Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-25 / 12. szám

8 KÖZÉRDEK 1905. márczius 25. 1905. év márczius hó 30-án Kell Mátyásné és társa ellen hatóság elleni erő­szak miatt. Yas Józsefné és társai ellen sú­lyos testisértés miatt, Zenk Henrik ellen lo­pás miatt. K. Szinkó János és társa ellen lopás miatt. Kőszegi Imre ellen okirat hami sitás miatt. TANÜGYI HÍREK. Tanítónő választás és fizetés kiegé­szítés. A lemondás folytán megüresedett mázai rém. kath. tanítónői állásra Maximo- vics Blanka tanítónőt választották meg s a vallás- és közoktatásügyi miniszter fizetés kiegészítésül 550 korona évi állami segélyt ' utalványozott. Ozora nagyközség a gazdasági ismétlő iskolát semmi módon sem akarta felállitani, okul hozván fel a községi lakosok nagy szegénységét; de a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletileg kötelezte a gazdasági ismétlő iskola felállítására. Ekkor a várme­gye utján államsegélyért folyamodott mely kérelemre most beérkezett a miniszter válasza, mely szerint legnagyobb sajnálatára ez idő szerint a községet államsegélyben nem része sitheti. Fizetés kiegészítés. Medina község községi elemi népiskolájánál az I. tanitó fize­tésének 800 koronára való kiegészítésére nézve a vallás- és közoktatásügyi miniszter úgy határozott, hogy 400 korona államsegélyt utalványoz, ha a község a másik fele részt vagyis 400 koronát magára vállalja és a tanitó lak és kert illetményét, valamint az iskola összes dologi szükségletét biztosítja. Tanitóválasztás. Weil Vilmos faddi magáninitézet tulajdonos tanitó bácsmegyei kishegyesi iskolához választották meg tanitóvá. Nyugdíjigény felemelések. Faics Irén dombóvári állami tanitónő nyugdíjigénye 1100, Székely János dombóvári állami tanitóé 1600, Schröderdanra kurdi llami óvónőé 900, Horváth Julia döbröközi állami óvónőé 900, Szenkovics Katalin gyulaji állami óvó­nőé 1000 és Gyenis Antal dombóvári állami iskolai igazgató tanitóé 1300 koronára emel­tetett fel. Halálozás. Borteleki Lajos kányái nyugalmazott r. k. tanitó Budapesten meghalt. Államsegély. A dombóvári állami is­kolánál a protestáns hitoktatónak tiszteletdij fejében 40 korona államsegélyt utalványozott a miniszter. Államsegély templom építésre. A vallás és közoktatás minisztere a görögkeleti egyházi alapból az Alsőnánai görögkeleti templom javítására 200 kor. segélyt utal­ványozott. Egyletek és társulatok. Jelentés a SzekszárdTolnamegyei rab- segélyző-egylet 1904. évi működéséről. A rabsegélyző-egyesület tizenhatodik évi működését töltötte be s az egyesület mű­ködéséről dr. Selcz József elnök teszi meg jelentését. Az egyesületnek a múlt év folya­mán volt harmincz választmányi tagja. Az alapitó tagok száma 37, a rendes tagoké helyben 103, a vidéken 33. A múlt év folyamán, mint a jelentés­ben olvasható, az életre való egyesület tevé­kenységi körét kiteijesztette olyképen, hogy pénzbeli segélyezésben részesíti a letartóz­tatottaknak nyomorban levő, ártatlan család- tagjait is s ezzel elhárítja a támasz és kere­set nélkül maradt családtagok nehéz anyagi gondjait, letörölve azoknak fájdalmas köny- nyeit. Nagy elismeréssel emlékezik meg a füzet Kálmán Károly szekszárdi tanítóról, a rabiskola vezetőjéről, a ki lelkiismeretes buzgóságával iparkodik a nemes czélt szol­gálni. A lefolyt évben is szép eredményt ért el, mint már 16 esztendő óta állandóan. Az iskolában előadja a hazai történelmet, a polgári jogok és kötelességek ismertetését, a földrajzot és a számtant. Különösen az er- kölcsnemesitő olvasmányok tárgyalása köz­ben iparkodott a tanító ügyes fejtegetésével szerencsétlen tanítványaiban a nemes őszinte­séget, a felebaráti szeretetet, a hasznos