Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 2. szám - Németh András–Forján Gyuláné: Hozzászólások Réti László: Az Országos Levéltár Népi Demokratikus Osztályának gyűjtőköre c. tanulmányához / 285–288. o.

- 287 •» az Országos Levéltárhoz tartozik, viszont nem tartozik az Országos Levéltár'gyűjtőkörébe a Ganz-Mávag, az Egyesült íz-* zó, a Magyar Optikai, Müvek, a Gamma'Müvek* stb. Sdt egészen a közelmúltig nem tartozott az,Országos Levéltár gyűjtőkörébe a Csepel Vas-* és.Fémmű* és a Dunai, Vasmű sem* A jelentőség ismérvének elhanyagolása, vagy nem következetes alkalmazása eredményezte, hogy kiemeli;; nagyüzemek, amelyek az ország gazdasági életében jelentős helyet töltenek tfe, a területileg illetékes levéltárakhoz tartoznak,, a jelentéktelenebb üzemek, középüzemek - minthogy azok egy, vagy több vidéki telephellyel, fiókkal, rendelkeznek az Országos Levéltár gyűjtőkörébe kerültek* A gyűjtőkör kérdésének tisztázásával kapcsolatban még egy problémát szeretnék érinteni* Köztudott, hogy az ipar decentralizálásának kezdeti szakaszában nem a legjelentősebb üzemekből, kerültek különböző részlegek vidéki városokba-, hanem azokból a kisebb és középüzemekből, amelyeknél egy-egy telephelyet * nagyobb beruházás nélkül könnyebben fel lehetett állítani* Esetleg amelyik üzemnél egy-egy részleg "kitelepítése" kevesebb ellenállásba került.. Pl. Öntödei V* A karbantartó hálózattal rendelkező GELKA esetében pedig a javitószerelő hálózat létrehozása együtt járt a televízió országos elterjedésével. Mindezekkel a példákkal csak azt szerettem volna hangsúlyozni, hogy a gyűjtőköri elhatárolásnál esetleg csak egy elvnek az elhagyagolása, vagy nem következetes alkalmazása, milyen visszás helyzeteket teremthet* A Réti elvtárs által felvetett korszákhatár kérdés sével nem. azért foglalkozom másodsorban* mert ezt a kérdést tartom kevésbé fontosnak, hanem csupán azért, mert itt kevesebb mondanivalóm van* Azt hiszem felesleges is hangsúlyozni, hogy teljesen egyetértek, mind elvi, mind gyakorlati vonatkozásban, Réti elvtárs megállapításaival* Magyarországon uj történelmi korszak kezdődött 1945-el, függetlenül attól, hogy a különböző intézmények, gazdasági területek, üzemek, stb, nem egy határozattal váltak szocialista szervekké*. A felszabadulással, 1945**ben indult meg az a folyamat, amely a szocialista építés korszakának előkészítője, kezdeti szakasza volt,, még akkor is, ha ez a korszak még sok mindent megőrzött a kapitalista korszak tartalmi és formai jegyeiből egyaránt. Ugyanakkor azonban kezdetét vette az uj tartalomnak megfelelő uj formák, szervezetek megteremtése is. Ez a sokat vitatott szakasz véleményem szerint "előkészitő szakasza" volt a szocialista korszaknak még akkor is,