Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-15 / 15. szám

6 1905. április 15. nősz indulatunk, kik a temetőt sem kímélik meg, hogy valami kárt okozzanak; külö­nösen a református temető volt működésük szintere, hol a sirhalmokra kegyelettel ülte­tett virágok és fák szoktak eltűnni ; mióta azonban úgy, a hogy be van kerítve, mégis szűnik a sirhalomdiszek rablása, amit talán éretlen suhanczok szoktak elkövetni. De most az újvárosi ujonan nyitott temetőt kezdték meg a gonoszlelküek s a héten egy díszes siremlék tetejét törték le. Az arra járt éjjeli őrök hallották a nagy robajt s a temető felé tartottak s ngy vették észre, hogy a sirt is bontják ; közel menni azonban nem mertek, mert a gazemberek az őrökre kiáltottak, hogy oda ne merjenek menni, ha az életük kedves. Természetes, hogy a mi rendőreink legelsősorban is a fenyegető felhívásának engedelmeskedtek s igy a sirrontók kiléte nem tudható; de a csonka síremlék ott áll a temetőben s a férj Tóth János, ki kegye­lettel emelte kedves feleségének emlékére, szomorú szívvel szemlélte a rombolást. Úgy tudjuk, hogy az illetőnek haragosai vannak, kik már házát is, tanyáját is, meg gaboná­ját is felgyújtották s elégették; de hogy a boszu miatt ilyen fekete lelkű gazemberségre vetemedhessen valaki, alig mertük hinni. Nem a rendőrök, hanem a csendőrök figyelmébe ajáljuk az ilyen elvetemedett embereket. — Uj egylet. A Dunántúl emberbaráti intézeteinek száma ismét szaporodott egygyel: A vakokat gyámolitó országos egylet dunán­túli fiókegylete alakult meg Szombathelyen Eredics Ferenczné elnöknő és Ernuszt Ke­lemen elnök vezetése mellett. Az uj egylet megalakulásánál nem a számbeli szaporodás az, a ini figyelmünket leköti, hanem a nemes czél, amelynek szolgálatára az egyesületet alapították. Hogy az egylet rendszeres mű­ködése biztosítható legyen, az egyesület ve­zetői azzal a kérelemmel fordulnak a társa­dalomhoz, hogy tehetős tagjai szerencsétlen vak embertársaink gyámolitásában akár tagul való belépés által, akár pedig adomány nyal czélja elérésében segitsék. — Népmozgalmi statisztika. Az orszá­gos központi statisztikai hivatal február havi kimutatásából közöljük a Szekszárd községre vonatkozó adatokat. Elve született 24, elhalt helybeli 32, vidéki 11, fogyatkozás tehát 8 lélek. A meghaltak között volt 7 éven felüli 35. Orvosi kezelésben részesült 42, nem részesült egy hét éven felüli. Halálokok : gümőkór 13, egyéb fertőző betegség 2, vele­született gyengeség 2, agyvérzés, gutaütés 3, szervi szivbaj 4, tiidőgyuladás 6, rossz in­dulata álképlet 1, egyéb természetes halál­okok 11, baleset 1. — Felolvasás a kereskedelmi kaszinó­ban. Múlt héten szombaton a szekszárdi kereskedelmi kaszinóban estélyt tartottak, melyen szép számú előkelő közönség jelent meg és élvezettel hallgatta Földvári Mihály vármegyei főlevéltárnok érdekes felolvasását. A felolvasás után táncz következett, mely a késő éjjeli órákig tartott. — Előadás a szekszárdi róm. kath. olvasókörben. A szekszárdi róm. kath. olvasó­körnek „Magyarországi szent Erzsébet“ czimü j vallásos irányú szinielőadása annyira kö - tetszésben részesült, hogy husvét után „fehér vasárnapon“ immár harmadszor ismételve előadják. — A keselyüsi Dunaág. A keselyüsi holt Duna vize még most is olyan magas, hogy a túlsó parton levő erdőben is faderé­kig ér a viz, s a Dunaágon most is még kényelmesen vonulnak be a dereglyék és tutajok s csak Kutyatanyánál kell vontatni a teherhajókat a palánki szabadkikötőig. — Vásárok. Szekszárdon április hó 17-én; Dombóváron április hó 24 én ; Bony- hádon május hó 1-én és 2-án; Baján május hó 7-én és 8-án lesz a legközelebbi vásár. