Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Baraczka István–Benda Kálmán: Látogatás Budapest Főváros Levéltárában: Baraczka István levéltárigazgatóval beszélget Benda Kálmán / 80–93. o.

- Szinte Arany János tollára kívánkozik ez az eset, a budapesti, fülemüle per. Hogyan lesz a Bü­rokrácia kezén egy gyakorlati kérdésből egyszerű paragrafus. - Hogy a fejlődés egy-két árnyalatát idézzük még, a bürokrá­ciával együtt lendült .neki és nőtt a tisztviselői gőg. A tisztviselői tekintély csökkentésének minősült, ha - amint ez megtörtént - egy se­gédhivatali főigazgató takarítónőt vett feleségül.- Bőven találunk dokumentumokat a gyors meggazdagodásra. Ebben a tekintetben a város \& is jó példával járt elől. Pest város maga is gazdagszik, nemcsak pénz­ben, ékszerekben, hanem telkekben, épületekben is. Ezt a kérdést vizs­gálva tudunk megfelelni olyan tényekre is, hogy például a Hutter és Lever hajdani nagy szappangyár hogyan került a mostani Thaly Kálmán utcába, beékelve a kis ferencvárosi házak közé. Mikor a három város egyesült, akkor önálló városi iparpolitikát kívántak megvalósítani, telekadó kedvezményeket adtak a nyolcvanas, kilencvenes években, és így adtak telket Hutternek is szappangyárának a felépítésére, mitsem törődve azzal, hogy a környék egészségügye a beépített gyártelep miatt mennyi kárt szenved. - Ezzel a korrupt rendszerrel szakított 1919-ben a Tanácsköztársaság, egyelőre csak 133 napra. A 19-es Városi Tanács politikai működése ismert, de kevéssé tudjuk, hogy Budapest világváros további fejlődésére milyen tervei voltaK. - A 19-es Tanácsköztársaság ideje tartogat számunkra egy na­gyon érdekes dokumentumot, amit Budapest városépítési és szépitési programjaként lehet tekinteni. Idézzünk ebből a tanulmányból. "Fon­tos speciális szempont Budapest szabályozásánál a természetadta ki­tűnő fekvés, és a város területén lévő gyógyforrások felhasználása. Amint Csepel-sziget vidékének egész természet szerint egy kikötőváros­sá kell fejlődnie, olyan természetes, hogy a Gellérthegy lejtője, va­lamint Óbuda s a Margitsziget környékének valóságos fürdővárossá ... A kapitalizmus telekspekulációjának már vége, szabadon mozoghatunk és lassan azzá fejleszthetjük a várost, amivé természetszerűleg lennie kellett volna, ha a régi rendszer kapzsisága és ostoba politikája kor­látokat nem vont volna minden egészséges fejlődés elé." *• Tallózásszerüen nyissunk meg most néhány köteget az ellenforradalmi korszak éveiből is. - A rendőrségi iratokat ajánlom elsősorban figyelembe. Itt van mindjárt 1920.ból a május 1-el kapcsolatban egy érdeklődésre szá­mottartó irat. 1920. május 1-én kimutatást állítanak össze a vörös jel­vény viselése miatt előállított egyénekről. Több mint 30 személyt fog-

Next

/
Oldalképek
Tartalom