Bárth János (szerk.): Ezer év a Duna-Tisza közén - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 10. (Kecskemét, 2001)
Korreferátumok–Közlemények - Szakál Aurél: Egy alföldi agrárváros a XX. században. A kiskunhalasi képeslapok történeti tanulságai
SZAKÁL AURÉL EGY ALFÖLDI AGRÁRVÁROS A XX. SZÁZADBAN A KISKUNHALASI KÉPESLAPOK TÖRTÉNETI TANULSÁGAI A képeslapok és ezen belül a kiskunhalasi képeslapok történeti jelentőségéről szóló beszámoló elejére kívánkozik az a történet, hogy a szerző milyen körülmények között került kapcsolatba ezzel a témával. Ennek a története a következő. 1992-ben dr. Kiss Endre Károly kiskunhalasi származású, Budapesten élő urológus főorvos 73 kiskunhalasi képeslapot adományozott a Thorma János Múzeumnak. Könnyen kitalálható volt, hogy az adományozó gyűjteménye ennél jelentősebb lehet. Ekkor a halasi múzeumnak 135 helyi képeslapja volt. A doktor úr kérésemre megengedte kb. 600 képeslapja tanulmányozását. A múzeum és a gyűjtő lapjainak megismerése után felmerültek a további kérdések. Mennyiféle kiskunhalasi képeslap létezhet? Hol találhatók? Hogyan lehet bemutatni ezeket? Számos eredménye lett a kutatásnak. Kiderült a lapok jelentős részének száma, őrzési helye. Az érdeklődők számára bemutatásra kerültek a képek. A kiállítások és publikációk közül meg kell említeni a „Kiskunhalas anno...” kiállítást és könyvet 1994- ből, és az „Üdvözlet Kiskunhalasról. Kiskunhalasi képeslapok 1898-2000” kiállítást és albumot 2000-ből. Az „Üdvözlet Kiskunhalasról” képeskönyv régi és mai képeslapok válogatását tartalmazza, melyek az elmúlt 100 év Kiskunhalasát tükrözik. E könyv alapján szeretném bemutatni a kiskunhalasi képes levelezőlapokat és a velük kapcsolatos történeti tanulságokat a szóban forgó kisvárosról. Előbb azonban röviden szólni kell a településről. Kiskunhalas a Kiskunság egyik városa az Alföld déli részén, a Duna és a Tisza folyók között. Közkeletű rövid elnevezése Halas. A város címere pontosan utal nevére, mert a címerpajzson fegyveres kiskun vitéz áll három hal fölött. A XVII-XIX. század a szerény fejlődés korszaka. Az elődöknek sok nehézségen - gyenge talaj, futóhomok, szárazság, mocsarak, járványok - kellett úrrá lenni. A XIX. század második feléig leginkább a külterjes szarvasmarha- és juhtartás biztosította a megélhetést. A XIX. század végétől, a XX. század elejétől egyre növekszik a szőlő- és gyümölcstermesztés jelentősége. Az élelmiszeripar köréből a malmokon kívül a baromfi, tej, gyümölcs feldolgozást és exportot kell említeni. A kereskedelem és az árutermelés fejlődését elősegítette, hogy a Budapest-Belgrád vasúti fővonalat Kiskunhalas érintésével építették meg. Amikor 1882-ben megindult a vonatközlekedés Pest és Szabadka felé, abban az évben megjelent az első halasi újság is. Kiskunhalas vasúti csomópont lett, mert kelet és nyugat felé is épült vasút (Kiskunhalas-Bácsalmás-Regőce 1903, Kiskunhalas- Kiskunmaj sa-Kiskunfélegyháza 1912). A századfordulón a gazdasági fellendülés és társadalmi modernizáció építési hullámot eredményezett. A kevés korábbi barokk és klasszicista épület mellett sorra épültek a modernebb középületek és polgárházak. Természetesen több ipari épület (gőzmalom, téglagyár, villanygyár) és kövesút is készült. Kiskunhalasnak igazi hírnevet a halasi csipke hozott. A csipkeművészet és a népművészet is hatott a leheletfinomságú halasi csipke 1902-es megszületésére. A kiskunhalasi 123