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Gorzó János betétszerkesztő telekkönyvveze­tőt Szekszárdra helyezte át. — Kivételes nösülés. A honvédelmi miniszter Tomonkó Gyula dunaföldvári lakos­nak a kivételes nősülést engedélyezte. — Humor a gyógyszertárban. A héten történt, hogy az egyik szekszárdi gyógyszer- tárba nagy sebbel-lobbal betoppan egy asz. szony és előadja kívánságát: tessék adni tiz Közérdek krajczárért kárfiolt, de a javából ám! (kar­bolt akart). — Egy másik szenvedőnek még furcsább kivánsága volt. — Egy darab papi­rosra fölirt háromféle orvosságot, de meg akarta menteni a háromfelé való csomagolást és a fiút, kit elküldött a gyógyszerekért, jól rnédba hagyta. — A fiú szót is fogadott, mondván.- aszonták, hogy egg üvegbe ke­verje Össze. — Olvassa a gyógyszerész a czédulát, aztán fejét csóválja: az egyik ke­nőcs, a másik por, a harmadik valta. — Ezeket bizony egy kicsit bajos volna egy üvegbe összekeverni. — Eltűnt és megkerült pakktáska. M i k- lós8y Ferencz pécsi lakós kézi bőröndjét az ujdombóvári állomáson valaki ellopta a vonatból. A csendőrség a tettest: Lang József szomajomi illetőségű csavargót elfogta még mielőtt a pakktáskából valami elveszett volna. A tettest átkisérték á tamásii járás­bírósághoz. — Állatkínzás. Ili Ferencz janya- pusztai cseléd egy ökröt vasvillával addig ütött mig a szegény pára meg nem döglött. A kár 80 korona; a kárt ugyan majd meg­veszik a durva cseléden, de az is igen üdvös volna, ha az állatkínzásért még súlyosabban lehetne megbüntetni. — Nem volna kár érte. — A lovak közt. Dr. Spányi Leó szek­szárdi ügyvéd 3 éves kis fia a napokban kifutott az utczára s éppen egy arra hajtó őcsényi ember kocsija elé került. Az okos lovak azonban átlépkedtek a kis gyereken s megálltak, igy különös Isten csodájakép semmi baja sem lett a kis fiúnak, kit Kö­rösi József hentes húzott ki a lovak közül. — Verekedő asszonyok Juhász Pálné és Pap Józsefné őcsényi asszonyok az utczán összepörlekedtek s az egymásra zúdított szó­áradat után össze is verekedtek, melyből Papné került ki győztesen, mert Juhásznét egy heti gyógyulást igénylő ütéssel bírta hallgatásra. — Ismeretlen betörök. Jákob János gyönki lakos szőlőhegyi pinczéjébe ismeretlen tettesek betörtek és egy hordó 33 kor. értékű pálinkát elvittek. — Házi tolvaj. Mocsani György, Eög- lein Márton mözsi lakos szolgája, midőn a háznép távol volt, az első szoba ajtajának rekeszét félre tolta és a hátsó szobából 74 korona készpénzt ellopott. — Tolvajlás. Szakács András pincze- helyi lakos kárára a vele vadházasságban élő Balog Teréz többféle ruhaneműt ellopott s mire észrevették inár eladogatta a ruhákat. — Sok pénzt takarít, ha a mindennemű vásznakat, férfi és női fehérnemüeket köz­vetlen a gyárakból rendeli. Kereskedelmi iroda, Budapest, Kerepesi-ut 65. — Remekmű. Megjelent az »Érmelléki első szölöoltvány telep« árjegyzéke 15-ik évfolyam, rendkívül diszes kiállítás, számos képpel és gazdag tartalommal, mely nemcsak az árakat, hanem mindenkinek, aki a szőlé­szet iránt nem is érdeklődik, szükséges gyakorlati utasításokat is tartalmaz. Ez a mü bemutatja és bőven ösmerteti az ország­ban oly rohamosan terjedő sodronyfonat és tüskés sodronykeritések alkalmazását is 12 képben. Aki czimét egy levelezőlapon tudatja, annak ingyen és bérmentve küldetik meg. Lapunk előfizetési ára : egész évre . . 10 kor. — fill, fél évre ... 