Levéltári Szemle, 51. (2001)
Levéltári Szemle, 51. (2001) 4. szám - DOKUMENTUM - Molnár András: Zala megye politikai viszonyai a reformkor hajnalán – Séllyey Elek főszolgabíró feljegyzései / 29–40. o.
pártfogásának ügyében — intézett levele, melyben Deák azt kérte, hogy Séllyey ha lehet, ne postán küldje az ajánlást, „mert a leveleket felbontják." 20 Zala megye közgyűlése 1836 augusztusában — a pozsonyi országgyűlés végeztével hazatérő Deák Ferenc kezdeményezésére — „a nép nevelésére felügyelő választmányt" alakított, azzal a céllal, hogy felmérje a zalai népiskolák helyzetét, majd pedig fokozatosan világi kézbe vegye az elemi oktatás felügyeletét, elősegítve annak fejlesztését. A zalai népnevelési választmány elnökévé Séllyey Eleket választották, és egyúttal megbízták a muraközi népiskolák egy részének felmérésével is. 21 A választmány mintegy öt éven át Séllyey elnökletével próbálta tenni a dolgát, ám idővel a szokásos „táblabírói" ügyintézés lett úrrá e bizottságban is, és Séllyey minden igyekezete ellenére csak töredékében végezték el a vállalt munkát. A népiskolák felmérése csak egyetlen járásban, a Séllyey felügyeletére bízott Muraközben készült el teljes egészében, ezért Séllyey 1841 novemberében lemondott tisztségéről. 22 Séllyey egyébként nem nélkülözte az irodalmi vagy tudományos érdeklődést sem. Ő adta pl. közre a Tudománytár 1841. évi évfolyamában az alsólendvai Bánffyak által használt kalendáriumban talált 16. századi családi naplófeljegyzéseket, és közölte a győri káptalan egyik, 1224-ből származó oklevelét is. 23 Séllyey Elek nem csupán a nálánál jóval fiatalabb Deák Ferenccel, hanem a vele csaknem egyidős, kiszolgált huszártiszttel, a zalai liberális ellenzék reformkori pártvezérével, Csány Lászlóval is szoros baráti kapcsolatot ápolt. Séllyey családi levelezésében mind az 1830-as, mind pedig az 1840-es évekből számos, bensőséges, bizalmas jellegű, Zala megye politikai közéletének kulisszatitkaira is fényt derítő, Csány László által írott levél maradt fenn. 24 Amikor 1843 tavaszán Zalában is védegyletet próbált alakítani az ellenzék, Csány kérésére Séllyey közvetített Zala és a kőszegi posztósok között, hogy ők lássák el hazai posztóval a megyét. 25 Séllyey egyik részvényese volt az 1844 nyarán alakított Kőszegi Takarékpénztárnak, és közgyűléseiket is rendszeresen látogatta. A takarékpénztári egyesület 1845 januári ülésén indítványozta, hogy a kőszegiek Zalaegerszegen is létesítsenek ügynökséget. Tervének pártolására Csány Lászlót kérte meg, Csány azonban, mint a kanizsai védegylet elnöke éppen egy Nagykanizsán létesítendő takarékpénztár alapszabályainak kidolgozásával vesződött. Csány lebeszélte Séllyeyt a tervről, mondván, ne konkuráljon egymással Zalában egyszerre két takarékpénztár, — a kanizsai alapszabályok kidolgozásához viszont Kőszegről, Séllyeytől kért és kapott is mintát. 26 Deák Ferenc levele Séllyey Elekhez, Zalaegerszeg, 1841. január 12. Közli MOLNÁR ANDRÁS: Deák Ferenc levelei zalai barátaihoz (1830-1847). Levéltári Szemle, 44 (1994). 2. sz. 40. 21 KOTNYEK ISTVÁN: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig. Zalaegerszeg, 1978. (Zalai Gyűjtemény 9.) 51., 54. 22 MAGYARNÉ SZTANKOVICS ILONA: A Muraközi járás népiskolái a reformkorban (1837-1841). Szakdolgozat, Pécs, 1997. ZML Kézirattára. 23 SziNNYEI JÓZSEF: Magyar írók élete és munkái. 12. köt. Bp., 1908. 887. hasáb. Vö. Zala megye történelmi olvasókönyve. Helytörténeti szöveggyűjtemény. Zalaegerszeg, 1996. 73-74. 4 Ezekből idéz MOLNÁR ANDRÁS: Csány László a zalai reformellenzék élén. In: Kossuth kormánybiztosa Csány László 1790-1849. Zalaegerszeg, 1990. (Zalai Gyűjtemény, 30.) 20-21. 25 MOLNÁR A.: Csány László a zalai, i. m. 38. Vö. MOLNÁR ANDRÁS.: Kőszeg és a „Védegylet". Vasi Szemle, 43.(1989) l.sz. 96. 26 MOLNÁR A.: Csány László a zalai, i. m. 53.. Vö. MOLNÁR A.: Kőszeg, i. m. 32
