Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)
Balogh Csilla: Avar kori ló, lovas és lószerszámos temetkezések a Duna-Tisza közén
ARCHAEOLOG IA CUMANICA 2 A gátéri lovas sírokat Kada Elek padmalyosnak tartotta, megfigyelése szerint az ember feküdt az aknában, és a ló pedig az oldalfülkében. 2 8 Fenntartom véleményem, hogy az ásató kissé zavaros leírásai inkább padkás sírra utalnak, 2 9 amelyek esetében idővel a bal oldali padka beszakadt és az alatta jelentkező sírbetöltést értelmezte Kada bevájt üregnek. 3 0 Nem zárhatjuk ki azonban azt sem, hogy az elhibázott ásatástechnika eredményeként, a sír szélét túlbontva alakultak ki a padkák. 3 1 A padkás sírok esetében annak funkciója a feltárások során tett megfigyelések alapján egyértelmű: a padkákon deszkákat fektettek keresztbe, mintegy koporsófedelet képezve. A sírformát — illetve a cölöpös szerkezetet is — Tomka Péter koporsóra utaló jelenségként kezelte, kezdetleges koporsóként értelmezte. 32 A padkás síroka Duna-Tisza köze korai lelőhelyeiről az említett gátéri sírok kivételével nem ismertek. Az avar kor második felében sem tekinthető előfordulásuk általánosnak, az áttekintett 7.464 sír közül 161 esetet ismerek. 3 3 A padkás sírok többségét tartalmazó lelőhelyek a Duna-Tisza köze alsó harmadában helyezkednek el, 4 temetőben fordulnak elő legnagyobb számban (Backi Sokolac, Moravicki put/Szokolác, Moravicai út (S), Feketic-Bolmanski put/Bácsfeketehegy-Bolmán u. (S), Stara Moravica-Koplalo/Bácskossuthfalva-Koplaló, Rekreációs Központ (S) és Szeged-Kundomb). 3 4 A gátéri lovassírok képviselik a sírforma legkorábbi előfordulását a területen, a leletanyag alapján a VII. század középső harmadára tehetők a 212. sír Gátér-típusú övveretei és Pancevo-típusú szíjvége alapján. 3 5 A VII. század közepe után nyitott temetők legelső padkás sírjaiba kivétel nélkül öves-íjjas férfiakat temettek, mint Madaras-Téglavető 44. sírjába, a kundombi temető 266. és 305. sírjába, vagy a szokoláci temető 44. sírjába. 3 6 Ezek a férfiak feltehetően fontos szereppel bírtak a közösségükben, s ezért temetésük során holttestei28 KADA 1906, 207-208. 29 BALOGH 2002, 297. 30 KADA 1906, 210. 31 A padmalyos sírok legutóbbi összefoglalásában a szerzők a gátéri lovas sírok padmalyos kialakítása mellett érveltek (LŐRINCZY-STRAUB 2006, 36. j.). 32 TOMKA 1979, 75-76. 33 Lsd. 23. j. 34 Vö. BALOGH 2009,19. táblázat. 35 H. TÓTH 1981, 32. GARAM 2000, 387. 36 RÁCZ 1999, 352, 10. kép 1-9.; SALAMON-CS. SEBESTYÉN 1995, 35. 39, Pl. 32. Pl. 38. BALOGH 2009, Kat. 8., 105-106. kép. ket vagy a koporsóikat az átlagosnál jobban védték a földtől. Egy-egy temetőn belül az erre a horizontra tehető padkás sírok száma 1-4 között mozog, amely azt mutatja, hogy e temetkezési mód nem vált gyakorlattá, ma még nem tudni miért, de egy időre felhagytak alkalmazásával. Egyes közösségekben a VIII. század közepe táján ismét elkezdtek padkás sírba temetni, de ekkor már zömében nőknek — csekély kivételtől eltekintve adultus-maturus korúaknak — ástak ilyen sírt. Ezek a női sírok régészeti anyagukat tekintve nem különböznek a temető késői fázisának többi sírjától, leleteiket a korszak olcsó ékszerei (gyöngycsüngős fülbevaló, köles és dinnyemag alakú gyöngyök, esetleg karéjos boglár), egyszerű vascsatok és egy-két használati eszköz (vaskés, orsógomb, esetleg tűtartó) teszi ki. Vagyis a sírforma korai előfordulásával szemben, amikor a padkás sírba való temetés egyes közösségekben általánossá válik, már nincs e temetési módnak megkülönböztető szerepe. A kundombi, moravicai és szokoláci temetők azt mutatják, hogy a temetők felhagyásáig alkalmazták a padkás, illetve füles sírformát, s a koporsó fölé helyezett koporsófedél általános gyakorlattá vált. A temetkezési szokás gyakorlásának súlypontja vitathatatlanul Észak-Bácska területe volt, a felsorolt temetők esetében a síroknak több mint harmada e sírformához sorolható. Új sírformaként jelent meg a Duna-Tisza közén az avar kor második felében a fülkesír, amelyhez 5 lelőhely 54 sírja 3 7 sorolható, s ezek között — de az összes Kárpát-medencei előfordulás gyakoriságát tekintve is — kiemelkedő a szeged-makkoserdei temető, a benne feltárt 49 fülkesírral, mely közül 12 lovas. A szokás gyakorlásának törzsterülete a kora és a késő avar korban egyaránt a Tiszántúlra esik. 3 8 A korai fülkesíros temetők többsége a Dél-Tisza-völgyben és a Marosszögben fekszik, a későiek nagyobb részt a 37 Felgyő-Ormös-tanya 4. sír (BALOGH 2009, Kat. 18., 220. kép); Stara Moravica-Koplalo/Bácskossuthfalva-Koplaló, Rekreációs Központ (S) 22. és 34. sírok (BALOGH 2009, 20. táblázat), ; Backi Sokolac, Moravicki put/ Szokolác, Moravicai út (S) 36. sír (RICZ 1980, T. III. 2. RICZ 1995, 475. 9. kép); Szeged-Kiskundorozsma-Daruhalom-dülő II. temető 485. sír (RégKut 2003 (2004) 293.; MÉSZÁROS et al. 2005, 146., 4. kép.; MÉSZÁROS et al. 2006,98., 3. kép. 1.); Szeged-Makkoserdő 4-5., 10., 17-18., 20-21., 23-24., 38., 50., 52., 54., 57-60., 70., 73-77., 81., 85., 87., 91., 9596., 101., 105-106., 115., 144., 209-210., 235., 237., 240-241., 255., 257., 262-263., 270., 279., 287., 296. és 323. sír (SALAMON 1995,112-137., Pl. 1-7., 9-10., 12., 14-21.). 38 LÖRINCZY 1995, 6. kép. 12
