkában a következő időpontokban: 2010. április 16.- április 24., 2010. augusztus 27.- szeptember 5., 2011. március 23.- április 1., 2012. április 19.- április 28., 2012. szeptember 1.— szeptember 10. Néprajzi gyűjtésre a Csíkszeredától délkeletre fekvő, magyar és katolikus lakosságú Csíkszentgyörgy és Csíkbánkfalva összeépült Fiság menti falvakban, valamint a hozzájuk tartozó havasokban nyílt lehetőségem. Témaválasztásom tulajdonképpen esetlegesnek mondható. 2010 augusztusának és szeptemberének fordulóján Csíkszentgyörgyön tartózkodva láthattam, hogy a falu apraja nagyja szénacsinálással bajlódik. Ezért Bárth János tanár úr javaslatára kezdtem a szénával kapcsolatos munkálatokat figyelemmel kísérni. Egy munkafolyamatba résztvevő megfigyelőként is sikerült bekapcsolódnom. Bár a későbbi terepmunkákra nem akkor került sor, mikor adatközlőim széna csinálni mentek, interjúk készítésére mindig volt lehetőség. Utóbbiaknak a félig strukturált típusát alkalmaztam, az interjúalanyok kiválasztásánál pedig előnyben részesítettem a „hólabda” (snowball) módszert. így adatközlőtől adatközlőig közvetlenül tudtam haladni, mindig friss információkkal és előző beszélgetőtársam ajánlásával. Az elhangzottakról felvételt ritkán készítettem, a mondottak lényegét inkább kézzel jegyzeteltem. A feltárt adatokat 2012-ben formáltam tanulmánnyá. A szénatakarmány jelentősége A szénatakarás a tradicionális székelyföldi gazdálkodás nélkülözhetetlen részét képezi, szervesen illeszkedik egyéb gazdasági események közé, melyek az állattartással (jelen esetben az állatok élelmezésével) hozhatók kapcsolatba. A nyáron lekaszált és hazaszállított széna ugyanis a juhok, marhák és lovak számára az áttelelés lehetőségét biztosítja. A teleltetés során adott széna nem csupán a nyers táplálék pótléka, hanem „a takarmányok közül legjobb”1. A szénamunka pedig - mint komplex folyamat - nemcsak az anyagi kultúra kutatása kapcsán értelmezhető, hanem például társadalomnéprajzi vonatkozásai is vannak. Utóbbiakra jó példát szolgáltatnak az egykor kifogástalanul működő - és bizonyos formában máig fennmaradt — kalákák. A szénatakarmány jelentőségét jól érzékeltetik Imreh István szavai: „Kell tehát a rétek, a kaszálók termése, kell a széna. A művelési ágak együttesében a szénafű aránya nem nagy, de nem is könnyen kimutatható, hiszen régi statisztikáink gyakran a kerttel vagy a legelővel, de az erdővel együtt is szerepeltetik.”2 A szénacsinálás vizsgálatához Csíkszentgyörgyöt különösen alkalmas terepnek tartom, hiszen a marha-, ló-, és elsősorban a juhtartás a XXI. század elején is a mindennapok részét képezi. Nem elhanyagolható körülmény a település elhelyezkedése A kutatás körülményeiről 1 NAGY Jenő 1940.488. 2 IMREH István 1998. 25. 5
