Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

Onuz fia Bacha faluja és Szentmiklós mellett; a határjárás Ewzmaza völgyet, Leushegh-et, Kyngusholm-ot, Seneusvelgh-et, Zeksew-t, a visegrádi apát földjét, a csepeliek földjeit, a Kaptarhegh-et, Ogogkethew-et érinti. A Dunán átmenve Fedemus f., Bacha f., Chunkawar, Bagóid föld, Totun (1272. Thothon) nevű két falut, három Guun (Gyón), két Kemey falut, Kyndkeurus helyet, Ocsa (Olcha), Kuzna, Burzwa, Boroch helyneveket, Saarwize patakot, Eger (1272. Egyr) erdőt, az ócsai monostort (1272. Houcha), Pezen (1272. Pezeri) és Dobos helyneveket, Gyapus (1272. Gapus), Pukummegye (1272. Pukunmege), Fonchol; Thulgh (1272. Tulg) falukat, Inarch (1272. Hynarch), Pezer (1272. Bezer), Dabas, Besenew faluk neveit sorolja fel. A király ugyanakkor kiadott másik oklevelében a monostornak (mely in insula Chut van) Nyárhíd birtokot adja a Nyitra mellett. (A budai kpt. 1466-ik évi átirata után Knauz I. 509—513. 1. és az 1272-iki megerősítés 592—595. 1.) 50. 1265 szeptember 12. IV. Kelemen p. megerősíti IV. Béla k. és Benedek esztergomi é. azon intézkedését, hogy a bélakúti ciszterci apátságnak a király a patronatust, az érsek az institutiót a veszprémi egyházmegye területén fekvő Szent Gellért {de minori Pest), Szt. András (in Sasad) és Márton (in Wrs) egyházakra nézve átengedik. Az intézkedés ellen Bertalan amiensi főesperes a veszprémi pk. nevében tiltakozik. (Veszpr. pks. okit. I. 151. és Budapest oki. I. 83. 1.) 51. 1265. István ifj. király a magtalanul elhunyt Buken birtokát nővére, Margit hercegnő Miklós szolgájának adja. A birtok határos az óbudai kpt. földjével, Pousa Racusa birtokkal, mely a felhévízi keresztes kvté, végül Keer birtokkal. (Hazai okit. 47, Budapest oki. I. 85. 1.) 52. (1268—1269) augusztus 20. A fehérvári keresztes konvent leírja a szigeti apácáknak a neueg-i nemesek, a királyi hírnökök földjei közt elterülő birtokának határait. E szerint Alsó és Felső Neueg (Németi) falu volt már ebben az időben. (Budapest oki. I. 101. 1.) 53. 1266 május 5. IV. Béla k. jóváhagyja a Kalán nembeli Pousa ispán fia Nána és felesége, a néhai Moys nádor leánya azon intézkedését, hogy magtalanságuk esetére birtokaikat a szigeti Szűz Mária-egyházra és kolostorra hagyták. A Baranya és Csongrád megyékben és a Tisza mellett fekvő birtokok mellett szerepelnek Gvanda, Mischla és Foncol pestmegyei b. is és Solomar nevű puszta Buda mellett egy szol-