Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-25 / 12. szám

KÖZÉRDEK 7 1905. márczius 25. haragból kifolyólag megtámadták és rajta késsel életveszélyes sebeket ejtettek. — Öngyilkossági kísérlet. Plarctta Dá­vid szekszárdi lakos betonmunkás kedden öngyilkossági szándékból nyakát elvágta. Az eszméletlen öngyilkos jelöltet a Ferencz kórházba vitték; sebe súlyos ugyan, de amint hirlik nem életveszélyes. — Sok pénzt takarít, ha a mindennemű vásznakat, férfi és női fehérnemüeket köz­vetlen a gyárakból rendeli. Kereskedelmi iroda, Budapest, Kerepesi-ut 65. Uj községház Tolnán. A Tolnán épí­tendő uj községházra vonatkozólag a hirde­tett tervpályázat a napokban járt le. Ennek értelmében a kivitelre legalkalmasabbnak ta­lált három tervet jutalmazzák és pedig az elsőt 300, a másodikat 200, és a harmadikat 100 koronával. A képviselőtestület által választott bizottság, az államépitészeti hivatal kiküldött­jeinek közbe jötte mellett f. hó 21 én döntött ez ügyben. Beérkezett összesen 28 tervrajz. Ezek közül a kivitelre legalkalmasabbnak és az első dijra érdemesnek az »Altaripa« jeligés tervet találták, melynek készítője Náhm József tolnai születésű budapesti építő mester. A második dijat Apatarni Flóris pozsonyi és a harmadikat Dömötör Sándor budapesti építő mester nyerte. Rppó ságok. Gtaray János szülőháza. Volt, — nincs. Neki estek a esákánynyal s a költő szülő­háza eltűnt a földszinéről. Rom van a helyén, hogy fényes palota emelkedjék ott nemsokára. A napokban egy óltesebb úri ember nézte a romokat. Azt mondják, mintha köny csillo­gott volna a szemében? Mi a kik nemes szivét és 83 évével is fiatalos, könnyen hevülő lelkét ismerjük, egész bizonyosan mondjuk, hogy — csillogott is. Garay Antal, a költő testvére járt ott, hogy még egyszer elbúcsúz­zék az ősi háztól, amelyben ő is született. Az ilyen búcsú nem járhat megindulás nélkül. Egy 83 éves embernek mennyi édes és ke­serű emlék gyűlhet össze a szive mélyén. Az orvosságnak is előbb az édes ize érzik, azután a keserű. Az élet is ilyen, azt hiszszük: min­dig fogy az édessége s a feltoluló emlékek nem csoda, ha kicsurrantják a szemnek köny- nyét. A jó Tóni bácsi tehát sirt, bizonyosan sirt. Hisz mennyi édes keserű emlék csillan­hatott fel lelkében ? Már a lebontott háznak is érdekes a múltja, hát még a bennelakókó ? Eleinte patikának épült, az is volt benne, mig az uj örökös a mai Szondy féle gyógy­szertárba át nem hurczolkodott. Az öreg Walter vette meg tőle a fiataloknak : Garay János édes apjának, kinek neje Walter Zsu­zsanna volt. A költő apja kereskedő volt, jól is ment dolga, de később a városhoz került árvaatyának. Mindenki tisztességes, jóravaló embernek ismerte, de elődje hibája miatt elszámolási pörbe keveredett az urada­lommal s a per vége az lett, hogy saját hi­báján kívül elvesztette egész vagyonát. Fele­sége, a jó Walter Zsuzsánna azonban nem esett kétségbe, olyan nevelőféle intézetet nyitott, kézi munkára tanitgatta a szekszárdi fiatal lányokat. Ebből éldegéltek, sőt ebből nevelgették a gyerekeket is, mig szárnyra eresztgették őket . . . Jóravaló derék magyar emberek lettek mindannyian. Tagadhatlanul Jánost, a költőt vitte legmagasabbra a — szárnya, de nyomában csapkodott testvére, Alajos is s érdemes irodalmi munkásságot fejtett ki. Mint iró az öreg Tóni bácsi is megmutatta az oroszlán körmöket, de ő mint ember, igaz magyar ember, a mi szemünk­ben sokkal -— nagyobb. — A ház ezután Gutter kereskedőé lett, s mikor ez nyomtalanul eltűnt, a csődtömegtől a mai tulajdonos: