Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)
Balogh Csilla: Avar kori ló, lovas és lószerszámos temetkezések a Duna-Tisza közén
BALOGH CSILLA: AVAR KO RI LÓ, LOVAS ÉS LÓSZERSZÁM OS TEM ET K EZÉSEK A D UN A-Tl S Z A KÖZÉN Valószínűleg hasonló lehetett a helyzet az öregcsertői temetőben is. A megmaradt adatok alapján a temető közepén az 1-4. lovas sír helyezkedett el. 1 7 Bár nincs összeilleszthető temetőtérkép, hasonló elrendezést mutatnak a csepel-hárosi korai sírok is. 1 Ezektől eltérő képet mutat a csengele-feketehalmi temető térképe. A 3 lovas sír (93-95. sírok 1 9) — elvonatkoztatva attól, hogy ezek szőlő alá forgatáskor kerültek elő, és sem pontos helyük, sem jellegük, hogy ló vagy lovas sírokról van-e szó, nem ismert — a térkép alapján első látásra elkülönül a temető többi sírjától. 2 0 Ugyanakkor, ha a temető egészét tekintjük, akkor az látszik, hogy ezek és a többi, korai (korai jellegű) sír (32., 59., 78. és 96. 2 1) együtt egy ÉK-DNy irányú, kissé szabálytalan sírsort alkot, melyben a sírok kb. 4-7 m-re helyezkednek el egymástól. Egyelőre ennek a sornak az északkeleti végén vannak a lovas sírok azzal a megjegyzéssel, hogy további sírok lehetnek még a föld alatt. Makkoserdőn a fülkesírok — s köztük a lovas temetkezések is — széles sávban a temető középső részén helyezkedtek el. 22 Egyetlen olyan temető sincs, amelyben a lovas sírok ne közel egy tömbben helyezkednének el. A temetőtérképek ismeretében ez már első látszatra kronológiai értékű, ugyanis azt mutatja, hogy bár ezeket a temetőket folyamatosan használták, de a lovas temetkezés szokását csak egy rövid periódusban gyakorolták a temetőt használó közösség tagjai. Tájolás A hárosi, űrbőpusztai és makkoserdei temetőkben a lovas sírok Ny-K (NyDNy-KÉK) tájolása a meghatározó, melyek e tekintetben a Dunántúlon általános irányultsághoz kapcsolhatók. A többi esetben a kora avar kori sírokra az ÉÉNy-DDK, az avarkor második felére tehetőekre pedig az ÉNy-DK tájolás jellemező, kisebb-nagyobb eltéréssel Ny felé, s a kora avar kor17 BALOGH 2002, 308-309. 18 NAGY 1998, Abb. 63-64. 19 TÖRÖK 1995, 218., Pl. 5-6., XXVIII. 15-16., XXIX. 1-3., 5-6. 20 TÖRÖK 1995. 21 TÖRÖK 1995, Pl. 2., 4-6. 22 SALAMON 1995, 139., Fig. 4. A fülkesírok a kései fülkesíros temetkezési szokás törzsterületén lévő temetőkben is általában egy sorban, illetve sávban helyezkednek el a temetők gerincét alkotva, mint OrosházaBéke TSZ homokbánya (JUHÁSZ 1995, 91., Abb. 28.; JUHÁSZ 1995a, 418., 4. kép), Orosháza-Bónum-téglagyár (JUHÁSZ 1995, 37-38., Abb. 9.; JUHÁSZ 1995a, 417., 3. kép), Szarvas-Graxa-téglagyár (68. lelőhely) (JUHÁSZ 2004, 63., Abb. 38.), Székkutas-Kápolnadűlő (BENDE 2003, 308., 2. térkép) példája mutatja. ral összehasonlítva jóval gyakoribbá vált a Ny-K tájolás előfordulása. A Duna-Tisza közén a kora avar időszakban az ÉÉNy-DDK tájolás a meghatározó, a ritka É-D és ÉNy-DK tájolású lelőhelyekkel együtt a lelőhelyek közel 70%-ára jellemző az É-tól Ny felé különböző mértékben eltérő tájolás. 2 3 Láthatóan rögzült, következetes hagyományra gondolhatunk, vagyis a tájolás nagyfokú állandóságából a szokás fontosságára következtethetünk. Ezeken kívül szórványosan megtalálható — a Tiszántúlon a kora avar korra jellemző — K-Ny és ÉK-DNy tájolás is, azonban köztük lovas temetkezések nincsenek. 2 4 A fentiek szerint tehát egyértelmű, hogy a lovas sírok tájolása minden esetben megegyezik a temetőkben uralkodó irányokkal. Sírformák A 72 lovas sír egy részének (9) sírformájáról nincs adatunk, ahol viszont van, ott 42 esetben egyszerű aknasírról, a csepel-hárosi 39., 52., 73. és 96. sírokban, valamint az apostagi 9. és 41. sírokban 2 5 cölöpös sírról, a gátéri 193., 212. és 239. sírokban padkásról, és a makkoserdei temető 14 lovas sírja közül 13 esetében fülkesírról van szó. A jelenlegi adatok alapján a vizsgált terület északnyugati sarkában feltűnő, elszigetelt jelenségként értékelhető a hárosi és az apostagi temetőkben az a néhány olyan sír, melyek hosszanti oldalának falsíkjánál cölöplyukszerű kiugrásokat figyeltek meg. Ezt a jelenséget a néprajzi analógiák alapján az ún. sasfás szerkezettel hozzák összefüggésbe, amelynél a sír sarkaiba 4 vagy 3 pár gerendát ütnek le, amelyeken keresztbe gerendákat és deszkákat fektetve, sírkamrát képeznek. 26 Kovrig Ilona a sír sarkaiban jelentkező és a falsíkból kiugró cölöplyukak között nem tett különbséget. Ő és nyomán mások is, a temetési szertartásnál használt, a sír fölé épített, lábakon álló, asztalszerű építményre gondoltak, amelyre az elhunytat vagy lovát felravatalozták, s amit a szertartás után elbontottak. 2 7 23 Balogh Csilla: A Duna-Tisza köze avar kori betelepülésének problémái. PhD értekezés, kézirat. 2009, 5. táblázat. A továbbiakban BALOGH 2009! 24 Apatin-Sikeä/Apatin-Szikes (S) (GUBITZA 1909, 25-26.); Homokmégy-Székes 138. sír (RégKut 1999 (2002) 209.; RégKut 2002 (2004) 218.); Mali Idos/Kishegyes-Sárgagödör (S) (GUBITZA 1907,346.); Tiszaalpár-Várdomb (BALOGH 2002, 311-312.). 25 Lsd. Kat.I./l! 26 WICKER 1990, 32,24. j.; TOMKA 1979, 76.; H. TÓTH 1981, 189. 27 KOVRIG 1963, 61-6. ERDÉLYI 1958, 45.; GARAM 1995,162-163. 11
