Bárth János (szerk.): Ezer év a Duna-Tisza közén - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 10. (Kecskemét, 2001)
Korreferátumok–Közlemények - Szakál Aurél: Egy alföldi agrárváros a XX. században. A kiskunhalasi képeslapok történeti tanulságai
csipke méltó versenytársa lett a velencei és a brüsszeli csipkének. Az 1904-ben rendezett St. Louis-i világkiállításon, 1937-ben a párizsi világkiállításon és 1958-ban a brüsszeli világkiállításon is nagydíjjal tüntették ki. A XX. századi Kiskunhalason egyszerre létezett az elmaradottság és a gyorsuló urbanizáció, a modernizálódó városközpont és a falusias külterület. A fejlődést jól mutatja a lakosság jelentős növekedése. Az 1880-as 15 000 fő 1910-ben már 25 000-re szaporodik, és az 1930-as évek közepén 30 000-nél is több. Ezzel a város lakossága elérte a mai szintet. (Ennek az a magyarázata, hogy a további népesség növekedést elvitték a 20. század második felében önállósodó tanyaközpontok.) A Kiskunhalas fejlődését célzó további tervek megvalósítását több évtizedre megakasztotta, lelassította az első világháború kitörése. A frontok messze húzódtak, de több mint ezer hősi halottat vesztett a település. A két világháború között burkolatot kaptak a fontosabb utcák. Megépült a Csipkeház, több városi és tanyai iskola, két laktanya, állami pincészet. Bővült a kórház, elkészült a sóstói és a fehértói strand. A gazdasági élet erőteljesebb nekilendülése csak az 1930-as évek második felére jellemző. A második világháború több mint ezer áldozat életét követelte. 1944 októberében vonult át a front Kiskunhalason. Ezután újraindult az élet. Politikai felpezsdülés következet be, megtörtént a földosztás. A XX. század második fele nagyrészt a szocialista rendszer keretei között zajlott. Az 1950-es évek végén hét mezőgazdasági termelőszövetkezet alakult. Az 1960-as évek elejétől a Kiskunhalasi Állami Gazdaság több ezer kataszteri holdon gazdálkodott. Az 1960-as, 1970-es években erőteljes iparosítás kezdődött. Főleg textilipari és fémfeldolgozó üzemek leányvállalatai létesültek itt. Megindult az olajbányászat. Az infrastruktúra kiépítése is nagy léptekkel haladt. Az 1980-as években már a fogyasztási ipar - áruházak, bankok, biztosítók, szállodák-jelenléte is jellemző. Az 1990-es évek elején a rendszerváltás eredményeképpen nagy átalakulások történtek a politikai életben és a gazdaság területén. Az iparvállalatok válságba kerültek, sorra megszűntek vagy átalakultak. A nagyvállalatok a baromfifeldolgozás, a textilipar, a papíripar, építőipar, az olajipar területén erősödtek meg. A növekvő idegenforgalomnak egyre nagyobb a jelentősége. A városi strand és gyógyfürdő, az éttermek, a szállodák egész évben várják az ideérkezőket. Az „Üdvözlet Kiskunhalasról” kötet az előbbiekben röviden leírt alföldi kisvárost hivatott bemutatni a képeslapok segítségével. A nyomdai eljárással sokszorosított és tömegméretekben forgalmazott, ábrákkal, képekkel, gyakran fényképpel illusztrált képeslapok az 1870-es években jelentek meg Európában. Nem igényelt levélpapírt és borítékot, ezért olcsóbbá vált a levelezés. így a XIX. század végén nagyon gyorsan elterjedtek a rendkívül gazdag tematikájú és egyre színvonalasabb technikájú képes levelezőlapok az egész világon. A magyar képes levelezőlap kiadás az 1890-es években kezdődött. Néhány próbálkozás után (Budapest, Temesvár, Esztergom, Kőszeg), az 1896-os millenniumi képeslap sorozat az igazi nekilendülés. Ettől kezdve egyre több kiadó ad ki magyarországi képeslapokat. 1 Az első kiskunhalasi képes levelezőlapok kiadása Práger Ferenc érdeme. A Kun- Halas című újság 1898. december 18-án megjelent számában jelent meg az első kiskun- halasi képeslapok reklámja: „Halasi képes levelező-lapok alkalmasak karácsonyi és új 1 ERŐS László 1985. 6-16. PETERCSÁK Tivadar 1994. 7-18. 124
