Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. szám - Kilátó - Bicsok Zoltán: Családi archívumok a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrzésében
Bicsők Zoltán szerződések, egyezséglevelek, bekebelezési kérelmek és végzések), amelyek sorában érdeklődésre tarthat számot Csíkszentimre község arányosított közhelyeinek térképe 1913-ból.100 Említést érdemelnek továbbá a Jakab Ferencnek és feleségének az 1907. évi sepsiszentgyörgyi Székely Kiállításon adományozott oklevelek.101 A csíktaplocai Lá^ár család iratai (1827—1948). Az egykor jelentős közéleti szerepet betöltő, Csíkszéknek több tisztségviselőt is adó nemes család levéltárából 0,30 ifm. irat került a gyűjteménybe, nagyobbrészt a család csíki ágának utolsó férfitagja, Lázár Miklós (1874—1922) kormánybiztosi megbízott és leányai levéltára. A családfő korai halálával a csíki jószágok és a birtokigazgatás nehézségei feleségére, Svaiczer Borbálára és két lányukra, Bertára (1909—1994) és Hannára (1915—2014) maradtak. Anyjuk 1935. évi elhunytával a lányok tasnádi (Szatmár m.) birtokokat is örököltek, és egy ideig ott is éltek, ezért a család levelei között feltűnnek az aranyidkai Svaiczerek tasnádi és a kászonimpéri Balásiak érkörtvélyesi ágának iratai is. A három rokoncsaládnak közös csíki érdekeltsége is volt: a kászonjakabfalvi Salutaris borvízforrás és fürdőtelep, melynek két világháború közötti működtetésére vonatkozóan ugyancsak találunk iratokat ebben a családi levéltárban.102 A birtokügyi iratok között néhány igazán figyelemre méltó darab is előfordul: ilyen Lázár Miklós 1922. évi fellebbezése csíktaplocai és csíkcsicsói birtokainak kisajátítása ügyében, a Kiss Gé%a ügyvéddel folytatott levelezés darabjai a birtok-kisajátításra vonatkozóan, illetve a két lány osztályos egyezsége 1941 - bői, valamint Lázár Berta fellebbezési beadványai 1945—1947-ből az újabb kisajátítások ügyében. A családi levelezés köréből Lázár Miklós és Svaiczer Borbála néhány levele említhető a századforduló éveiből, valamint a Lázár-lányok levelezései az 1917—1948 közötti időszakból. A gyergyóalfalvi Lukács család iratai (1822—1948). Az örmény eredetű kereskedőcsalád több generációra visszamenően Gyergyóalfaluban élt, id. Lukács Istvánnak (1863—?), az iratanyag központi szereplőjének apja, Lukács Márton (fi 897) is kereskedelemmel foglalkozott a faluban. Lukács István a brassói Felső Kereskedelmi Iskola elvégzése után lépett a pályára; az örmény származású Avéd Irént (1888—?) vette feleségül, gyermekeik: Teréz, if). István, if). Antal, Ilona, Magda, Gábor, Erzsébet és János voltak. Id. Lukács István előbb testvérével, id. Lukács Antallal (f-1931) tartott fenn közös fakitermelő és értékesítő vállalkozást — gőzfűrészeiket Gyergyóalfaluban, Sötétputnán, Székpatakon és Karcfalván működtették —, majd mikor fiai felcseperedtek ők is beszálltak a cégbe. A jól menő üzletnek az államosítás vetett véget 1948-ban. A család levéltára mintegy 0,50 ifm. terjedelmű. Nagyobbrészt a kereskedelmi tevékenységből származó irattípusok fordulnak elő: szerződések, egyezséglevelek, leltárjegyzékek, fuvarlevelek, számlakönyvek, kereskedelmi partnerekkel való hivatali levelezés; továbbá telekkönyvi iratok: kataszteri ívek, végzések, bekebelezési kérelmek; és ahogy az eg}' nagy forgalmat bonyolító cég esetében nem meglepő: peres ügyek iratai, tartoznak. (RNLHMH F 591 - Székely birtokos családok iratgyűjteménye — A csíkszentimrei Jakab család iratai, 14., illetve 15-16.) io° RNLHMH F 591 - Székely birtokos családok iratgyűjteménye — A csíkszentimrei Jakab család iratai, 20. 101 RNLHMH F 591 — Székely birtokos családok iratgyűjteménye — A csíkszentimrei Jakab család iratai, 17—19. 102 RNLHMH F 591 - Székely birtokos családok iratgyűjteménye — A csíktaplocai Lázár család iratai, 1. és 3. 48
