Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-03-25 / 12. szám
KÖZÉRDEK 7 1905. márczius 25. haragból kifolyólag megtámadták és rajta késsel életveszélyes sebeket ejtettek. — Öngyilkossági kísérlet. Plarctta Dávid szekszárdi lakos betonmunkás kedden öngyilkossági szándékból nyakát elvágta. Az eszméletlen öngyilkos jelöltet a Ferencz kórházba vitték; sebe súlyos ugyan, de amint hirlik nem életveszélyes. — Sok pénzt takarít, ha a mindennemű vásznakat, férfi és női fehérnemüeket közvetlen a gyárakból rendeli. Kereskedelmi iroda, Budapest, Kerepesi-ut 65. Uj községház Tolnán. A Tolnán építendő uj községházra vonatkozólag a hirdetett tervpályázat a napokban járt le. Ennek értelmében a kivitelre legalkalmasabbnak talált három tervet jutalmazzák és pedig az elsőt 300, a másodikat 200, és a harmadikat 100 koronával. A képviselőtestület által választott bizottság, az államépitészeti hivatal kiküldöttjeinek közbe jötte mellett f. hó 21 én döntött ez ügyben. Beérkezett összesen 28 tervrajz. Ezek közül a kivitelre legalkalmasabbnak és az első dijra érdemesnek az »Altaripa« jeligés tervet találták, melynek készítője Náhm József tolnai születésű budapesti építő mester. A második dijat Apatarni Flóris pozsonyi és a harmadikat Dömötör Sándor budapesti építő mester nyerte. Rppó ságok. Gtaray János szülőháza. Volt, — nincs. Neki estek a esákánynyal s a költő szülőháza eltűnt a földszinéről. Rom van a helyén, hogy fényes palota emelkedjék ott nemsokára. A napokban egy óltesebb úri ember nézte a romokat. Azt mondják, mintha köny csillogott volna a szemében? Mi a kik nemes szivét és 83 évével is fiatalos, könnyen hevülő lelkét ismerjük, egész bizonyosan mondjuk, hogy — csillogott is. Garay Antal, a költő testvére járt ott, hogy még egyszer elbúcsúzzék az ősi háztól, amelyben ő is született. Az ilyen búcsú nem járhat megindulás nélkül. Egy 83 éves embernek mennyi édes és keserű emlék gyűlhet össze a szive mélyén. Az orvosságnak is előbb az édes ize érzik, azután a keserű. Az élet is ilyen, azt hiszszük: mindig fogy az édessége s a feltoluló emlékek nem csoda, ha kicsurrantják a szemnek köny- nyét. A jó Tóni bácsi tehát sirt, bizonyosan sirt. Hisz mennyi édes keserű emlék csillanhatott fel lelkében ? Már a lebontott háznak is érdekes a múltja, hát még a bennelakókó ? Eleinte patikának épült, az is volt benne, mig az uj örökös a mai Szondy féle gyógyszertárba át nem hurczolkodott. Az öreg Walter vette meg tőle a fiataloknak : Garay János édes apjának, kinek neje Walter Zsuzsanna volt. A költő apja kereskedő volt, jól is ment dolga, de később a városhoz került árvaatyának. Mindenki tisztességes, jóravaló embernek ismerte, de elődje hibája miatt elszámolási pörbe keveredett az uradalommal s a per vége az lett, hogy saját hibáján kívül elvesztette egész vagyonát. Felesége, a jó Walter Zsuzsánna azonban nem esett kétségbe, olyan nevelőféle intézetet nyitott, kézi munkára tanitgatta a szekszárdi fiatal lányokat. Ebből éldegéltek, sőt ebből nevelgették a gyerekeket is, mig szárnyra eresztgették őket . . . Jóravaló derék magyar emberek lettek mindannyian. Tagadhatlanul Jánost, a költőt vitte legmagasabbra a — szárnya, de nyomában csapkodott testvére, Alajos is s érdemes irodalmi munkásságot fejtett ki. Mint iró az öreg Tóni bácsi is megmutatta az oroszlán körmöket, de ő mint ember, igaz magyar ember, a mi szemünkben sokkal -— nagyobb. — A ház ezután Gutter kereskedőé lett, s mikor ez nyomtalanul eltűnt, a