Deme Ágnes: A széna szerepe Csíkszentgyörgy népének gazdálkodásában - Libelli Transsilvanici 10. (Kecskemét, 2013)
A környezet és az időjárási jelenségek befolyása
sem. Csíkszentgyörgy Alcsíkban, a magyar nyelvterület keleti peremén található. Bár a falu az újkorban táji központ volt, fekvéséből adódó marginális volta így is számos archaizmust konzervált. A környezel és az időjárási jelenségek befolyása Mint minden gazdasági tevékenységet, a széna betakarítását is alapvetően befolyásolják az ökológiai hatások és a földrajzi környezet. Csíkszentgyörgy kiterjedt külterületein minden körülmény megfelelő a jó minőségű széna betakarításához. A meredek lejtők - mind a faluhoz közeliek, mind a havasi területeken lévők - elegendő napfényt és bőséges esőt kapnak. Az időjárási jelenségek közül természetesen az eső a leghangsúlyosabb. A szénát alkotó növények számára a víz ugyanúgy alapvető feltétel, mint minden más élőlénynek, viszont ha a mennyisége nem ideális, különböző gondok merülhetnek fel. Ha több csapadék esik a megszokottnál, az a lekaszálható széna mennyiségét kedvezően befolyásolja. A 2010-es nyár ebből a szempontból nagyon sikeres volt, „még a kősziklán es széna termett”. A sok csapadék eredménye tehát sok széna, nagyjából ötször, hatszor annyi, mint általában. A nagy mennyiség azonban nem feltétlenül jelenik meg együtt a magas minőséggel. A sok eső növelte széna gyenge, túl gyorsan megszárad. A kivételes időjárási helyzet, mint például 2010 augusztusában a rengeteg eső, nem csak a gazdasági élet egy komponensére volt hatással. A termelőtevékenység komplex volta jól érzékelhető abból, hogy a sok eső kapcsán az adatközlők mindig megemlítették: amilyen kedvező az a sarjának, annyit rontott a pityókán. A pityókatermés 2010-ben különösen rossz lett, a csapadék utáni erős napsütéstől a növény levelei megszáradtak, „kiverte a rogya ”, A rengeteg eső nemcsak a pityókában tett kárt, hanem a gabonaföldeket is veszélyeztette. A Csíkszentgyörgy tengelyét alkotó Fiság patakot például mindenhol dugásokkal (gátakkal) kellett megerősíteni, hogy be ne törjön a víz a földekre. A stratégia nem mindig volt sikeres, a gátak gyakran átszakadtak, a patak esése többszöröse volt a 15-20 évvel korábbinak. A bőséges csapadék azonban csak az egyik véglet. A másikat az esőzések teljes hiánya jelenti. Az idősebb csíkszentgyörgyiek kivétel nélkül mind visszaemlékeztek az 1947-es hírhedt aszályra, amikor szinte az egész nyár csapadék nélkül telt el, és a széna teljesen tönkrement. Ilyen esetekben volt szükség a termés pótlására, helyettesítésére, akár széna vásárlására is. A csapadék mellett különösen nagy befolyású időjárási jelenség a hőmérséklet is. Ha az idő szokatlanul meleg, de nem marad el az eső sem, a szénában nem esik különösebb kár, legfeljebb korábban kezdődhet a betakarítása. A szokatlanul alacsony hőmérséklet ezzel szemben hátráltatja a kaszálást. Nagyobb nehézséget pedig akkor okoz, amikor a szénacsinálás közben hirtelen hűl le a levegő. Ha tehát a betakarítás idejében korán jön a hideg, a széna, vagy a sarjú levágását csak későn lehet megkezdeni. Mikor a fagyok már kora ősszel jelentkeznek, előfordul az is, hogy „a termést zölden vágják le". A zölden kifejezés azt jelenti: korán, mielőtt még a növény elhullajtaná a saját magvait. Ebben az esetben a követ6
