Levéltári Szemle, 65. (2015)
Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. szám - Levéltártörténet - Pusztainé Pásti Judit - Szabó Attila: Szovjet-magyar vegyes vállalatok iratainak rendezési tapasztalatai
Szovjet-magyar vegyes vállalatok iratainak rendelési tapasztalatai belül a tárgykörök, tételek, évkörök meghatározása és a kiselejtezhető iratok körének megállapítása. Tanulmányunkban a vegyes vállalati korszakot reprezentáló, a hazai olaj-és bauxitipart meghatározó két nagyvállalat, a MASZOLAJ Magyar—Szovjet Rt. és a MASZOBAL Magyar—Szovjet Bauxit—Alumínium Rt. iratrendezése alatt szerzett tapasztalatainkat mutatjuk be. Fondszerkezet kialakítása Fondszerkesztési alapelvek figyelembe vétele során először a MASZOLAJ Rt. szervezeti egységeinek és TŰK Osztályának, valamint tagvállalatainak helyét határoztuk meg. Követendő rendezési elvnek a szervezed egységek fondon belüli sorozatba rendezése mutatkozott. A törzsanyag jelentős részét alkotó MASZOLAJ Központ és szervezeti egységek, osztályok (XXIX—F—40—a) iratait 17 sorozatba és további alsorozatokba, pontos évszámmal megjelölt tárgykörökbe, mintegy 650 levéltári irattételbe rendeztük. A MASZOLAJ Központban önálló ügykezelést folytató TŰK Osztály iratanyaga a levéltári gyakorlatnak megfelelően külön XXIX—F—40—b állagba került.8 Ezután a négy tagvállalat iratanyagából a vállalatok alfabetikus sorrendjében a következő állagokat alakítottuk ki: (XXIX—F-40—c) MASZOLAJ Almásfüzitői Ásványolaj-ipari Vállalat, (XXIX—F-40—d) MASZOLAJ Csepeli Ásványolaj-ipari Vállalat, (XXIX—F-40—e) MASZOLAJ Lovászi Kőolajtermelő Vállalat, (XXIX—F—40—f) MASZOLAJ Szőnyi Ásványolaj-ipari Vállalat. A tagvállalatok irataihoz kerültek a jogutód vállalatok, így az Almásfüzitői Kőolajipari Vállalat (XXIX—F—134), Csepeli Ásványolaj-ipari Vállalat (XXIX—F—41), a Lovászi Kőolajtermelő Vállalat (XXIX—F-135) és a Szőnyi Kőolajipari Vállalat (XXIX—F-133) anyagából leválasztott MASZOLAJ Rt. korszakbeli, 1952—1954 közötti időszak forrásanyaga. A négy vállalat közül csupán a Szőnyi Kőolaj-ipari Vállalat tartozott a MASZOLAJ megalakulásától, 1950-től kezdve mindvégig az olajiparág óriásához. Rendezési szempontok Rendezési elvként három szempontot rögzítettünk. Miután a vállalat részvényeit a két állam jegyezte, ezért az államok közötti vagont elszámolást tartalmazó vagy tartalmazható egyéb más iratot is megtartottunk. Megőrzendő források a részletes leltárak, apport elszámolások, és az ehhez kapcsolódó iratok. A második szempont a dokumentumok túlnyomó részét képező, a részvénytársaság kutató-fúró-kitermelő működését illusztráló iratok bemutatása. Törekedtünk a jóval szerényebb mennyiségű, a gépgyártáshoz és olajfeldolgozáshoz köthető iratok megőrzésére. Ugyanígy a geológiai munkák, a kutakhoz kapcsolódó műszaki tevékenységek, értékelések és jelentések iratainak meghagyására. Végezetül megállapítottuk, hogy a vállalat 8 A TÜK-irattárban őrzött iratanyag eredeti állapotát — nyilvántartások hiányában — nem rekonstruálhattuk a középszintű rendezés keretében. A minősítés folyamata az évek során kaotikussá vált, előfordult, hogy az összefűzött, egy irategységet alkotó ügyiratok iratrészeit részben minősítették, részben nyílt iratként kezelték. A vállalat megszűnését követően tömegesen visszaminősítetett TUK-iratokat nyílt iratok között helyezték el. Az osztály működését reprezentáló iratanyagból (utasítások, jogszabályi rendelkezések, személyi állományi ügyek, levelezés) alakítottunk ki önálló állagot. A TÜK-irattárban elhelyezett nyűt iratokat az általános iratok állagaiba rendeztük vissza. 71