csődtömegtől a mai tulajdonos: a Dicenty család vásárolta meg. Az idő bizony már nagyon megviselte. Megkopott, megfakult. A sajátságosán magas tető, mint egy divatból kiment lyukas kalap már csak alig fityegett a fején, félő volt hogy egy nagyobb szélvihar lekapja róla. De azért az öregház még megérte, hogy országos ünneplésnek részese legyen, 1884-ben emléktáblát helyeztek el rajta Szász Károly a következő gyönyörű distichont irta rája: Itt született Garay, fészkéből itt kele szárnyra, Könnyű pacsirta gyanánt, égbe röpitni dalát. Hallja egész ország s örömében reszket a fészek, Mert dala honszeretet, mert dala hö szerelem ! Most aztán ezt az emléktáblát is levették róla. Mintha a jó Tóni bácsi szivéből is leszakítottak volna egy darabot ? Csoda-e tehát ha egy két könnye kicsordult az édes- keserű emlékektől. Bizony nem . . . De fog ő még sirni az örömtől is: a mikor azt a most levett emléktáblát nagy ünnepélyességgel visszahelyezik, hogy most már igazán örökké hirdesse a költőnek nagyságát, a kinek halálával kezdődik — élete. Ily értelemben sírjon is még a jó Tóni bácsi nagyon sokáig . . . B—r. Ágoston bácsi százforintosa. Száz forint szép pénz, hány ember szeretné s hány van a ki sohasem tapogathatja a zsebében. Volt idő azonban, amikor veszedelmes portéka volt a százforintos. A Rákóczi szabad- ságharcz után a tárogatókat szedték össze, a 48-iki szabadságharcz után pedig a Kossuth bankók miatt hirdettek statáriumot, jaj volt, akinél csak egyet is találtak. Egy százforintos bankjegy már főbenjáró bűn volt, nyakra- valót helyeztek kilátásba annak, a kinél megtalálják. De biz azért a jobb jövőben bizakodók nem igen törődtek a szigorú tilalommal. Eldugdosva itt ott tartogatták a tilalmas pénzt. A most elhunyt Ágoston Károly bácsinak is volt egy ilyen vadonat uj százforintosa Kossuth bankóban. Fájt a lelke, hogy beszolgáltassa. Szépen bepakol- gatta tehát egy kis skatulyába, aztán elrejtette. Na ezt ugyan meg nem találják! Történt azonban, hogy egyszer csak megállott a házban a fali óra, a Kakukba belerekedt ; a szusz. A jó Károly bácsi tehát elvitette az órát a Szekszárdon akkor még egyedüli órásboltba, hogy ott megreparálják. Kis idő múlva futottak érte, hogy siessen azonnal, j mert baj van. Károly bácsi nem tudta elgondolni mi lehet az a baj! Egy kicsit ugyan már szeget ütött a fejébe a mikor V. uramat látta az órás boltból kilépni. Veszedelmes spiczli volt az az ur. Elképzelhetni tehát Károly bátyánknak ijedelmét, amikor a jó öreg órás a ki maga is nemzetőr volt, félrehivta s kezébe nyomta a száz forintost, hogy máskor jobban vigyázzon reá! Biz arról megfeledkezett, hogy az órába rejtette. Az izzadság is kiverte szegény jó Károly bátyánkat, szólni sem tudott, nyakába borult tehát c megcsókolta a veszedelmes bankó átadóját . . . ő maga mesélte el nagyon sokszor ezt a történetet. CSflRflOK Házi különös orvosságok 1768-ból. Egy nyolczadrét alakú kis könyvnek a czime ez s ebben a kis könyvben betűrend szerint vannak összegyűjtve az orvosi tanácsok. Az orvosi tudomány mai állapotában valóságos furcsaságoknak tetszenek az egyes tételek s egyet-mást leszámítva a könyv legnagyobb részét a babona sugallta. Ez különben nem csodálható a 18. században, hiszen még ma sem ritka a kuruzslás és ráolvasás. Néhány részletet közlünk e különös orvosságokból. Békát a ki iszik. A kőris-fának vegye vizét, s azt igya. Bor utálásról. A fecskének vedd ki mind a bélit, gyomrát s a többit; aszald meg, s törd