Reisz T. Csaba: Róth Miksa címeres üvegablakai a Bécsi kapu téri levéltári palotában - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 15. (Budapest, 2015)

A címerfestők Róth Miksa azt írja visszaemlékezéseiben, hogy „csak kivételes esetekben szokott egyszersmind ter­vező is lenni az üvegfestő. Legtöbbnyire megoszlik ez a munka: más művész tervezi az üvegfest­ményt, melyet az üvegfestő valósít meg.”53 A szakirodalom és ennek alapján magunk is korábban tévesen úgy tartottuk, hogy a címerrajzo­kat Köpeczi Sebestyén József, az Országos Levéltár címerfestője készítette. O azonban csak az első világháború idején - 1915 márciusától 1919-ig - dolgozott ilyen minőségben a levéltárnak, majd be­vonult és a Székely hadosztályban hadnagyként harcolt Erdély területi épségéért. (Nevéhez fűződik a királyi Románia államcímerének megalkotása, amely alapul szolgált Románia 1992-ben elfogadott államcímeréhez is.) 1920-ban Major Henrik heraldikai címfestő festési munkákért folyamodott a levéltárhoz, majd 1921. június végén megbízott címerfestőnek ajánlkozott; szeptemberben a Belügyminisztérium meg is bízta e minőségben, ennek részletei egyelőre nem ismertek, de még 1938-ban is levelezésben állt a levéltárral.54 1924 tavaszán Hanuszik László (1888-1976?) kérvényezte, hogy nevezzék ki az Országos Levéltár meg­bízott címerfestőjének, amely a Gyűjteményegyetem55 Igazgatótanácsának egyetértésével találkozhatott, mivel még 1928 tavaszán is úgy hirdette az általa vezetett Heraldika Műtermet, mint az Országos Levél­tár megbízott heraldikai festője. Koroknál Gyula róla szóló megemlékezése szerint egészen 1944-ig az Országos Levéltár címerfestőjeként tevékenykedett, de rá vonatkozó adatokat csak 1940-ig találtunk.56 Breth Béla megbízása Az Országos Levéltárnak ugyan volt megbízott címerfestője Hanuszik László személyében, és Csán- ki Dezső azt írta Klebelsbergnek, hogy levéltári címerfestővel készítteti el a rajzokat, a főigazgató mégsem őneki adta a megrendelést, hanem Breth Bélának. Breth Béla élettörténetéről keveset tudunk; talán vele azonos az a Brett Béla, aki Brett Ida gyermeke­ként 1880. március 22-én született, és székesfővárosi kezelőtisztként Székesfehérváron 1912-ben felesé­gül vette Novák Alojziát. Breth 1925 augusztusában, mint egykori pénzügyminisztériumi kezelő legalább ideiglenes jellegű okiratmásolói állásért folyamodott Csánki Dezsőhöz. Kérvényében megemlítette: „a vi­lágháborúból való visszatérésem után, 1916 óta a m. kir. Pénzügyminisztériumban néhai Paduch József Öméltóságánál - más irodai teendők elvégzésének kötelezettségével - voltam mint calligraphista beoszt­va. 1922-ben egy akkori hosszasabb betegségem következtében B-listára kerültem, s 1923 áprilisában 2545/1923. PM számú rendelettel végleg el lettem bocsátva, minden végellátás nélkül. Fellebbezésem a nagymélt. Közigazgatási Bíróságnál még elintézetlen, s így 30 hónapja vagyok állás és jövedelem nélkül, dacára, hogy minden lehetőséget megkíséreltem állás elnyerése iránt. írásom, valamint annak alapján, hogy 18 évi közszolgálatom van, s beszélek és írok: magyarul, németül tökéletesen; franciául, tótul és ruténul kevésbé tökéletesen - vagyok bátor tiszteletteljes szolgálatomat Méltóságodnak felaján­lani.” A levéltár a kérést nem tudta teljesíteni, de a válaszlevélben megemlítették, hogy „címét azonban nyilvántartásba vettük, hogy az esetről esetre előforduló szépírói munkálatoknál alkalmazhassuk.” Ez nem csak üres hitegetés volt, mert 1926 novemberében már elvégzendő szépírói munkáról értesítették.57 A főigazgató 1928. október végén bízta meg Breth Bélát a címerek megrajzolásával (rajzonként hat pengő fizetése ellenében), aki több részletben tett eleget a megbízásnak. Breth október 31-én már 53 Róth, 2003. 18. 54 MNL OL Y 1-980/1938. 33 Az Országos Magyar Gyűjteményegyetemet az 1922. évi XIX. törvénnyel hozták létre, amelyben az Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Pázmány Péter Tudományegyetem Könyvtára egyesült. A szervezetet a miniszter által kinevezett megbízottakból és az intézmények képviselőiből álló tanács igazgatta. A Gyűjtemény­egyetem 1934-ig működött. http://www.olvass-sokat.hu/sites/olvass-sokat.hu.foiskola/files/galeria/muveszet/Nyíregyháza/képzőművészet/mtt_198_08_hanu- szik.pdf . - MNL OL Y 1-1201/1927-232/1940. 57 MNL OL Y 1-735/1925. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom