Reisz T. Csaba: Róth Miksa címeres üvegablakai a Bécsi kapu téri levéltári palotában - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 15. (Budapest, 2015)
19 címerrajzot átadott dr Mályusz Elemér levéltárnoknak, aki azokat szakmailag ellenőrizte, és egy híján jóváhagyta. November 14-én a javított címerrajzot és még kettőt, majd további nyolcat adott át, „dr. Mályusz Elemér és dr. Herzog József urak e címereket átvizsgálták és helyeseknek találták”. A rajzoló 1929. január 19-én 15 címerrajzot nyújtott be, amelyet dr. Herzog József főlevéltárnok ellenőrzött, majd április 6-án egy, április 13-án nyolc, április 22-én pedig az utolsó hat címerrajzot is átadta Mályusznak felülvizsgálatra. Csánki már 1928. november 2-án levélben kérte Róth Miksát, hogy adjon árajánlatot a címeres ablakok megfestésére. A művész november 7-én 29 600 pengős, részletekben fizethető ajánlatot nyújtott be, és még aznap kézhez kapta az első 18 címerrajzot. A további címerrajzokat több részletben kapta meg: december 12-én újabb tizenegyet, 1929. március 7-én 15-öt, április 10-én egyet, április 15-én nyolcat, május 3-án pedig az utolsó hatot. Róth 1929. október 11-én valamennyi címerrajzot visszajuttatta a levéltárba. Ezt követően a rajzok egy ideig az ügyiratban vagy valamelyik levéltárosi (főigazgatói?) fiókban feküdtek, majd - Ányos Lajos levéltárnok ügyirati feljegyzése szerint - „a szóban forgó címerfestményeket - élőszóval adott utasításhoz képest - a kancelláriai osztály vette át elhelyezés végett”. 1934. április 5-én az 59 címert Fekete Lajos a „Címermásolatok” gyűjteményben 31-89. szám alatt helyezte el. Breth (Csáky) Béla megbízott címerfestő 1930 májusában Breth arra kérte a főigazgatót, hogy elnyerhesse az Országos Levéltár megbízott címerfestője címet. Csánki e kérésnek eleget tett, és döntésének részleteiről a Gyűjteményegyetemet is tájékoztatta: Breth Bélát „az Országos Levéltárnál esetről esetre előforduló címerfestői és szépírói munkák elkészítésére mint megbízottat alkalmaztam, s megengedtem, hogy »az Országos Levéltár megbízott címerfestője« címet használhassa. Megbízólevelemben azonban kijelentettem, hogy ezen megbízás kinevezés jellegével nem bír, és rendszeres javadalmazással nem jár; továbbá, hogy ebből kifolyólag az Országos Levéltárra semmiféle kötelezettség sem háramlik, abban az irányban sem, hogy őt címerfestői vagy szépírói munkákkal állandóan ellássa, illetőleg, hogy minden előforduló ily természetű munkát kizárólag ővele végeztessen. Viszont köteleztem nevezett festőt megbízatásainak haladéktalan átvételére s a reábízott munkák lelkiismeretes és pontos végzésére. A díjszabás egyelőre Breth és a megrendelők között szabad egyezkedés tárgyát fogja képezni, míg az Országos Levéltár őt megfelelő árjegyzék tételeinek betartására nem kötelezi”. A megbízás feltételeit a Gyűjteményegyetem Igazgatótanácsa tudomásul vette.58 59 1933-ban Breth kérte, hogy igazolják címerfestői mivoltát (az igazolványt kiállították számára), majd 1934-ben arról értesítette a levéltárat, hogy a kormányzó döntése alapján nevét Csákyra változ- tatta.5,) Mint „az Orsz. Levéltár megbízott heraldikai festőművésze”, 1940. február 17-én, 59 éves korában Budapesten hunyt el.60 A következő levéltári címerfestő Ferenczyné Haranghy Erzsébet iparművész, ruhatervező lett, aki 1942-ben már címerkiállításon mutatta be alkotásait.61 A címerképek előkerülnek Róth Miksa címeres üvegablakairól szóló, fent hivatkozott tanulmányomban említettem, hogy az abban a cikkben bemutatott ablak- és címertervek, az ún. „Róth Miksa-hagyaték” az 1978 és 1985 közötti iratgyarapodás során kerültek a levéltár gyűjteményébe (T 87 Újszerzeményű tervrajzok, No. 6c/l-36. Magyar Országos Levéltár üvegablakainak városcímertervei). A gyarapításra vonatkozó MNL OL K 726-446/1930. (Benne Csánki Dezső 471/1930. OL iktatószámú felterjesztése, amely a levéltár ügyiratai között már nem lelhető fel.); MNL OL Y 1-563/1930. 59 MNL OL Y 1-761/1933. és 662/1934. 99 Pesti Hírlap, 62. (1940) 44:7. (február 24.) 61 Heraldikus, 1942. 17