fog­lalkozást és a munkás életrevaló hajlandósá­got felébreszteni. A rabiskolát 1904-ben 120 rab láto­gatta s közülük beírás alkalmával irni-olvasni tudott 87, nem tudott 33. Ezen 33 közül megtanult irni-olvasni 19, mig 14 rabnál az idő elégtelensége miatt a tanítás sikertelen maradt. A rabok között vallásra nézve volt 88 rom. kath., 21 ev. ref., 6 ág. ev., 4 izr; elita, 1 görög keleti. Foglalkozásra nézve volt 71 földmives 28 napszámos, 17 iparos, 4 keres­kedő. A rabsegélyző egyesület bevétele volt 6335 kor. 24 fill. Az előbbi évről maradt 5039 kor., a tagsági dijakból befolyt 331 kor. s az igazságügy miniszter 600 koroná­val támogatta az egyletet. A többi leginkább az esküdtek ajándékozta napidijakból folyt be. A kiadások kitettek összesen 941 koronát. A rabok segélyezésére 294 koronát for­dítottak, a rabok hozzátartozóinak segítésére 239 koronát fordított az egyesület. Segítség­ben részesült egy nyolez havi börtönre ítélt csaló két gyermeke, egy zsarolás miatt 6 havi börtönre Ítélt rab telesége és 2 gyer­meke, egy 2Va évre Ítélt rab felesége és 3 kiskorú gyermeke: egy 15 évi fegyházra Ítélt rab tüdőbajos felesége és 2 gyermeke stb. Valóban elismerésre méltó az egyesü­letnek ezen nemes irányú tevékenysége s ez az igazi jótékonyság, a mit az elitéltek család­jával szemben gyakorol. Általában a nemes irányú intézmény összes működése dicsére­tére válik dr. Selcz Józsenek, az egyesület elnökének és Vattay Miklós egyleti titkár­nak, a kik minden íehetöt elkövetnek, hogy az egyesületet felvirágoztassák. Á rabsegélyző-egylet f. é. márczius 29-én d. u. 3 órakor a kir. törvényszék pol­gári üléstermében közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő : 1. A választmány 1904. évi jelentésének felolvasása. 2. Az 1904. évi számadás feletti határozathozatal, esetleg felment vény megadása. 3. Az 1905. évi költségelőirányzat bemutatása. 4. Két választmányi tag megválasztása. 5. Egyéb netán teendő indítványok tárgyalása. Az al»p«zab41yok 13 §-a szerint: Az egyleti tagok által a közgyűlés elé terjesztetni kivánt indít­ványok legalább 3 nappal a közgyűlés előtt az elnök­nek átadanduk. A szekszárdi kerületi betegsegélyző pénztár. Egy évtizednél meszebb terjedő küz delmes és tisztes múlt áll eme üdvös intéz­mény mögött, mely intézmény megbecsül­hetetlen a munkás osztályra, mert sajnos még mindig kényszer utón, a munkások ezereinek egészségét védelmezi, betegségüket gyógyítja és menthetetlenek szenvedéseit csi- lapitja, vigasztalja őket szomorú helyzetükben a nyomor karjai közül kiragadja. Alig van nemesebb czélu intézmény, amelynek intentiói előtt nagyobb tisztelettel kell a müveit lelkű és érző embernek meghajolni, mint a betegsegélyző pénztárak intézménye előtt. Ha előttünk volna egy táblázat, mely mutatná, hogy 1893 év előtt az orvosi segélyt nem igen ismerő munkásosztályból évenként hány tízezer pusztul el és mekkora a halan­dóság évenként, most 12 év után, mikor a vezető emberek kitartó és lelkiismeretes küz­delme folytán minden faluba, pusztán immár nem csak ismerik, de érzik is az intézmény üdvös voltát, akkor tudnánk csak fogalmat alkotni, hogy minő jelentősége van ezen pénztáraknak az emberiségre, nemcsak nem- I zeti, socialpolitikai, de a humanizmus szem­pontjából is. A betegsegélyző pénztárak gyors fejlő­dése hazánkban a vezető emberek önzetlen és lelkiismeretes munkálkodásának köszön­hető. Városunkban is, hogy eme intézmény a 12 évi szerény kezdetből immár oly hatal­massá fejlődött, hogy tartalék alaptőkéjét tekintve, az ország összes pénztárai között első helyen áll. Ebben a megerősödött hely­zetben látjuk mi Mehrwerth Ferencz elnök 12 évi kitartó és fáradtságot