Levéltári Közlemények, 69. (1998)

Levéltári Közlemények, 69. (1998) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Dobák András: „Azt hittük, hogy a győzelem urai leszünk, s íme lealáztatás szolgáivá lettünk” : a besorozott honvédek élete a cs. kir. hadseregben, 1849–1851 / 157–193. o.

Dobák András: A besorozott honvédek élete a cs. kir. hadseregben, 1849-1851 165 sínylődnie",

28 mivel egykor osztrák tiszt volt, de — véletlenül — csupán besorozták. Sajnos, az epilógus nem sokkal több mint egy anekdota (melyben egy olasz gróf és gyönyörű felesége félreértések után megvendégeli a két besorozott honvédtisztet), ezért az írás álig nyújtott új információkat J) Inczédy Sámuel

29 Inczédy Sámuel tárcája 1892-ben az 1848-49. Történelmi Lapokban jelent meg, Inczédy Sámuelt (1811-1893) 1839-ben főhadnagynak nevezik ki, de később lemondott tiszti állásáról.

30 A szabadságharc kitörésekor százados, majd ezredesként teszi le a fegyvert Zsibónál. Besoroztatásából 1850-ben szabadul váltságdíj lefizetése ellenében. Visszavonulva él. 1869-től honvéd ezredes, 1874-ben nyugdíjazzák. A korábbi honvédtisztektől eltérően Inczédyt és társait nem Olaszországba vagy Ausztriába vezényelték, hanem Brünnbe, Morvaország fővárosába. Itt azonban nem sok időt tölt, mivel „Kolozsvárt, eljövetelünk után férfiak, de kivált nők egész serege ostromolta Urbánt",

32 aminek következtében előbb Pozsonyba, majd Komáromba helyezik, végül Budapesten egy orvosi felülvizsgálat után leszerelik. A tárca főként Úrban ezredes kétszínűséget hivatott bemutatni. K) Viraghalmi Ferenc

33 Virághalmi regénye (Egy cserepár naplója) a besorozottak közt játszódik Itáliában. Virághalmi Ferenc (1824-1875) „elvégezvén a gymnasiumot, piarista lett és hat évig (...) tanított. Fölszentelése előtt 1848-ban a honvédsereg 39. zászlóaljába állott A szabadságharc végével százados volt." Szabadulása után Nagy-Démenben nevelősködött majd a hatvanas évektől Pesten a Lloyd számára fordított németre regényeket és „német lapokban ismertette a a magyar irodalom termékeit"

34 A szerző saját élményeit dolgozta fel művében: századosként kapitulált majd 32 társával együtt egy lengyel legénységű ezredhez került ahol — regénye szerint — igen rószszül ment a sora a magyaroknak. Egy évre rá áthelyezték Bresciába, ahol viszont feljebbvalói előzékenyen bántak vele és társaival (pl. a három besorozott honvédtiszt önálló szobát kapott). A címben szereplő „cserepár" fogalmát a következőképpen magyarázza meg; „A. német gyalog-katonaságot a magyar II. Rákóczi Ferenc óta nevezi cserepámak, a ondón is az elfogott labancokat páronként cserélték ki egy kurucért." (1. m. 8.) A regényben minden történetben a magyarok bátran megmondják ellenvéleményeiket feletteseiknek, akik mindig a kőznevetség tárgyává válnak az egész sereg eiőÉL Az 2

* VILLECZ B.: i. m. 57. 29 INCZÉDY SÁMUEL: Ezredesből közlegény. 1848-49. Történelmi Lapok, 22. sz. 1892. nov. 15., 228-2381 & Uo. 23. sz. 1892. dec. 1., 234-237. 30

SZINNYEIJ.:Í.III.V. 122. 31 BONA GÁBOR: Tábornokok és törzslisztek a szabadságharcban 1848-49. Bp., 1987.182. (A továbtriaft&ani: BONA G.: Tábornokok) 32 Uo. 236. — Kari Uiban vezérőrnagyról, Észak-Erdély katonai parancsnokáról van szó. 33 VlRÁGHALMI FERENC: Egy cserepár naplója. Regény. Bp., 1875. 34 SZINNYEI J.: i. m. XIV. 1251.