a Dicenty család vásárolta meg. Az idő bizony már nagyon megviselte. Megkopott, megfa­kult. A sajátságosán magas tető, mint egy divatból kiment lyukas kalap már csak alig fityegett a fején, félő volt hogy egy nagyobb szélvihar lekapja róla. De azért az öregház még megérte, hogy országos ünneplésnek részese legyen, 1884-ben emléktáblát helyez­tek el rajta Szász Károly a következő gyö­nyörű distichont irta rája: Itt született Garay, fészkéből itt kele szárnyra, Könnyű pacsirta gyanánt, égbe röpitni dalát. Hallja egész ország s örömében reszket a fészek, Mert dala honszeretet, mert dala hö szerelem ! Most aztán ezt az emléktáblát is levet­ték róla. Mintha a jó Tóni bácsi szivéből is leszakítottak volna egy darabot ? Csoda-e tehát ha egy két könnye kicsordult az édes- keserű emlékektől. Bizony nem . . . De fog ő még sirni az örömtől is: a mikor azt a most levett emléktáblát nagy ünnepélyességgel visszahelyezik, hogy most már igazán örökké hirdesse a költőnek nagy­ságát, a kinek halálával kezdődik — élete. Ily értelemben sírjon is még a jó Tóni bácsi nagyon sokáig . . . B—r. Ágoston bácsi százforintosa. Száz forint szép pénz, hány ember szeretné s hány van a ki sohasem tapogathatja a zsebében. Volt idő azonban, amikor veszedelmes por­téka volt a százforintos. A Rákóczi szabad- ságharcz után a tárogatókat szedték össze, a 48-iki szabadságharcz után pedig a Kossuth bankók miatt hirdettek statáriumot, jaj volt, akinél csak egyet is találtak. Egy százforin­tos bankjegy már főbenjáró bűn volt, nyakra- valót helyeztek kilátásba annak, a kinél megtalálják. De biz azért a jobb jövőben bizakodók nem igen törődtek a szigorú tila­lommal. Eldugdosva itt ott tartogatták a tilalmas pénzt. A most elhunyt Ágoston Károly bácsinak is volt egy ilyen vadonat uj százforintosa Kossuth bankóban. Fájt a lelke, hogy beszolgáltassa. Szépen bepakol- gatta tehát egy kis skatulyába, aztán elrej­tette. Na ezt ugyan meg nem találják! Tör­tént azonban, hogy egyszer csak megállott a házban a fali óra, a Kakukba belerekedt ; a szusz. A jó Károly bácsi tehát elvitette az órát a Szekszárdon akkor még egyedüli órásboltba, hogy ott megreparálják. Kis idő múlva futottak érte, hogy siessen azonnal, j mert baj van. Károly bácsi nem tudta elgon­dolni mi lehet az a baj! Egy kicsit ugyan már szeget ütött a fejébe a mikor V. ura­mat látta az órás boltból kilépni. Veszedel­mes spiczli volt az az ur. Elképzelhetni te­hát Károly bátyánknak ijedelmét, amikor a jó öreg órás a ki maga is nemzetőr volt, félrehivta s kezébe nyomta a száz forintost, hogy máskor jobban vigyázzon reá! Biz arról megfeledkezett, hogy az órába rejtette. Az izzadság is kiverte szegény jó Károly bátyánkat, szólni sem tudott, nyakába borult tehát c megcsókolta a veszedelmes bankó átadóját . . . ő maga mesélte el nagyon sokszor ezt a történetet. CSflRflOK Házi különös orvosságok 1768-ból. Egy nyolczadrét alakú kis könyvnek a czime ez s ebben a kis könyvben betű­rend szerint vannak összegyűjtve az orvosi tanácsok. Az orvosi tudomány mai állapo­tában valóságos furcsaságoknak tetszenek az egyes tételek s egyet-mást leszámítva a könyv legnagyobb részét a babona su­gallta. Ez különben nem csodálható a 18. században, hiszen még ma sem ritka a kuruzslás és ráolvasás. Néhány részletet közlünk e különös orvosságokból. Békát a ki iszik. A kőris-fának vegye vizét, s azt igya. Bor utálásról. A fecskének vedd ki mind a bélit, gyomrát s a többit; aszald meg, s törd porrá, és add meg innya bor­ban. De ő meg ne tudja, mert