5 „ — „ negyed évre 2 „ 50 „ Néptanítóknak, ha az előfizetési pénzt egész évre előre beküldik, 5 ko­ronáért küldjük a lapot. A hirdetést mérsékelt árakon, ol­csó díjszabással közöljük Hátralékos előfizetőinket kérjük az előfizetési pénzek szives beküldésére. Hazafias üdvözlettel: a „KÖZÉISIDEZ:“ szerkesztősége és kiadóhivatala. TTXIDÉ:ET. Tolna. Búcsú lakoma. A Tolnán állomásozó 12. számú dsidás ezred egy százada, mint megírtuk Boszniába lett áthelyezve s helyébe a soproni huszárok egy százada jön. A távo­zók tiszteletére nagy búcsú lakoma volt f. hó 11-én este a tiszti kaszinóban; — melyen a tisztikar Tolnáról teljes számban részt vett, Székesfehérvárról pedig több vendég tiszt érkezett. F. hó 15 én pedig a „Tolnai Kör­ben“ lesz a távozók tiszteletére bankett. Műkedvelői előadás Tolnán. A tol­nai ifjúsági egyesület Tóth Ede »Falu rossza^ czimü népszínművére készül. A próbák már serényen folynak, az előadás husvét másodnapján lesz; a rendezést Máié Károly áll. iskolai igazgató tanító vállalta el. A SZOMSZÉDBÓL. A Somogy vármegyei Berzsenyi Iro­dalmi társaság e hó 2-án tartotta meg ötö­dik felolvasó ülését Kaposvárott, a városház nagytermében, Roboz István a Somogy ér deines szerkesztőjének einöklósével. Noszlopy Tivadar székfoglalójául költeményeket, Szőke Lőrincz főgimnáziumi tanár pedig „A titok­zatos“ czimü esztétikai csevegését ezenkivül pár költeményt olvasott fel. Ä közönség za­jos éljenzéssel jutalmazta a felolvasókat. Az ülés végén az elnök meleg köszönetét mon­dott a közönségnek megjelenéséért s előre figyelmeztette a f. évi május hava 14-re, midőn az Irodalmi Társaság évi nagy disz- I gyűlését tartja meg változatos, élvezetes programmal, s a nagy Berzsenyi Dániel em- ! lékét fogja ünnepelni. Szobor leleplezés. Az aradi vértanuk egyikének Schweidel József Zotnbor sz. kir. város szülöttének szobrát szülővárosa ez évi május hó 18-án leplezi le, a megdicsőült hős vértanú emlékéhez méltó nagy ünnep­séggel, melyre a szomszédos vármegyék tör­vényhatóságát is meghívta. TUDOMÁNY, IRODALOM. Kálmán Karoly: Bort igyunk, ne (»álinkát. Egy kis füzetet adott ki Kálmán Ká- j roly a föntebbi czimen, mely egy állítólagos I esküdtszéki tárgyalás után lefolyt beszélge- j test és egy verset foglal magában. A kis ' irat a m kir. igazságügyi ministerium által hirdetett pályázaton dicséretet nyert. A szerző előszava szerint, s egyébként is ismeretes az a tapasztalat, hogy a pálin- kaivás igen elterjedt, rossz szokása lett ez a magyar népnek is. S hogy ez a rossz szo­kás megakadályoztassék, Íratott a kis füzet. Ismeretes az alkoholellenes küzdelem, isme- I retes az is, hogy a bölcs minisztérium ren- i deletekkel akarja a baj terjedését megaka­dályozni, de arról nem gondoskodik, hogy a pálinkához való hozzáférhetés megnehezit- \ tessék. A bajt mindenki ismeri, de igen va lószinü, hogy sem rendeletekkel, sem füzet- j kékkel nem lehet komoly eredményt elérni. Mégis az ilyen erkölcsnemesitő, javitó czél- I zattal irt munkákat örömmel kell üdvözölni, ! s legalább remélni kell, hogy lesz hasznuk. Kálmán Károly munkája is ily czélzat- í tál készült. Egy ebéd alkalmával a falu lel­késze, bírája, jegyzője, a földbirtokos és já­rásorvos folytatnak társalgást a pálinka káros í voltáról, s kimerítenek minden érvet, a mi a páhnkaivas ellen felhozható. A végén aztán arra az eredményre jutnak, hogy ha szeszes italt akar valaki inni, inkább bort igyék. Valóban ez volna a legszerencsésebb megol­dása a kérdésnek, s a füzetnek is ez a leg­szerencsésebb gondolata. Mért az alkoholel­lenes mozgalomnak az az iránya, hogy sze­szes ital egyáltalán ne fogyasztassék, tisztára képtelenség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom