Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Suslik Ádám: A rögtönítélő bíróságok és a katonák által elkövetett bűncselekmények, különös tekintettel a kassai 39. honvéd gyaloghadosztály hadbírósága által tárgyalt ügyekre (1914–1918)
Hétköznapi háború 1900-ban lépett életbe) megtörtént a francia hasonló törvénycikk kidolgozása is, amely a későbbiekben a Monarchia számára az egyik kiindulópont lehetett a háború előtti perrendtartás kidolgozásában. Lényeges különbség a honi eljárás menete és a francia minta között az volt, hogy ott a bírói kar, amely jogvégzett katonákból állhatott, 7 tagúra növekedett a korábbi 5-ről. Sőt a katonai bírói kar a tisztikaron kívül álló és attól teljesen független testület lett.24 Németország, hasonlóan szövetségeséhez vagy éppen fő riválisához, a századfordulón új katonai perrendtartást vezetett be, amely lényegesen egyszerűbb rendszert eredményezett. A bíráskodásban két rendszer épült ki: az alsó és a felső. Az alsóba a tiszti ranggal nem rendelkezők tartoztak, akiket az elkövetett kihágás vagy vétség miatt fogházzal büntettek. Minden más a felsőbe tartozott. Az előbbiben a nyomozást a Gerichtsoffizier, utóbbiban a Kriegsgerichtsrat bonyolította le. Az illetékes katonai parancsnok bármikor betekinthetett a nyomozás folyamatába, majd a nyomozás lefolytatása után felé jelentéstételi kötelezettség volt érvényben. Ő jelölte ki a bíróság időpontját és helyét, ahová a bírókat szolgálati úton rendelték ki. A parancsnok a végtárgyaláson személyesen nem vehetett részt.25 Ha a polgári bűnvádi eljárás megkezdése után a vádlott, vagy éppenséggel a vádló bevonult, a bűnvádi eljárását felfüggesztették, ez akkor is bekövetkezett, ha az ügyvéd öltötte magára a bakaruhát.26 Kikre terjedt ki a katonai bíróságok hatásköre? A tényleges szolgálatukat töltő személyekre, valamint a tartalékos27 katonákra és tisztekre.28 A katonai szolgálatban álló egyének által a katonai szolgálat alatt elkövetett, valamint feljelentett minden büntetendő cselekmény, így a rendőri kihágások is, a katonai hatóságok jogkörébe tartoztak.29 A háborúban ez kiterjedt mindazokra, akik a tábori hadsereg mellett 24 Edvi Illés Károly: A katonai bűnvádi eljárás reformja Francziaországban. A nyomozás megszüntetésének perjogi hatása a sértett és a kir. ügyészség jogait illetően. Jogtudományi Közlöny, 34. évf. 1901. 1. 25 Szilágyi Arthur Károly: Az új német katonai perrendtartás. Jogtudományi Közlöny, 22. évf. 1899. 171. 26 Térfi Gyula: Háború esetére szóló kivételes intézkedések a polgári eljárásban. Jogállam: jog- és államtudományi szemle, 7-8. 1914. 562-570. 27 A tartalékosokat, a közigazgatási teendőket végző katonai vagy rendőri személyeket, a fegyveres erőhöz tartozó polgári és igazságszolgáltatási tisztviselőket 1890-től csak kötelességük teljesítésének elmulasztása vagy a katonai fegyelem megsértése miatt állíthatták katonai büntető törvényszék elé. Bonts Gyula: A katonai büntetőtörvénykönyv és eljárás revíziójának kérdéséhez. Magyar Jogászegyleti értekezések 7. Szerk. Szladits Károly. Budapest, 1891, 15. 28 A véderőről szóló 1889: VI. törvénycikk különbséget tett a bűnvádi eljárás során a tényleges állomány és szolgálat között. Az előbbibe tartoztak az ellenőrző szemle, a tiszti minőségben, vagy egyenruhában elkövetett bűncselekmények, míg az utóbbiba azokat sorolták, amelyeket a szolgálat alatt követtek el, vagyis itt minden bűncselekmény katonai bűnvádi eljárás alá tartozott. Dohy Beatrix: A büntetőjog mozaikjának egy apró darabja. Katonai jogi és hadijogi szemle, 2. (2015) 13- 14. 29 Módly László: A katonai bűntető anyagi és eljárási jog reformja, különösen a hatáskör szempontjából. A Jog, 11. 1907. 82-84. 78