holtig ellen­séged lészen. Csömöi eilen. Hagymát kell megtörni, a levét kifacsarni, s azzal kenni. Erről többet nem irok, mert a magyarok ennek orvoslását jól tudják. Dühödésről. A kőris-fa férget, Isten | tehenét, vad vagy szelíd petrezselyemmel főzd meg jól, és hidegen add innya. Fecske szivének tulajdona. Hogy ha az embernek, a ki nem al hátik, szivére kötik, úgy elalszik, hogy fel nem ébred, mig el nem veszik. Gyermek hogy meg ne ijedjen. Vedd a medvének jobb szemét, aszald meg jól, s valami matériába varrd be, s akaszd nya­kába, hadd hordozza. De jobb a szentségek hordozása. Holt telemről. Az ón golyóbist ki kell verni vékonyra, mint a vékony bádog, azután az holt tetemre reá hajtani s kötni, azt hor­dozza rajta sokáig, meggyógyul. (Holt te­tem — bénult testrész.) Kopaszságról. A mogyoró belet meg kell törni, s mézben elegyíteni s azzal kenni. Vagy midőn kopaszodni kezdesz: Vizi tor­mát, ürmöt, Isten fáját, vérehulló fű gyö­kerét megfőzvén lúgban, azzal mossad, ez­után egy csomó vagy falka legyet tölj össze jóféle terpentinával és tyúktojás székével, s azzal kenjed. Nátha ellen. Papirost kell borba már­tani. s azt törött szekfüvel meg kell hinteni, s meg kell hagyni száradni, s azzal magát füstölni. Nehéz hallásról. Vedd a halászó gém­nek az háját, s azt megolvasztván, gyenge melegen hétszer vagy nyolczszor is minden nap bocsásd a fülébe. Patkányok és egerek elvesztéséről. Mézet, kénkövet, gáliczkövet törj össze mo­zsárban és lisztet hintvén közibe, vesd oda, a hova járnak. Reszkető kézről. A fekete ürmöt törd meg fehér rózsával, s azzal kend a kezedet. Szemen való árpáról. Egy kis ruhát pipacs vizbe kéll mártani, s reá kötni. Szemfájásról. Ha hályog vagyon is rajta: a tyúktojást tedd igen erős eczetbe mind hajastól, s hadd álljon benne harmad napig, és leolvadván a kemény haja róla, azután szárazd meg tiszta ruhában és lyu- kazd meg egy tűvel a tojás hártyáját, és mely viz kijön belőle, ereszd a szemébe vagy háromszor. Ezek is hasznosok: A rózsa vi­rágon levő harmatot ha ki egy tiszta tollal leszedi, és meggyüjti, s cseppenként a sze­mébe ereszti, mindennemű szemfájást és folyást meggyógyít. Szeplőről. A földi tököt törd meg, s vízzel elegyitsd össze, s mosd az orczádat véle három nap. Vagy: törj veres hagymát és a tyúktojás fehérít elegyitsd eczettel össze, ezzel kenjed. Vagy: a bógáts kórónak levele odvábán a melyben viz van, azzal mossad. (Folyt, köv.) Muzeum, köziutézetek ügyei. Tolnavármegye muzeumegyesülete. Gróf Széchenyi Sándor főispán elnök távol­létében Döry Pál alispán alelnök elnöklésé­vel e hó 29-én délután 5 órakor a vármegye­ház nagytermében rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Jelentés az egyesület 1904. évi működéséről. 2. Egye­sületi pénztárnok számadása és a számvizs­gáló bizottság jelentése. 3. Költségelőirányzat 1905-ik évre. 4. Ezzel kapcsolatosan Wo- sinszky Mór egyesületi alelnök muzeum-igaz- gató előterjesztése ismeretterjesztő előadások megtarthatósára vetítőgép beszerzése és vil- lanyvilágitásnak a muzeum nagytermébe be­vezetése iránt. 5. Tisztikar és választmány választása. 6. Egyéb indítványok. BÍRÓSÁGI ÜGYEK. A szekszárdi kir. törvényszéknél fő­tárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1905. év márczius hó 28-án Ihász Kovács János ellen súlyos testisértés vétsége miatt. Báli Mihály ellen emberölés vétsége miatt. Rácz Lajos ellen csalás miatt. Marosi István és társai ellen lopás miatt. Szabó Já­nos ellen lopás miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom