Levéltári Szemle, 51. (2001)

Levéltári Szemle, 51. (2001) 4. szám - DOKUMENTUM - Molnár András: Zala megye politikai viszonyai a reformkor hajnalán – Séllyey Elek főszolgabíró feljegyzései / 29–40. o.

barátsága által, azt a nem minden hazafitársomnak juthatott szerencsét elértem, hogy életem legszebb és legjobb részében, huszonkét esztendeig a mélyen süllyedve volt szeretett Zalának emelkedésében én is részesülhettem [...]." 3 Séllyey Kőszegre költözve sem szakadt el teljesen Zala megye közéletétől. Továbbra is — egész az 1840-es évek derekáig — rendszeresen megjelent a legfontosabb megyei közgyűléseken, így például a tisztújítások és követválasztások alkalmával, vagy a követutasítások elfogadását és a követek végjelentését tárgyaló üléseken, hogy jelenlétével és új hivatalának tekintélyével is támogassa zalai barátait.

14 Séllyey Elek megyei karrierje gyakorlatilag párhuzamosan haladt a söjtöri születésű Deák Antaléval, aki az 1820-as években Zala megye legbefolyásosabb politikusa, meghatározó közéleti személyisége volt.

15 Séllyeyt közeli barátság fűzte Deák Antalhoz, ám ha lehet, még szorosabb kötelék Deák Ferenchez, Antal öccséhez (annál is inkább, mivel a Deák testvérek gyakran megfordultak söjtöri részbirtokukon, Séllyey lakóhelyén). Nem egyszer Séllyey közvetített, baráti szívességként Deák Ferenc valamint pesti irodalmár barátai között,

16 és Ferencet később, országgyűlési követsége idején is felkereste Pozsonyban. így pl. 1833 júniusának elején Deák Ferenc a következőket írta sógorának: „Séllyey volt itt, egynehány napot igen kedvesen töltöttem véle."

17 Hasonlóan Deák Ferenchez, Séllyey is tagja volt 183l-l832-ben a rendszeres bizottsági munkálatokat véleményező zalai választmánynak. Séllyey baráti levelezéséből derült fény a zalai bizottság munkájának számos részletére, és ami a leglényegesebb, az egyik hozzá írt levél — Hertelendy Károlyé — bizonyítja, hogy a zalai észrevételeket döntő részben a Deák testvérek dolgozták ki. Séllyey levelezéséből került elő Deák Ferenc 1832. szeptember 25-én írott — korábban ismeretlen — levele is, amelyben Deák őszinte barátsággal öntötte ki szívét Séllyey Elek előtt, az általuk remélt társadalmi reformok elfogadását megtagadó zalai közgyűlés határozatán keseregve.

18 Érzelmekben gazdag, nyíltszívű, bizalmas levelét Deák az alábbiakkal zárta: „A panasz jobbára tehetetlenségnek jele, de könnyebb a vérző kebelnek, ha véle rokon érzésű barátjával közölheti gondolatit."

19 Deák Ferenc a későbbiekben is szoros barátságban maradt Séllyeyvel, kapcsolatuk mélységét és intenzitását azonban nem dokumentálják levelek. Erre — legalább részben — magyarázatot ad Deák 1841. január 12-én Séllyeyhez — egyik közös barátjuk ZML Séllyey cs. lt. 1. doboz. Személyes iratok. Séllyey Elek búcsúbeszédének s. k. eredeti fogalmazványa. ZML kgy. jkv. 1831-1848. (A közgyűléseken jelenlévő jelentősebb személyiségek névsorai alapján.) DEÁKGÁBORNÉ: Adatok Deák Antal politikai pályafutásához. Zalai történeti tanulmányok, i. m. 183-201. Vö. Zala megye archontoló giája, i. m. 397. Deák Ferenc levele Stettner Györgyhöz, Kehidán, 1827. december 20. Közli: TAXNER-TÓTH ERNŐ: A fiatal Vörösmarty barátainak levelezésébőt. Bp., 1987. 81. Deák Ferenc levele Oszterhueber Józsefhez, Pozsony, 1833. május 31.-június 6. Közli: Deák Ferenc országgyűlési levelei 1833-1834. (S. a. r. SÁNDOR PÁL) Zalaegerszeg, 1997. 30. MOLNÁR ANDRÁS: Deák Ferenc és a rendszeres munkálatokra tett zalai észrevételek. Századok, 129. (1995) 2. sz. 383-387., 401-405. Vö. MOLNÁR ANDRÁS: „Javítva változtatni". Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai. (Zalai Gyűjtemény, 49.) Zalaegerszeg, 2000. 258-260., 279-283. Deák Ferenc levele Séllyey Elekhez, Kehida, 1832. szeptember 25. Közli: DEÁK FERENC: Válogatott politikai írások és beszédek I. 1825-1849. (S. a. r. MOLNÁR ANDRÁS) Bp., 2001. 51-53. 31