Lapok Pápa Történetéből, 2013
2013 / 3. szám - Dr. Zsindely Sándor: A Jókay-család irodalmi munkássága
(És még mondja valaki, hogy nagyot változott a világ. Ajánlanám a Posta figyelmébe.) Megnéztem tehát, hogy jelent-e meg valamilyen írás Eszter aláírásával az Üstökösnek a levél keltét követő legközelebbi számaiban. Találtam egyet, de nem volt aláírva, vagy legalábbis én a mikrofilm felvételén nem láttam semmilyen szignót. A cikk címe: „Egy beteg ember éjjeli mulatsága fürdőn”.5 Stílusa olvasmányos, hangvétele persze humoros: arról szól, hogy fürdőhelyeken nehéz annak éjjel nyugodtan aludni, aki akarna, mert a „betegtársak” hangosan mulatoznak, éjjeli zenét adnak, kora hajnalban térnek nagy zajjal haza, stb. (Ilyen tapasztatokat ma is lehetne szerezni.) írhatta volna ezt a kis humoreszket akár maga Jókai Mór is. De a témaválasztás okán én inkább Eszterre gyanakszom: hasonlított a stílusuk, hiszen tanáruk is ugyanaz volt: Vály Ferenc. Ezt a kis cikket Szinnyei nem említi. Hogy van-e a gyanúnak alapja, azt döntsék el az irodalomtörténészek, ha akarják. Károly, Eszter és Mór(ic): három jó testvér. Hozzájuk sorolható Vály tanár úr is - ő teljes joggal tekinthető családtagnak. Ok voltak az angyalok az író életében. Jókai Mórt gyakorta szokták ugyanis azzal vádolni, hogy hősei vagy földön járó angyalok, vagy ha nem is mindig pokolbeli ördögök, de nagyon intrikusok. A kettő közötti átmenet ritkábban fordul nála elő. Lehet, hogy erre a romantika világának emberábrázolásain túlmenően a családjából vett példák is hatottak az íróra. Az unokatestvérek A második generáció Jókai Mór után az unokatestvérek világa: Károly és Eszter gyermekei. Közülük Vály Mariról és Jókai Jolánról, valamint annak testvéréről, Etelkáról szeretnék néhány szót szólni. Vály Marit nem kell itt Pápán bemutatnom. Vály Ferenc és Jókai Eszter egyetlen gyermeke nagy műveltségét, irodalomszeretetét szüleitől örökölhette. Egy többkötetes naplót írt, melyből egy válogatás jelent meg 1956 nyarán Lukács Sándor szerkesztésében. Vannak talán olyanok, akik úgy vélik, hogy a válogatásnál bizonyos, abban az időben fontosnak tartott szempontokat is figyelembe vettek a megjelentetés lehetővé tétele érdekében - de én ezt itt és most nem tartom valószínűnek. Inkább az az érzésem, 5 Üstökös, 250. sz., 21. old., 1867. augusztus 10. hogy itt is ki lehetett volna hagyni a szövegből néhány bántó személyeskedést, megfelelően jelezve a könyvben a hiányzó részeket. Tudom, hogy Feszty Masa nem vette jó néven az édesanyáról írott, gyakorta komisz megjegyzéseket. Vály Mari több nyelven beszélt. így jól tudott latinul és görögül is. Amikor unokatestvére, Etelka környezetében fiatal emberek, úgy is, mint férjjelöltek kezdtek megjelenni, ő azokat „levizsgáztatta”. Először latinul szólította meg őket, de mivel többnyire jogászok voltak az illetők, ezen a vizsgán még sikeresen átestek. Ezután következett a görög nyelvű examen, amin szegények mind elvéreztek. Neki ugyanis volt már egy jelöltje Etelkája számár: Ihász Lajos, aki végül is győzedelmeskedett. Hogy ő mennyire tudott ógörögül, azt nem tudom. Jókay Jolán, Jókay Károly leánya, Hegedűs Sándornak, egy nagyon tehetséges és szorgalmas székely származású, kolozsvári embernek lett a felesége, aki akkor Jókai lapjánál, a Honnál segédszerkesztősködött. Hegedűs Sándor édesapja korán elhalt, vagyonuk gyakorlatilag nem volt, így Kolozsvár városa tandíjmentesség kérése céljából egy szegénységi bizonyítványt állított ki Sándor fia számára. Ilyen helyzetből küzdötte fel magát magas pozícióba, lett képviselő, az állami költségvetés előadója a parlamentben, végül is magyar királyi közlekedésügyi miniszter Széli Kálmán kabinetjében, majd főrendiházi tag. Rendkívül gyorsan és sokat dolgozott. Mikszáth Kálmán szerint, aki képviselőtársa volt, ha Hegedűsre bízta volna az Úristen a világ teremtését, akkor az nem hét nap alatt, hanem már három nap alatt elkészült volna. Újságírónak sem volt akármilyen: Szinnyei szerint több mint négyezer(!) vezércikket írt. Feleségével, Jolánnal Jókai Mór házánál ismerkedett meg, aki nagyban segítette őt társadalmi téren az eligazodásban. Jolánt persze irigyelték a kortársai, különösen miután kegyelmes asszony lett. Jókay Jolán Emlékiratait Jókai és Laborfalvi Róza címen gyermekei rendezték sajtó alá. Ezekben néha kemény szavakkal illette azokat, akiket nem kedvelt. A megjelent könyvből az ilyen részleteket a szerkesztők gondosan kigyomlálták, nem akarva másokat megbántani. Manapság egyre gyakrabban hallunk mindenünnen természeti katasztrófákról, szökőárakról, árvizekről, földrengésekről, földcsuszamlásokról, és sokan úgy vélik, hogy ezek valahogy a modem világ velejárói. Pedig régen is történtek 930
