Körösvidék, 1922 (3. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1922-11-26 / 271. szám

Békéscsaba, 1922. november 26 Vasárnap 11L évfolyam 271. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓM! VATA/, t Béhásosabán, Szont István-túr IS« A szerkesztőség tolatott ssáeia i Síi, ELŐFIZETÉSI ÁRAíf i £gy Hóira 120 X, negyeífóvre 3SO K, félévre 700 Sí. Egyes szánt ára 8 K. Bethlen Mm prof, a forradalmár Pénteken este ünnepélyes pártvacsorát rendezett a libe­rális (rombolási) blokk- Ezen a vacsorán történt, hogy Rassay azzal igyekezett megnyugtatni a maga, valamint romboló tár­sai lelkiismeretét (ha ugyan le­het ezt a szót alkalmazni e helyen), hogy kivágta azt a merész állítást, amely szerint maga Bethlen István gróf is forradalmár, részese volt az októberi forradalomnak, mert tagja volt a székely nemzeti tanácsnak. Hmikor ezeket a sorokat irom, nem tudom, hogy Bethlen István gróf meghallja-e Rassay szavait s ha meghallja, mél­tatja-e őket arra, hogy foglal­kozzék velük. Neki bizonyára nincs szüksége rá, hogy egy Rassay előtt tisztázza magát odafenn, azon a legmagasabb polcon, amelyre a nemzet bi­zalma folytán ülhetett. — Itt lenn a végeken azonban so­kan vagyunk még, akik nem tudjuk elhallgatni azt a fájdal­mat és azt a mélységes felhá­borodást, amit mindig érzünk, valahányszor megszólal Erdély árulóinak valamelyike. Nekünk fáj, amit Rassayék beszélnek s ezerszeresen fáj, ha olyan fo­galmakat igyekszenek besá­rozni, amelyek előttünk ma is szentek s amelyeknek emléke mindaz, amit elvesztett szülő­hazánkból megmenthettünk­Mi ezért nem tűrjük el szó nélkül, ha egy Rassay egy ka­lap alá meri sorolni a székely nemzeti tanácsot azzal az ő nemzeti tanácsukkal, amelynek védelme alatt jutottunkéi 1918 októbere óta keresztes szenve­déseink annyi szomorú stáció­ján keresztül mai nagy nyo­moruságunkig. H Rassayék nemzeti taná­csa a forradalmat, a pusztítá­sok orgiáját rendezte — a Bethlenéké, a székely nemzeti tanács pedig az egyetlen őrt­álló fegyver volt a feldúlt or­szág bitangságban hagyott ha­tárán. Rassayék lopni, gyújtogatni küldték a magyar katonát — Bcthlenék pedig a „forradal­mositott" hadsereg romiadékai­ból kimentették az elárvult Er­dély hontalanná vált fiait s oda­gyüjtötték őket a Székely Had­osztály zászlaja alá. Ez a zászló uj hitet, uj bi­zodalmat jelentett azoknak a lelkében, akiknek faluját, csa­ládját, marosmenti házikóját Rassayék árulták el az olá­hoknak. Hogy ezt a zászlót — bár drága székely vérükkel szen­telték meg — nem lobogtat­hatták végig diadallal Kolozs­várott, Brassóban, Udvarhe­lyen és mindenütt, ahol ma is hiába várnak szabadulást az oláh börtönök magyar rabjai, — azért is Rassayékat terheli felelősség s az ő fejükre száll­, jon minden erdélyi szenvedő \ testvérünk minden átka. Nagy bün terheli lelküket. ; Megvetjük őket. Elvárnók tő­! lük, hogy legalább enyhíteni igyekezzenek azt a nagy vét­ket, amelyet jóvá ugy sem te­hetnek. — éhelyett azonban ugy tűnnek fel, mintha ma is tetszelegnének gyászos sze­repükben s ahelyett, hogy ki­emelkedni igyekeznének meg­vetettségükből, a mi nagyjain­kat akarják lerántani maguk­kal egy sorba?! (m. d.) Hesnol pasit az oroszok salfíprljÉÉ nevezi a zsidó yilágsajté Egy magyar tudós nyilatkozata Budapest, nov. 25. A magyarországi liberális sajtó, de általában az egész európai sajtó internacionalista alapon álló lapjai, a legutóbbi napokban Kern a l pasa szereplését rosszakaratú megvilágí­tásban állítják be azzal a célzattal, hogy a törökök iránt minden lo­vagias nemzetben megnyilvánuló ro­konszenvet tendenciózus beállítások­kal lerontsák. Híresztelésük szerint Kemal ugy szerepel, mint Lenin sakk­figurája, aki a maga részéről meg­elégedett volna a mudániai egyez­mény eredményeivel is, azonban a szovjet nyomására kénytelen ujabb és ujabb követelésekkel