Levéltári Szemle, 18. (1968)

Levéltári Szemle, 18. (1968) 2. szám - Németh András–Forján Gyuláné: Hozzászólások Réti László: Az Országos Levéltár Népi Demokratikus Osztályának gyűjtőköre c. tanulmányához / 285–288. o.

288 ha az emberek tudatában, cselekedeteiben, megfogalmazásaikban* nem is igy jelentkezett. Mindennek különböző jegyeit leiietn0 kimutatnij kezdve a kommunista párt és egyéb demokratikus pártok, különböző forradalmi szervezetek és a kormány határozataiban, az uj szervek létrehozásában és befejezve azzal, hogy a különböző területeken és posztokon olyan személyek kerültek vezető beosztásokba, akik a maguk területén megkezdték és biztosították a szocialista építést* Hogy ez a folyamat harc kérdése volt közben, hogy a "íi, kit győz le

ff kérdése nem áó*lt el közvetlenül 1945-ben, hogy közben ott ültek a tőkések és egyéb, a kapitalista múltból visszamaradt - és visszahúzó - elemek, nem azt jelenti, hogy Magyarország történetében nem 1945^tel, a felszabadulással kezdődött el, az uj történelmi korszak* S .mindezt nem csupán az uj szervek működését vizsgálva lehet kimutatni fÜzemi Bizottságok, Nemzeti Bizottságok, Földosztó Bizottságok stb*), hanem éppen a sokat vitatott üzemek tevékenységében, munkájában is* • Mindenek előtt arról kell beszélni, hogy a háború végére szétesett az egész termelői apparátus, vezérkarával együtt, s a munkások először spontán, majd szervezeteiken keresztül (ÜB, Szaksz*) inditották meg az ujjáépitést, utána pedig a termelést., Ez "tulajdonosi" jogokat, de legalábbis a munkásellenőrzés jogát eredményezte* És a munkásellenőrzés jogával, kezdettol az államosításokig, mindvégig éltek is* Az üzemek egy része - a legjelentősebbek - vegyes tulajdonba kerültek, majd kimondták a Bankok és a nehézipar állami ellenőrzését * 1946-ban létrehozták a Nehézipari Központot *,,Létrej ott 1945-ben a Gazdasági Tanáqs, majd 1946ban a Gazdasági.Főtanács* Az egyre erőteljesebb állami és munkásellenőrzés és befolyásolás lehetővé tette, hogy az inflációt a termeléssel gyűrje le az ország* Különösen erőteljessé vált ez az első 3 éves terv előkészítő idejében, amely már nem az egyes tőkések és üzemek, hanem már az egész burzsoázia visszaszorítását jelentette. Ezt tetőzte be az államosítások sorozata - a bankok, a nehézipar, a nagykereskedelem, a külkereskedelem, a száz munkást, majd a tíz munkásnál több munkást foglalkoztató üzemek államosítása, amely;lyel ez a folyamat befejeződött* Mindez világosan mutatja, hogy csupán egy formai aktushoz kötni - pl* az államosításhoz, mely önmagában is fo-* lyamat volt - az üzemek szocialista korszakának kezdetét, nem a legszerencsésebb, hiszen az egész népi demokratikus forradalom is folyamatos cselekedetek sorával vezetett el a proletárdiktatúrához, a kifejezett szocialista jellegű fejlődéshez* Mindezek alapján lényegtelennek tartom a korszakkezdet meghatározásánál a kérdés olyan fajta vizsgálatát, h°gy gyakorlatilag uj fondók jöttek-e létre, vagy sem, mert ezek csupán külső formai és nem tartalmi jegyek a szocialista korszak gazdasági szerveinek megítélésénél*