Levéltári Közlemények, 93. (2022)

Hétköznapi háború - Suslik Ádám: A rögtönítélő bíróságok és a katonák által elkövetett bűncselekmények, különös tekintettel a kassai 39. honvéd gyaloghadosztály hadbírósága által tárgyalt ügyekre (1914–1918)

A rögtönítélő bíróságok és a katonák által elkövetett bűncselekmények

tartózkodtak, legyen az szerződéses, hadifogoly vagy netalántán külföldi tiszt, mint megfigyelő stb. A bűncselekmények tekintetében nem volt különbség, a közönséges bűncselekmények is a katonai bíróság hatáskörébe kerültek, ha az említett szolgálati viszonyban álltak. A haditörvényszéki tagok között a németekhez és a franciákhoz hasonlóan legénységi állományú személyeket is beosztottak. A vád képviselője ugyanaz a személy volt, mint a vizsgálóbíró. Fontos kritérium lehetett, hogy a vádlott csak személyesen védekezhetett. Az igazságügyi szolgálatot a Monarchiában jogilag képzett, de katonailag szervezett tisztikar látta el. A bűncselekmény kivizsgálása során az elővizsgálatot egy hadbíró végezte. Szembetűnő különbség volt, hogy más országok szokásaitól eltérően itt a főtárgyalás nem lehetett nyilvános és kizárólag írásbeliségen alapult. A haditörvényszék által meghozott ítélet akkor vált jogszerűvé, amikor azt az illetékes katonai parancsnok30 is jóváhagyta.31

Dr. Szentirmay Ödön tartalékos százados hadbíró az osztrák és magyar katonai perrendtartás 1912. évi megreformálása előtt a katonai büntetőbíróságok hatáskörét és azok nehézségeit elemezte. Véleménye szerint a katonai eljárások jóval hoszszabbak voltak, mint a polgári büntetőeljárások.32 Ennek oka, hogy a legkisebb ügynek is elintézése kellett, hogy legyen, még olyanoknak is, amelyekből a polgári naponta 20-at is letárgyalt. Sokszor nehéz joghelyzetet teremtett az, hogy a bűnelkövető katonákat elhelyezték.33 Sőt, ha mind a polgári, mind a katonai bíróság büntetésre ítélte a vádlottat, először az előbb ítélő bíróság ítéletét hajtották végre.34

Az 1912-ben megalkotott cs. és kir., illetve honvéd katonai perrendtartás között az egyik lényeges különbség, hogy a közös haderő, valamint a haditengerészet állományához tartozók kerültek az előbbi bíróságokhoz, míg az utóbbihoz, vagyis a honvéd büntetőbíráskodás alá a honvédséghez, csendőrséghez és a népfölkelőkhöz beosztott személyek.35 A másik fontos része az 1912: XXXII. törvénycikknek, hogy létrejött a háromszintű hadbírói szervezet, így a dandárbíróságnál az ügyészi tiszt, a hadosztálybíróságnál a jogvégzett ügyészi tiszt, míg a Legfelsőbb Honvéd Törvényszéknél a koronaügyész tevékenykedett.36 Másfél hónappal a háború kitörését meg30 A parancsnok illetékessége a neki katonailag alárendelt, vagy parancsnoklási körletéhez tartozó valamennyi egyénre kiterjedt. Szentirmay Ödön: Államjogi sérelem a katonai büntetőbíróságok hatáskörének megállapításánál. Jogtudományi Közlöny, 30. évf. 1911. 260.

31 Fabiny Gusztáv: A katonai Btk. és eljárás revisiójához II. Jogtudományi Közlöny, 2. évf. 1891. 10- 12.

32 Franz Exner szerint például 1915-1918 között a polgári bíróságok Ausztriában összesen 8011 ítéletet hoztak. Franz Exner: Krieg und Kriminalität in Österreich. Wien, 1927, 12.

33 Szentirmay: i. m. 260.

34 Módly: i. m. 84.

35 Dohy: i. m. 14., valamint Bögöly Gyula, Hautzinger Zoltán (szerk.): Az önálló katonai büntető kodifikáció tricentenáriuma. Pécs, 2007.

36 Kovács Tamás: A katonai büntető perrendtartás születésétől a katonai ügyészi szervezet megszűnéséig. Katonai jogi és hadijogi szemle, 1. (2013) 145.

79