Rendezés

X. Egyesületek, (tömeg)szervezetek, pártok - Fehér Mária: A Kecskeméti Katona József Kör (Társaság) iratai, 1891–1949. • 1981. [LSZ 1981/2–3. 385-390. p.]

háború 5. évének elején a kör két titkára fölmentését kérte. A tagok nagy részének hadbanléte miatt közgyűlést sem tudtak tartani — a kör munkája több mint egy évig szünetelt, csak a Népiroda működött 1919. április 26-ig. A választmány 1920. február 28-án tartotta első ülését a hosszabb szünet után. Az 1926. május 16-i tisztújító közgyűlésen elhatározták a kör átszervezését irodalmi társasággá. Ezzel veszített a kör tartalmas, a város minden rétegére kiterjedő iskolán kívüli oktatási jellegéből és igényességéből. A szervezésig 2 éves átmeneti időszakot állapított meg a közgyűlés. 1928-ban azonban csak kisebbfajta szervezeti átalakítás történt. 1930-ban országos emlékünnepélyt rendezett a kör Katona József halálának centenáriuma alkalmából. Díszközgyűlést tartottak, ekkor avatták fel az új síremléket és Katona-emlékkönyvet adtak ki. Évente megemlékeztek március 15-ről, továbbra is tartották téli felolvasó üléseiket. Nem egy országos hírű előadó, tudós jött Kecskemétre előadást tartani (pl. Germanus Gyula). . A kör számos irodalmi társasággal tartott fenn kapcsolatot: pl. a szegedi Dugonics Társasággal, az erdélyi Szépmíves Céh-vei, a Petőfi Társasággal, a pápai Jókai Körrel, a debreceni Csokonai Körrel, a szatmári Kölcsey Körrel stb. Egymás ünnepi megemlékezéseire, felolvasó üléseire való kölcsönös meghívásával, közös felolvasások tartásával mélyítették el a kapcsolatokat. A Katona József Kör 1933. július 15-én tartott közgyűlésén „tisztán irodalmi célokért dolgozó" Társasággá alakult át. A célokat így fogalmazták meg: „...nem döngetjük irodalmi irányok vagy társaságok ajtait. A magyar nemzeti irodalom megszentelt ösvényein akarunk járni... dolgozni Katonáért, az ő nevében..." Elnökké balásfalvi Kiss Endrét választották, aki tiszti főügyésze, majd polgármestere volt a városnak. 1936-ban a társaság felolvasó ülésén részt vett Móricz Zsigmond, Németh László, Sárközi György. Még ebben az évben Hóman Bálintot tiszteletbeli taggá választották. A társaság évkönyvei 1933-tól évenként jelentek meg, a korábbi, 4 évet magában foglaló ciklusos évkönyvekhez képest. (Az 1933-34. évkönyvben jelent meg Illyés Gyula: Nem menekülhetsz c. verse is.) Vendégül látott a társaság irodalmi egyesületeket, felvidéki és erdélyi írókat. 1937-ben a Katona József Társaság Budapesten mutatkozott be a Városok Irodalmi estje című előadássorozat keretében. 1938-ban magyar-lengyel közös ünnepélyt rendezett a Társaság. (Az irodalmi és történelmi jellegű felolvasásokban azonban már irredenta nézetek is megfigyelhetők voltak, kifejezve a közös határ megvalósításának reményét.) A népszerű előadássorozatok rendezése, valamint a Katona-emlékünnep rendezése végig a társaság célkitűzései és gyakorlati munkája között szerepelt. (Általában a titkár feladata volt a szervezés, míg az évi jelentéseket a főtitkár készítette el.) 1939-ben a kör tisztikarára, illetve az elnök személyére nézve határozatot hoztak, hogy „az elnöki tisztséget ugyanaz a tag egyfolytában legfeljebb 6 évig viselheti". Jelentősebb esemény volt a társaság életében 1940-ben a várospolitikai előadássorozat. 1941-ben a Katona József Társaság javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Bizottsága elhatározta Katona József összes irodalmi műveinek kiadását. 1941. november 11-én nagyszabású emlékünnepélyt rendezett a társaság és a város vezetősége Katona József születésének 150. évfordulója alkalmából, amelyen a fővárosi irodalmi társaságokon kívül részt vettek különböző vidéki irodalmi társaságok is. 387