porrá, és add meg innya borban. De ő meg ne tudja, mert holtig ellenséged lészen. Csömöi eilen. Hagymát kell megtörni, a levét kifacsarni, s azzal kenni. Erről többet nem irok, mert a magyarok ennek orvoslását jól tudják. Dühödésről. A kőris-fa férget, Isten | tehenét, vad vagy szelíd petrezselyemmel főzd meg jól, és hidegen add innya. Fecske szivének tulajdona. Hogy ha az embernek, a ki nem al hátik, szivére kötik, úgy elalszik, hogy fel nem ébred, mig el nem veszik. Gyermek hogy meg ne ijedjen. Vedd a medvének jobb szemét, aszald meg jól, s valami matériába varrd be, s akaszd nyakába, hadd hordozza. De jobb a szentségek hordozása. Holt telemről. Az ón golyóbist ki kell verni vékonyra, mint a vékony bádog, azután az holt tetemre reá hajtani s kötni, azt hordozza rajta sokáig, meggyógyul. (Holt tetem — bénult testrész.) Kopaszságról. A mogyoró belet meg kell törni, s mézben elegyíteni s azzal kenni. Vagy midőn kopaszodni kezdesz: Vizi tormát, ürmöt, Isten fáját, vérehulló fű gyökerét megfőzvén lúgban, azzal mossad, ezután egy csomó vagy falka legyet tölj össze jóféle terpentinával és tyúktojás székével, s azzal kenjed. Nátha ellen. Papirost kell borba mártani. s azt törött szekfüvel meg kell hinteni, s meg kell hagyni száradni, s azzal magát füstölni. Nehéz hallásról. Vedd a halászó gémnek az háját, s azt megolvasztván, gyenge melegen hétszer vagy nyolczszor is minden nap bocsásd a fülébe. Patkányok és egerek elvesztéséről. Mézet, kénkövet, gáliczkövet törj össze mozsárban és lisztet hintvén közibe, vesd oda, a hova járnak. Reszkető kézről. A fekete ürmöt törd meg fehér rózsával, s azzal kend a kezedet. Szemen való árpáról. Egy kis ruhát pipacs vizbe kéll mártani, s reá kötni. Szemfájásról. Ha hályog vagyon is rajta: a tyúktojást tedd igen erős eczetbe mind hajastól, s hadd álljon benne harmad napig, és leolvadván a kemény haja róla, azután szárazd meg tiszta ruhában és lyu- kazd meg egy tűvel a tojás hártyáját, és mely viz kijön belőle, ereszd a szemébe vagy háromszor. Ezek is hasznosok: A rózsa virágon levő harmatot ha ki egy tiszta tollal leszedi, és meggyüjti, s cseppenként a szemébe ereszti, mindennemű szemfájást és folyást meggyógyít. Szeplőről. A földi tököt törd meg, s vízzel elegyitsd össze, s mosd az orczádat véle három nap. Vagy: törj veres hagymát és a tyúktojás fehérít elegyitsd eczettel össze, ezzel kenjed. Vagy: a bógáts kórónak levele odvábán a melyben viz van, azzal mossad. (Folyt, köv.) Muzeum, köziutézetek ügyei. Tolnavármegye muzeumegyesülete. Gróf Széchenyi Sándor főispán elnök távollétében Döry Pál alispán alelnök elnöklésével e hó 29-én délután 5 órakor a vármegyeház nagytermében rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Jelentés az egyesület 1904. évi működéséről. 2. Egyesületi pénztárnok számadása és a számvizsgáló bizottság jelentése. 3. Költségelőirányzat 1905-ik évre. 4. Ezzel kapcsolatosan Wo- sinszky Mór egyesületi alelnök muzeum-igaz- gató előterjesztése ismeretterjesztő előadások megtarthatósára vetítőgép beszerzése és vil- lanyvilágitásnak a muzeum nagytermébe bevezetése iránt. 5. Tisztikar és választmány választása. 6. Egyéb indítványok. BÍRÓSÁGI ÜGYEK. A szekszárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1905. év márczius hó 28-án Ihász Kovács János ellen súlyos testisértés vétsége miatt. Báli Mihály ellen emberölés vétsége miatt. Rácz Lajos ellen csalás miatt. Marosi István és társai ellen lopás miatt. Szabó János ellen lopás miatt.
