Rendezés

X. Egyesületek, (tömeg)szervezetek, pártok - Fehér Mária: A Kecskeméti Katona József Kör (Társaság) iratai, 1891–1949. • 1981. [LSZ 1981/2–3. 385-390. p.]

Az első években a kör működése a böjti és adventi (karácsonyt megelőző négy hét) ismeretterjesztő és szépirodalmi előadások, felolvasások és hangversenyek tartására korlátozódott. Ezen kívül évente megtartották a Katona emlékünnepeket. Katona József születésének 100. évfordulóját országos jellegű ünnepséggel ülte meg a kör, ódapályázatot hirdetett, melyen az ország majd minden részéből beérkezett pályaművek közül Sántha Károly ódája nyerte a fődíjat. 1894-ben Hornyik Jánosnak, a város történetírójának szülőháza helyén a kör állított emléktáblát, ez alkalomra ismét pályázatot hirdetve és díszes Hornyik-albumot adva ki. Megemkékezést tartottak Jókai Mór 50 éves írói jubileumáról, Jósika Miklós születésének 100. évfordulójáról, Klapka tábornok kecskeméti tartózkodása emlékére utcát neveztek el róla. 1902-ben a Katona József Kör munkaprogramja jelentős mértékben kibővült. Ismeretterjesztő Szabad Líceumi előadássorozatot kezdett. Ugyanebben az évben indultak a kör népies előadásai — egy-egy téli időszakban 10—12 előadás. Ennek témakörébe a hazai irodalom, történelem, földrajz és egészségtan tartozott. Már 1907-ben tervbe vették az ismeretterjesztő és tudományt népszerűsítő előadások kiterjesztését a város művelt és iskolázatlan közönségén kívül a földműves és iparos „középosztályira. Ez a gondolat 1909-ben öltött testet az ún. Munkásgimnáziumként, amely az Uránia Magyar Tudományos Egyesület által kidolgozott program szerint működött. Telente 10—12 előadást tartottak Magyarország története és egészségtan témakörökből. A Munkásgimnázium rendes hallgatója lehetett az a kereskedő, iparos, vagy gazdálkodó férfi vagy nő, aki 16. évét betöltötte, írni olvasni tudott és az előadások rendes látogatására kötelezte magát. Rendkívüli hallgató pedig minden férfi vagy nő, aki az előadások iránt érdeklődött. A rendes hallgatók az előadott tantárgyakból vizsgáztak és bizonyítványt is szerezhettek, de erre nem voltak kötelezettek. Az előadások látogatása ingyenes volt. Az előadások időpontjáról hirdetmények és a helyi sajtó rendszeresen tájékoztatást nyújtott. A Munkásgimnázium szervezése, vezetése sokáig dr. Kovács Pál jogakadémiai igazgató, a kör titkára nevéhez fűződött. A Katona József Kör ezekben az években egyetlen vidéki városi szerve volt az iskolán kívüli oktatásnak. 1911-től iparosképző alőadásokat tartottak. 1912-ben a kör oktatási jellegű munkája kibővült vetítéssel egybekötött pusztai előadásokkal. Ez az ötféle előadássorozat a város minden rétegéből nagyszámú hallgatóságot vonzott. A város vezetősége is támogatta a kör munkáját kezdetben 300, majd 1000 és 1500 koronás segéllyel, az Országos Szabadoktatási Tanács pedig évi 600 koronával. 1913. október 1-től a Katona József Kör Népirodát tartott fenn, amely főleg a szegényebb lakosság számára mindennemű hivatali ügyében tanáccsal, útbaigazítással szolgált. A Népiroda 1919. ápr.-ig állt fenn. 1914. nyarán kitört az első világháború. A tanárok, előadók jó részét katonának hívták be, ez a többi előadóra nagyobb terhet rótt, így kénytelenek voltak a kör programját felére csökkenteni. (A városi tanács is csak az 50%-át tudta biztosítani a korábbi anyagi támogatásnak.) Az Országos Szabadoktatási Tanács arra kérte fel a kört, hogy elsősorban olyan előadásokat tartsanak, amelyek „tárgyuknál és tartalmuknál fogva, alkalmasak a nagyközönség hazafias lelkesedésének, kitartásának és áldozatkészségének emelésére". A világ-386