nem ismerő önzetlen munkálkodásának minden virágos szónál élénkebb és maradandóbb elismerését. A mindennapi élet ezer és ezer baja között nem ér reá a gyorsan haladó, futó ember megállni, gondolkozni és elismeréssel adózni ez érdem előtt, ma minden nemes tettnek igaz méltánylója az ember önön szive, amely a megnyugvás édes érzésével lesz tele ilyen­kor. Ez a kis biró meg-megdobbanhat a 12 évi munka gyümölcsének láttán. A fizetett tisztviselők tisztakezüsége, szorgalma, ügybuzgalma nem kis mértékben járult a fejlődéshez, úgy hogy méltán reá szolgáltak már arra, hogy a pénztár gon­doskodjék az ő jövőjük biztosításáról is, ha esetleg munkaképtelenek lennének ; hozná meg azon áldozatot, amelyet már több nálá­nál sokkal kedvezőtlenebb helyzetben levő pénztárak is meghoztak, hogy tisztviselőit a „Magán tisztviselők országos nyugdíjintézetbe“ beíratták és az esedékes dijakat magukra vállalták. A közkézre bocsájtott mérlegből a kö­vetkező adatokat közöljük. A pénztár évi forgalma 100.405 K. 72 f. Tagdijban befolyt 34901 K. 20 f., betegellátásra kifizettetett 17.790 K 18 f. A tartalékalap 31.831 K 37 f. készletben és hátralékokban a vagyon 16.393 K 95 f. A tagok száma 3526 volt, ebből elhalt 19, tápdijban vagy kórházi ápo­lásban részesült 766, megbetegedett s igy mint az eredmény mutatja, gondos orvosi gyógykezelésben részesült 3.071. Nevezetes mozzanat volt a pénztár múlt évi életében a deczember hó 18-án tartott közgyűlésnek azon határozata, hogy a segélyezést 50°/o ról 60°/o-ra emelik anélkül, hogy a heti dijakat is felemelnék s igy a 18 éven felüli alkal­mazottak az eddig nyújtott 75 fillér táppénzét 90 fillérre, a 18 éven aluli alkalmazottak, tanulók és nők 50 filléres táppénzét 60 fil­lérre emelik. A nemes intézmény elnökének, orvosainak és tisztviselőinek a további fárad­ságos munkához is erőt és kitartást kívá­nunk. A „Szekszárdi Rom. Katii. Olvasó­kör“ 1905. márczius 25-én, Gyümülcsojtó Boldogasszony ünnepén disz-előadást tart, melyre a n. é. közönséget hazafias üdvözlet­tel meghívja a Rendezőség. Szinre kerül: a »Magyarországi Szt. Erzsébet.« Vallásos és hazafias szinruü 5 felvonásban, énekkel. Irta: WeissenhofFer R. Személyek: Szent Erzsébet Grósz Klárika, Zsófia, anyósa Pe- kary Orzsike, Rozamunda, Falkenstein grófnő, Erzsébet barátnője Steiner Juliska, Berta Déman Mariska, Hedvig Tóth Margitka és Emma Déman Annuska komornák, Vár­nagy Ujj János iíj., Wiborád, felügyelőné Veszteryombi Teruska, Kunigunda, szegény asszony Bors Juliska, Róza Czank Annuska és Gottlinda Papp Mariska lányai, Anna Takács Annuska, Adelinda Pray may er Ör- zsike, Liebwarta Banmann Valéria, Gerlinda Szönnyi Juliska és Márta Prantner Juliska koldus asszonyok, 1. Hirnök Tokai Juliska, 2. Hirnök Balog Vilma, Herold Szakái Ro­zika, Remete Marton István, 1. Angyal Rácz Juliska, 2. Angyal Ribling Rozika, 3. Angyal Vesztergombi Teruska, Császárné Bóvári Teruska. Udvarhölgyek: Ferger Juliska, Gyorsok Rozika, Adám Rozika, Balog Vilma, Tokai Juliska, Jónás Örzsike, Szakái Rozika, Panta Rozika, Ribling Rozika, Kiss Annuska. Történik: I. és IV. felvonás a türingiai erdőben; II. és III. felv. a wartburgi kastélyban, V. felvonás a wart- burgi trómteremben. Helyárak: I. hely 1 korona, II. hely 60 fii!., állóhely, diák- és gyermekjegy 20 fill. Jegyek előre válthatók az Elnökségnél. — Az előadás kezdete dél­után pont fél 5 órakor. Márczius 26-án, vasárnap >Magyarországi Szt. Erzsébet« d. u. fél 5 órakor másodszor a fenti hely­árakkal. Jóváhagyott alapszabály. A belügy­miniszter a bátaszéki iparos olvasókör mó­dosított alapszabályát jóváhagyta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom