Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

gával, egy ekényi földdel és szőlőkkel. (Szentpétery 1486. sz. Budapest oki. I. 87. 1.) " 54. 1267 szeptember 8, Ősi. Pál veszprémi pk. Péter, a keszii Szent-György-egyház plébánosának kérésére a szentszék elé terjeszti ítéletét, amelyet Henrik veszprémi pr. és Demeter szentendrei főesperes vizsgálata alapján hozott Albert pap ügyében, aki tőle a plébániát erőszakosan elragadta. (Hártya eredetije a veszprémi kpt. magánlevéltárában, Epp. Keszi prope Budám 1. sz.) 55. (1267) december 11. IV. Béla k. Weyteh Dragchin, Kol, Scegen, Miklós és Péter, felhévízi és jenői, a királyi asztalhoz tartozó szolgákat saját lelke és leánya Margit hercegnő lelke üdvéért István ifj. király és Béla hg. beleegyezésével a szigeti apácáknak adja. (Szentpétery 1540. sz. Budapest oki. I. 95. 1.) 56. 1268 január 6, Aranyos. IV. Béla k. meghagyja a budai prépostnak, hogy a Neveg földön élő Benedek és testvére jobbágyokat adja át a szigeti apácáknak. A beiktatást jelentő oklevél megemlíti, hogy az ugyanott levő kir. hírnökök földje a tatárok pusztítása óta lakatlanul maradt, s hogy a Bökény nembeli Zachariást, a somlyói prépostot, Mick bán fiát Kereki birtok határai miatt megidézte. (Wenzel VIII. 198. és 215. 1. Budapest oki. 97. 1.) 57. (1268) április 13. Ákos budai prépost és társa jeletik IV. Béla királynak, hogy Újbécs (Wiubech) b. határait megjáratták, s az szomszédos a szigeti monostor Jenő birtokával, de Verner fia Péter nem akarta elfogadni az új határokat. (Eredetije Dl. 667, Budapest oki. I. 98. 1. A jelentés alapján a király a birtokot a szigeti apácáknak adta. Szentpétery 1591, Budapest oki. I. 99. 1.) 58. 1269 október 3. IV Béla k. saját hibáját helyrehozni akarván visszaadja a veszprémi püspökségnek a váli és dörgicsei tizedeket, a budaőrsi templomot, a kelenföldi Szent Gellért és a Felhévíz melletti Szent Jakab-egyházakat. A püspökség jövedelme azzal is megkevesbedett, hogy Bertalan pk. Benedek óbudai prépost iránt való szeretetből átengedte neki a budai tizedet a banai egyház plébániájával, a Szent Margit-egyházzal és Kovácsi faluval, továbbá négy óbudai szőlőhegy dézsmájával, s ezeket az óbudai kpt. később is megtartotta. A Szent Jakab-egyházat az udvari papok fejlesztették ki plébániává, a kelenföldi templomot ő adta a