Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-15 / 15. szám
1905. április 15 KÖZÉRDEK 7 A munka formájára nézve az a véleményünk, hogy nem eléggé népies, holott éppen a nép számára készült; olykor magyarázatai is nehézkesek; de általában meglehetősen könnyed nyelven van Írva, csak a népies hang hiányzik belőle; a mit megmagyaráz az a körülmény, hogy a nép köréből csak a biró vesz részt a társalgásban. A végére illesztett vers sokkal közvetlenebb, sokkal népiesebb ; habár versnek nem is jó, de hatás tekintetében fölötte áll a prózai résznek. Mindazonáltal nem kicsinyelhetjük a munka értékét, s nemcsak az kívánatos, hogy minél szélesebb körben terjedjen el, hanem hogy hatása is oly Dagy legyen, mint amilyen szeretettel és gonddal irta meg szerzője. (dr.J A Képes Családi Lapok szerkesztősége a következő sorok közlésére kérte lapunkat: Százával érkeztek előfizetőink részéről a kérdések, hogy miért adtunk dupla czimet a 27 év óta fennálló „Képes Családi Lapodnak. Sokan becses előfizetőinkből szinte kértek, hogy hagyjuk meg a régi jó „Képes Családi Lapok“ czimét. Ezen számtalan oldalról jött kívánságnak felelünk meg, midőn tudomására adjuk becses előfizetőinknek, hogy a néhány számon át megjelent „Az Elet“ (Képes Családi Lapok) czimét megváltoztattuk és megmarad a régi, de mindig friss és változatos tartalmú »Képes Családi Lapok.* A Protestáns Pap, Lágler Sándor kölesdi ág. ev. és Kálmán Dezső kölesdi ev. ref. pap szakközlönyének márcziusi száma a következő tartalommal jelent meg : Szemelvények, Evangélikus ünnep a vizkereszt ? Tavaszi prédikáció, Ima prédikáció előtt Prédikáció után. Az alázatosságban rejlő hatalom, Ima, János evangélista élete. A házasság Papválasztás, Halálozás. Előfizetési ár: egész évre 8 korona amely a szerkesztőkhöz Kölesdre küldendő. Muzeum, köziutézetek ügyei. Aláírási Ivek a múzeum egyesületbe való belépésre. A vármegyei muzeumegye- sület múlt hó 29-én tartott közgyűlésén elhatározta, hogy az egyesület alapszabályában megjelelt működését, — különösen az egye sületi tagok érdekében, — már a folyó évben megkezdi. E czélból az ismeretterjesztő felolvasásokat kisérő képek vetítéséhez szükséges gépnek beszerzésére a már eddig összegyűjtött egyleti vagyonból tetemes összeget szavazott meg s egy bizottságot is alakított a rendezésre, melynek szakértő tagjai a felolvasásokon tényleg közre is működnek. Évenként tizenkét sorozatból álló előadás lesz úgy, hogy minden hónapra esik egy s ez, ugyanazon hónapban négyszer ismétlődik. Az első héten a múzeum egyesület tagjai s azok fetnőtt családtagjai részére, a második héten egyéb egyesületek felnőtt tagjai részére lesz felolvasás. A harmadik és negyedik héten a nagyobb fiú és leánytanulók látogathatják ingyenesen. Mivel Szek- szárd művelt tisztviselő, kereskedő és iparos közönségének még igen nagy része nem tagja a muzeum egyesületnek, az egyesület elhatározta, hogy taggyüjtés czéljából aláírási iveket bocsájt ki. Ezen határozatnak megfelelően az egyesületi titkár a szekszárdi kaszinók és polgári olvasókör elnökeihez egy- egy aláirási ivet küldött azon kérelemmel, hogy azt egyesületeik helyiségéhen kitétetni szíveskedjenek. Az egyesület tagdijai 2-4 és 6 korona tetszés szerint s az aláírás 3 évig kötelező. Jelentkezni lehet ezenkívül Kouách Aladár egyesületi titkárnál is. Ugyanezen alkalommal felkéretnek az egyesület régi tagjai, hogy, ha tagjegyüket ne talán elvesztették volna, az egyesületi titkárnál jelentkezni szíveskedjenek uj tagjegy kiáliitása végett. — Ajándékok a múzeumnak. A múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelősége 2 drb. könyvet, Mehrwerth Ferencz 1 drb. ezüst érmet, Ismeretlen 4 drb. kortesnótát, A gömöri muzeumegylet történetét, Névtelen 1 drb. rézsarkantyut és 1 drb. faragott kéz fejet; özv. Székely Ferenczné 13 drb. könyvet és b. Székely Ferencznek Tolnavármegye selyemtermelésének történetére vonatkozó hátramaradt jegyzeteit ajándékozta a múzeumnak. Dr. Orosz Endre budapesti ügyvéd ajándékozott egy értékes csigagyüjteményt, mely néhai Szinnyey Ottmár szenvedélyes és hires gyűjtő tulajdona volt. TANÜGYI HÍREK. Iskola felállítás. A vallás és közoktatásügyi miniszter Szakos községet — a hozzá felterjesztett fellebbezés elutasításával, '■— kötelezte, hogy egy községi iskolai tantermet állítson fel és egy tanítói állomást rendszeresítsen még pedig az 1905/6. tanév folyamán, úgy bogy a tanítás már 1906/7. tanévben megkezdhető lehessen. Ha azonban a pécsegyházmegyei egyházi hatóság ugyanezt 1906. szeptember 1-éig teljesítené, akkor a községet felmenti a kötelezettség alól s az egy iskola és tanítói állás rendszeresítése felekezeti utón oldandó meg. Halálozás. Sántha Gyula pálfai rk. kántortanitó folyó hó 9-én elhunyt. Államsegély. Máté József bátaszéki községi iskolai igazgató-tanitó II. ötödéves pótlékának fedezésére 200 korona államsegélyt utalványoztatott. Egyletek és társulatok. Egylet alapszabályok nélkül. Tol nán igen sokan vannak, kik tisztán hajózásból élnek; részint mint hajósok, részint mint a hajókon munkások, a ki és be rakodásnál találnak keresetet. Ezek az év egyik felében nincsenek otthon, csupán midőn a hajózás szünetel a téli időszakban térnek haza s ilyenkor aztán a keresményből egy kis korcsmára való is jut. Adler György tolnai lakos korcsmája szokott a főgyülekező hely lenni, ahol aztán a hajózó emberek a nyár folyamán szerzett tapasztalatokat és helyes vagy helytelen elveket a maguk eszejárása szerint beszélgi tik meg — egyéb hasznos munka hiányában. így történt aztán, hogy mintegy 2—300-an összeállottak és megalapitották a »Tolnai általános hajós és munkás asztal- társaságot* — természetesen alapszabályok nélkül. Megválasztották a tisztikart is és a múlt évben már 162 kor. 76 fillér tagdíj S ült egybe az asztaltársaság pénztárába. nde a hatóság figyelmét sem kerülte ki a hajós asztaltársaság alapszabály nélkül való működése s a központi járás főszolgabirája a tisztikar tagjait rendre birságolta, a pénz- [ tári vagyont pedig elkobozta. Természetes, hogy a hatóságnak ilyetén való beavatkozása ellen, az illető megbírságolt egyének egész a belügyminiszterig fölebbeztek, de bizony hiába, mert a belügyminiszter az előző I. és II. fokú Ítéleteket indokaiknál fogva helyben hagyta, mely szerint: Trunde János elnök három napi elzárásra és 30 kor. birságra, Lovescher Henrik egy napi elzárásra és 20 kor. birságra, Pasinszky Já- I nos három napi elzárásra és harmincz kor. j birságra, Adler György korcsmáros három napi elzárásra és 50 kor. bírságra, Guld János, Györki Antal és Kovács István egy-egy napi elzárásra és fejenként 20 kor. birságra Ítéltettek, mint az alapszabályok nélkül működő társaság buzgó tisztviselői. Az önállóan működő szövetkezetek kongresszusa. A szövetkezetekről Dr. Nagy Ferencz a kereskedelmi ministerium megbízásából törvény tervezetet dolgozott ki a múlt évben. Ezen törvénytervezet, a mely minden gyakorlati ismeret nélkül készült, felette sérelmes a szövetkezetekre, mert azon alapon, hogy néhány szédelgő vállalkozás működését megakadályozza, oly rendszabályokat kíván alkalmazni, amelyekkel több száz nemesen és áldásosán működő régi szövetkezet fentállását veszélyeztetné és fejlődését gátolná. Ezen okból a törvénytervezet megvitatására és javaslat készítésére az önállóan működő szövetkezetek folyó hó 15., 16. és 17-én kongresszusra gyűlnek össze. A tanácskozásban az ország összes nagyobb szövetkezetei, képviselőjük utján résztvesznek. A megyénkben levő szövetkezetek közül a bonyhádi és a kőszegi népbankok a végrehajtó bizottságnak is tagjai, a szegzárdi Népbank pedig Schneider János választmányi tagot küldötte ki a kongresszusra. GAZDASÁG. A répabogarak tavaszi irtása. A kérdés elméleti és gyakorlati része ma egészen tiszta, ügy vagyunk, hogy biztosan tudhatjuk, hogy a répabogár most merre van ? Csak a tavalyi répatáblák földjében s ott sem mindenütt. Aki már tavaly a répa felszedése előtt gondolt a répabogárra, az talán tudja pontosan a helyeket is, hogy hol van a bogár főtanyája. Aki pedig nem törődött e bajával s nem gondolt a jövőre, annak bizony nehezebb a sora, mert nagyobb határok között kénytelen mozogni s ez bizony költségesebb. De akárhogy van a dolog, hangsúlyozom, hogy a répabogár most még a tavalyi répatáblák földjében van s itt tölti azt az időt, amely teleléséből még hátra van; földből való kibúvása után itt fog vesztegelni egy kis ideig, egy hétig, esetleg több ideig is, hogy azután előbb gyalogszerrel s ha megizmosodik, szárnyra kelve, felkeresse az időközben kikelt uj répát. Az uj répa sorsa tehát a gazda kezében van, mert ha megakadályozza a bogarat, hogy hozzájuthasson, répája megmarad. E megakadályozáshoz pedig elég ideje van s a teendő sem olyan terhes, hogy azt el nem végezhetné. A mi teendőnk ezidőszerint pedig az, hogy a tavalyi rópatáblákat már most tartsuk őrizet alatt s ha az első meleg napokon jelentkezni fog a bogár, fogjunk hozzá még itt a kézzel való szedéséhez és ne várjuk, mig szerteszéled, hogy kerülő utakon majd az uj vetésbe jusson. A szedést megkönnyithetjük azzal, hogy vagy a tavalyi egész répatáblát, vagy ha már tavaly őszszel kikerestük és megjelöltük a bogárfészkeket, akkor csak ezeket körül veszszük bogárfogó árokkal. Ez az árok érje körül az egész táblát, vagy a bogaras foltot és körülbelül ásónyomnyi mély és széles legyen; a tábla felé eső oldala kissé lejtős lehet, mert erről jön a bogár; a másik oldala pedig, amelyen át elmenekülni akarna a bogár, jó meredek legyen, hogy a bogár fél ne kapaszkodhassék és el ne szökjék. A távolról repülő bogarak ellen a répát svájnfurti zölddel permetezzük meg. Jablonovszky József. A lótenyésztő kerületek kérdése. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület lótenyésztő bizottsága április 11-én grófDessewffy Aurél elnöklésével ülést tartott, melyen nagy számban jelentek meg az ország legkiválóbb lótenyésztői és sportsmanjei. Az ülés tárgya Luczenbacher Miklós fölolvasása volt, a lótenyésztő kerületek kérdéséről. Az előadó nézete szerint a tenyészkerü- letek oly módon való beosztása, hogy egyes vidékeken csak bizonyos fajta lovat, például Gidront, Nóniust stb. lehessen tenyészteni, kivihetetlen. Az éghajlat, termelési viszonyok, a talaj, a lakosság foglalkozása és más ily körülmények figyelembe vételével körülbelül az ország minden egyes vidékére meg lehet állapítani a köztenyésztés irányát. Beható bírálat alá veszi ezután az előadó az országos lótenyésztést, a mely nézete szerint az utóbbi években nem haladt előre. Kifogásolja különösen a fedezési dij, a bérmének dijának fölemelését. Ez hozzájárult a stagnáczió elő idézéséhez. A községeket támogatni óhajtja ama kötelességükben, hogy alkalmas apa-
