Levéltári Szemle, 65. (2015)

Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. szám - Kilátó - Bicsok Zoltán: Családi archívumok a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrzésében

Családi archívumok a Komán Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrlésében ügyvédekkel való levelezés. A családtagok magánlevelezése csak kis hányadát teszi ki az iratoknak, főleg Lukács István és ifj. Antal levelezése említhető. A gyimeskö^éploki Mihók család iratai (1865—1948). A kisszámú irat egy gyimesi kis­kereskedő család levéltártöredéke. A zömében kereskedelmi tevékenységből származó, illetve jogbiztosító iratok id. Mihók Péter „Fehér” (1880—?) és fia, ijj. Mihók Péter (1914— ?) személyéhez köthetők: egyezséglevelek, haszonbérleti és adásvételi szerződések, fi­zetési meghagyások, nyugták, adóívek, hagyatéki jegyzőkönyvek, határozatok. A gyergyós^entmiklósi Miklósy l/iktomé Lázár Stefánia iratai (1929—1948). Elenyésző­en kevés irat származik az állagnévben szereplő asszony hagyatékából. Az iratok zöme ö%v. Vákár Józsefié Sáska Erzsébettel kapcsolatos. Az örmény származású nőről annyit árulnak el az iratok, hogy 1942-ben házasodott össze férjével, aki Kolozsváron műsza­ki tanácsosként dolgozott. 1944-ben a férjet Budapestre vezényelték, az ottani harcok során súlyos sebesülést szenvedett, majd 1945 októberében elhunyt. Sáska Erzsébet tehát nem önszántából távozott Eszak-Erdélyből, hanem a kiürítési parancsnak enge­delmeskedve, majd férje ápolása miatt maradt Magyarországon 1945-ben is, ennek el­lenére a CASBI zárolta vagyonát. Hiába fellebbezte meg ügyvédje a kisajátítást, és for­dult Kurká Gyárfáshoz, a Magyar Népi Szövetség elnökéhez, illetve Bakcsi Adómhoz, a párt parlamenti képviselőjéhez, hogy interpelláljon az ügyben, 1948-ban véglegessé vált a két évvel korábbi kisajátítási határozat. Az állag nagyobbrészt birtokügyi iratokat tar­talmaz: adásvételi szerződéseket, telekkönyvi kivonatokat, határozatokat. A székelyudvarhelyi Mirtse család iratai (1898—1948). A pákéi születésű Mirtse Dénes (1876—?) református kántortanító, iskolaigazgató valószínűleg nem nagybirtokai és gazdasági befolyása, hanem művelődésszervező tevékenysége révén hívta fel magára a figyelmet. A lelkes pedagógus egykori levéltárából megmaradt kisszámú irat életútjának csak néhány állomását világítja meg: Mirtse Ferenc és Nagy Berta fia 1902-ben vette fele­ségül az ugyancsak pákéi Mirtse Máriát (1881—1936); az első világháborút követő köz­vetlen időszakban a pákéi állami iskola igazgatója volt, majd még ugyanazon évben be­került Sepsiszentgyörgyre, ahol a Székely Mikó Kollégium keretében működő Tanító­nőképző Intézet gyakorló iskolájának lett a tanítója, majd 1923—1924-ben igazgatója. Ezzel párhuzamosan, 1921-ben a Sepsiszentgyörgyi Magyar Dalárda szervezésénél is közreműködött. 1926-ban a feldobolyi református népiskola kántortanítója lett, ahol énekkart alapított, de az ő nevéhez fűződik a szemerjai dalárda alapítása is 1928-ban. Az anyakönyvi és munkaviszonyt igazoló iratok mellett, az állag a család néhány bir­tokügyi iratát és magánlevelét tartalmazza. A székelyudvarhelyi Orbán család iratai (1907—1948). Az állag nagyobbrészt gazdasági vonatkozású iratait lapozva a székelyudvarhelyi Orbán kereskedőcsalád két világhábo­rú között tevékenykedő tagjai, Orbán András (Endre), Balázs, Miklós és Szabó Viktomé Orbán Berta alakjai tűnnek fel. Mindannyian a húsiparban voltak érdekeltek — hentes és mészáros vállalkozásokat működtettek —, András és Balázs közös céget vitt Orbán Testvérek néven. Az iratok központi szereplői az 1940-es években ital­nagykereskedéssel is próbálkozó Orbán András (1891—?) és felesége, Sántha Anna (1903—?), minden bizonnyal az ő levéltárukból származnak a kisebb részben személyes vonatkozású, zömmel inkább a család kereskedelmi tevékenységével kapcsolatos ira­49

Next

/
Oldalképek
Tartalom