Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - IRODALOM - Glaser Lajos: Borbély A.: Kéziratos ábrázolások Buda visszafoglalásáról. Tanulmányok Budapest multjából, V. Budapest, 1936. / 312–313. o.

312 IRODALOM mesta Bratislavy. (Címeres nemeslevelek jegyzéke. Pozsony város levéltára. Pozsonyi történelmi emlékek. Pozsony város kiadása,) Év nélkül. (1937-ben jelent meg.) 4° VIII + 164 + 24 kép. — Az előttünk fekvő díszes kiállítású munka F, szakértő munkáján kívül a nagymultú város amaz elhatározásának első lépését jelenti, mely a városra vonatkozó történelmi fprrások közzétételére irányul. A város levéltára nemcsak a történelmi Magyarországnak, hanem az államfordulat óta a Csehszlovák-Köztársaságnak is egyik legnagyobb városi levéltára, így érthető, hogy „városi" levéltár ellenére, mégis 167 ármálist őriz, melyek egy-két kivétellel eredeti példányok és mintegy fele részében magyar nemesség- és címeradományozásokat tartalmaznak. Az armálisok leírásánál a következő módszert követi: adományozó neve, az adományt nyerő neve, az oklevél kiállításának helye és kelte, s az oklevelet aláírók neve után következik az oklevelek külsőjének leírása. Itt használhatóság szempontjából nagy nehézséget okoz az, hogy az adományozott címerek leírását nem az armálisban levő eredeti nyelven kapjuk (miként pl. Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címeres levelei, I—

III. köteteiben és általában minden tudományos kiadványban), hanem a címerek szabad blazonálását szlovák nyelven, A címerek leírása után a szerző teljes szövegében közli a kihirdetési záradékokat. Ezekből közígazgatástörténeti szempontból a vármegyei közgyűlések helyére és a vármegyei nótáriusok személyére vonatkozólag nyerünk értékes adatokat, — Az armálisok közléséhez járul az egyes családokra vonatkozó genealógiai bibliográfia, A szövegrészt részletes név- és helymutató zárja be. — A munka végén sikerült művészi színes reprodukciókban kapjuk néhány érdekesebb armálís teljes vagy részleges képét. A munkában tehát nemcsak a családtörténetkutatók, hanem a művészet-történészek is örömüket lelhetik. Bottló Béla* Borbély A.: Kéziratos ábrázolások Buda visszafoglalásáról. Tanulmányok Budapest múltjából- V. Budapest, 1936. 7 p,, 18 mell. — Kéziratos térképeknek, tervrajzoknak és látképeknek a történeti helyrajz forrásaiul való felhasználása korábban sem volt szokatlan jelenség, nagyobb arányban azonban nálunk a forráshivatkozások között csak a történetírásnak a helytörténet felé való fordulásával találkozunk, S hogy ez így van, az elsősorban Eperjessy Kálmán érdeme, aki elsőnek hívta fel a figyelmet a bécsi Kriegsarchiv hatalmas kéziratos térképanyagára. De nem kisebb elismerés illeti meg B,-t sem, aki kisebb cikkeivel állandóan ébrentartja az érdeklődést a kéziratos ábrázolásokban rejlő értékes adatok iránt. Ez a célja az előttünk fekvő munkájának is, melyben a Budáról készített kéziratos térképeket, tervrajzokat és látképeket ismerteti. A visszafoglalás előtti időből a bécsi Lichtensteín-könyvtár török térképe mellett az Ottendorf- és Brabant-féle rajzokat emeli ki,