Levéltári Szemle, 65. (2015)

Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. szám - Kilátó - Bicsok Zoltán: Családi archívumok a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrzésében

Családi archívumok a Komán Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrlésében

ügyvédekkel való levelezés. A családtagok magánlevelezése csak kis hányadát teszi ki az iratoknak, főleg Lukács István és ifj. Antal levelezése említhető.

A gyimeskö^éploki Mihók család iratai (1865—1948). A kisszámú irat egy gyimesi kiskereskedő család levéltártöredéke. A zömében kereskedelmi tevékenységből származó, illetve jogbiztosító iratok id. Mihók Péter „Fehér” (1880—?) és fia, ijj. Mihók Péter (1914— ?) személyéhez köthetők: egyezséglevelek, haszonbérleti és adásvételi szerződések, fizetési meghagyások, nyugták, adóívek, hagyatéki jegyzőkönyvek, határozatok.

A gyergyós^entmiklósi Miklósy l/iktomé Lázár Stefánia iratai (1929—1948). Elenyészően kevés irat származik az állagnévben szereplő asszony hagyatékából. Az iratok zöme ö%v. Vákár Józsefié Sáska Erzsébettel kapcsolatos. Az örmény származású nőről annyit árulnak el az iratok, hogy 1942-ben házasodott össze férjével, aki Kolozsváron műszaki tanácsosként dolgozott. 1944-ben a férjet Budapestre vezényelték, az ottani harcok során súlyos sebesülést szenvedett, majd 1945 októberében elhunyt. Sáska Erzsébet tehát nem önszántából távozott Eszak-Erdélyből, hanem a kiürítési parancsnak engedelmeskedve, majd férje ápolása miatt maradt Magyarországon 1945-ben is, ennek ellenére a CASBI zárolta vagyonát. Hiába fellebbezte meg ügyvédje a kisajátítást, és fordult Kurká Gyárfáshoz, a Magyar Népi Szövetség elnökéhez, illetve Bakcsi Adómhoz, a párt parlamenti képviselőjéhez, hogy interpelláljon az ügyben, 1948-ban véglegessé vált a két évvel korábbi kisajátítási határozat. Az állag nagyobbrészt birtokügyi iratokat tartalmaz: adásvételi szerződéseket, telekkönyvi kivonatokat, határozatokat.

A székelyudvarhelyi Mirtse család iratai (1898—1948). A pákéi születésű Mirtse Dénes (1876—?) református kántortanító, iskolaigazgató valószínűleg nem nagybirtokai és gazdasági befolyása, hanem művelődésszervező tevékenysége révén hívta fel magára a figyelmet. A lelkes pedagógus egykori levéltárából megmaradt kisszámú irat életútjának csak néhány állomását világítja meg: Mirtse Ferenc és Nagy Berta fia 1902-ben vette feleségül az ugyancsak pákéi Mirtse Máriát (1881—1936); az első világháborút követő közvetlen időszakban a pákéi állami iskola igazgatója volt, majd még ugyanazon évben bekerült Sepsiszentgyörgyre, ahol a Székely Mikó Kollégium keretében működő Tanítónőképző Intézet gyakorló iskolájának lett a tanítója, majd 1923—1924-ben igazgatója. Ezzel párhuzamosan, 1921-ben a Sepsiszentgyörgyi Magyar Dalárda szervezésénél is közreműködött. 1926-ban a feldobolyi református népiskola kántortanítója lett, ahol énekkart alapított, de az ő nevéhez fűződik a szemerjai dalárda alapítása is 1928-ban. Az anyakönyvi és munkaviszonyt igazoló iratok mellett, az állag a család néhány birtokügyi iratát és magánlevelét tartalmazza.

A székelyudvarhelyi Orbán család iratai (1907—1948). Az állag nagyobbrészt gazdasági vonatkozású iratait lapozva a székelyudvarhelyi Orbán kereskedőcsalád két világháború között tevékenykedő tagjai, Orbán András (Endre), Balázs, Miklós és Szabó Viktomé Orbán Berta alakjai tűnnek fel. Mindannyian a húsiparban voltak érdekeltek — hentes és mészáros vállalkozásokat működtettek —, András és Balázs közös céget vitt Orbán Testvérek néven. Az iratok központi szereplői az 1940-es években italnagykereskedéssel is próbálkozó Orbán András (1891—?) és felesége, Sántha Anna (1903—?), minden bizonnyal az ő levéltárukból származnak a kisebb részben személyes vonatkozású, zömmel inkább a család kereskedelmi tevékenységével kapcsolatos ira49