Reisz T. Csaba: Róth Miksa címeres üvegablakai a Bécsi kapu téri levéltári palotában - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 15. (Budapest, 2015)
A címerfestők Róth Miksa azt írja visszaemlékezéseiben, hogy „csak kivételes esetekben szokott egyszersmind tervező is lenni az üvegfestő. Legtöbbnyire megoszlik ez a munka: más művész tervezi az üvegfestményt, melyet az üvegfestő valósít meg.”53 A szakirodalom és ennek alapján magunk is korábban tévesen úgy tartottuk, hogy a címerrajzokat Köpeczi Sebestyén József, az Országos Levéltár címerfestője készítette. O azonban csak az első világháború idején - 1915 márciusától 1919-ig - dolgozott ilyen minőségben a levéltárnak, majd bevonult és a Székely hadosztályban hadnagyként harcolt Erdély területi épségéért. (Nevéhez fűződik a királyi Románia államcímerének megalkotása, amely alapul szolgált Románia 1992-ben elfogadott államcímeréhez is.) 1920-ban Major Henrik heraldikai címfestő festési munkákért folyamodott a levéltárhoz, majd 1921. június végén megbízott címerfestőnek ajánlkozott; szeptemberben a Belügyminisztérium meg is bízta e minőségben, ennek részletei egyelőre nem ismertek, de még 1938-ban is levelezésben állt a levéltárral.54 1924 tavaszán Hanuszik László (1888-1976?) kérvényezte, hogy nevezzék ki az Országos Levéltár megbízott címerfestőjének, amely a Gyűjteményegyetem55 Igazgatótanácsának egyetértésével találkozhatott, mivel még 1928 tavaszán is úgy hirdette az általa vezetett Heraldika Műtermet, mint az Országos Levéltár megbízott heraldikai festője. Koroknál Gyula róla szóló megemlékezése szerint egészen 1944-ig az Országos Levéltár címerfestőjeként tevékenykedett, de rá vonatkozó adatokat csak 1940-ig találtunk.56 Breth Béla megbízása Az Országos Levéltárnak ugyan volt megbízott címerfestője Hanuszik László személyében, és Csán- ki Dezső azt írta Klebelsbergnek, hogy levéltári címerfestővel készítteti el a rajzokat, a főigazgató mégsem őneki adta a megrendelést, hanem Breth Bélának. Breth Béla élettörténetéről keveset tudunk; talán vele azonos az a Brett Béla, aki Brett Ida gyermekeként 1880. március 22-én született, és székesfővárosi kezelőtisztként Székesfehérváron 1912-ben feleségül vette Novák Alojziát. Breth 1925 augusztusában, mint egykori pénzügyminisztériumi kezelő legalább ideiglenes jellegű okiratmásolói állásért folyamodott Csánki Dezsőhöz. Kérvényében megemlítette: „a világháborúból való visszatérésem után, 1916 óta a m. kir. Pénzügyminisztériumban néhai Paduch József Öméltóságánál - más irodai teendők elvégzésének kötelezettségével - voltam mint calligraphista beosztva. 1922-ben egy akkori hosszasabb betegségem következtében B-listára kerültem, s 1923 áprilisában 2545/1923. PM számú rendelettel végleg el lettem bocsátva, minden végellátás nélkül. Fellebbezésem a nagymélt. Közigazgatási Bíróságnál még elintézetlen, s így 30 hónapja vagyok állás és jövedelem nélkül, dacára, hogy minden lehetőséget megkíséreltem állás elnyerése iránt. írásom, valamint annak alapján, hogy 18 évi közszolgálatom van, s beszélek és írok: magyarul, németül tökéletesen; franciául, tótul és ruténul kevésbé tökéletesen - vagyok bátor tiszteletteljes szolgálatomat Méltóságodnak felajánlani.” A levéltár a kérést nem tudta teljesíteni, de a válaszlevélben megemlítették, hogy „címét azonban nyilvántartásba vettük, hogy az esetről esetre előforduló szépírói munkálatoknál alkalmazhassuk.” Ez nem csak üres hitegetés volt, mert 1926 novemberében már elvégzendő szépírói munkáról értesítették.57 A főigazgató 1928. október végén bízta meg Breth Bélát a címerek megrajzolásával (rajzonként hat pengő fizetése ellenében), aki több részletben tett eleget a megbízásnak. Breth október 31-én már 53 Róth, 2003. 18. 54 MNL OL Y 1-980/1938. 33 Az Országos Magyar Gyűjteményegyetemet az 1922. évi XIX. törvénnyel hozták létre, amelyben az Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Pázmány Péter Tudományegyetem Könyvtára egyesült. A szervezetet a miniszter által kinevezett megbízottakból és az intézmények képviselőiből álló tanács igazgatta. A Gyűjteményegyetem 1934-ig működött. http://www.olvass-sokat.hu/sites/olvass-sokat.hu.foiskola/files/galeria/muveszet/Nyíregyháza/képzőművészet/mtt_198_08_hanu- szik.pdf . - MNL OL Y 1-1201/1927-232/1940. 57 MNL OL Y 1-735/1925. 16