előáilani. Mindezekkel a híresztelésekkel azt akarják az előbb emiitett sajtószer­vek olvasóikkal elhitetni, hogy Ke­mal pasa jelenlegi akciói már nem török nemzeti érdeket képviselnek, hanem azokat a szovjet messzebb­menő céljainak elérésére fordítja Kemal. Mivel minket, magyarokat speciálisan érdekelt az ügy, nemcsak a törökök iránti szimpátiából, ha­nem a békeszerződések megváltoz­tathatóságának elvi lehetősége szem­pontjából is, munkatársunk kérdést intézett dr. Pröhle Vilmos egyetemi tanárhoz, a török kérdés európai hirü ismerőjéhez, vájjon tudomása szerint van-e valami szorosabb nexus Kemal és Lenin között ? Pröhle Vilmos a következőket mondotta : a -orosz — Katonai egyezmény tényleg létesült az anatóliai nagy nemzet­gyűlés kormánya és a moszkvai szovjet között azon az alapon, hogy közös ellenség eilen küzde­nek, elsősorban természetesen An­glia ellen. Az ellenség közös vol­tából szükségképen folyt a kölcsö­nös katonai támogatás elve, ami a török nacionalistákra elsősorban azért volt fontos, rnert mindenek­előtt fegyverre es munícióra volt szükségük és ezeket csak Orosz­országtól kophattak. A török-orosz egyezménynek má­sik sarkalatos pontja az, hogy Tö­rökország nem támogatja az orosz­országi ellenforradalmi mozgalma­kat, az oroszok viszont nem foly­tathatnak bolseviki propagandát Kisőzsiában. Ez utóbbi faltétel be­tartását Kemalék oly szigorúan megkövetelték, hogy a titokban belopódzott bolseviki agitátorokat nemcsak kiutasították, hanem ki is végezték. Az a híresztelés, hogy Kemal pasa egészen a bolsevikiek kezében volna és utasítások szerint járna ej, vagy tájékozatlanságon alapul, vagy szán­dékos ferdítés. Mihelyt az angol po­litikusok — első sorban Loyd George — észrevették, hogy Görög­ország minden angol fegyver és mu­níció dacára sem képes Kemalékkal megbirkózni, megpróbálták a szov­jet kegyeit megnyerni és Moszkvát Törökország támogatásától vissza­tartani. Erre törekszenek ma is. Mi­vel ugyancsak angol érdek, hogy a török nemzet jóhirén, nevén csorba essék és azok a nacionalista nem­zetek, melyek a törökökért lelkesed­nek, Kemaléktól elforduljanak; az angol lapok, valamint egész Európa törökellenes sajtója bolsevizmussal vádolja Kemalt, ami merő hazugság. A beállítás, mintha Kemal a mu­dániai egyezményt megszegte volna, szintén célzatos. Kemalék a mu­dániai egyezményhez hozzájárultak, de azzal a kikötéssel hogy ezen az alapon a végleges békét is a legrö­videbb időn bílül meg fogják kötni. Az angolok nyilvánvalóan a béke­konferencia elnyujtásán dolgoznak, amely egyszerűen azt jelenti, hogy idői akarnak nyerni a Dardanellák és Konstaniinápoiynál levő állásaik megerősítésére, gyarmati csapatok toborzására, hogy mire valahára a békekonferencia csakugyan dönt­hetne, az erőviszonyok Ar.giia és Görögország javára tolódjanak ei. Kemal és kormánya azonban át­látnék a szitán és igy állandó a harcrakészségük és az angol halo­gató politikával szemben békefel­tételeik szigorítása is helyes és megokolt. Természetes, hogy Ang­liának és cionistáknak Palesztinát illető terveit sem hagyhatja érintet­lenül a Kemalisták katonai és dip­lomáciai győzelme, mert ha Ke­malékat le lehetett volna verni, akkor fenn lehetett volna tartani Palesztinában az angol protekturá­tusí. Kemal győzelmeinek azonban az az eredménye, hogy az arabok reményei újból feléledtek és már ezek a rabságra szánt milliók is kimutatták és ki is jelenteitek, hogy a szabad Törökországhoz akarnak csatlakozni. Kommunista merénylőt az oláh király ollen Bukarest, nov. 25 Az oláh király vonata előtt felszedték a vágányo­kat. A király vonata előtt egy má­sik vonat haladt, amely kisiklott s utasai áldozataivá lettek a király ellen előkészített kommunista me­rényletnek. Olasz vendégek Budapesten Budapest, nov. 25. A napokban 50 olasz újságíró, képviselő, keres­kedő és iparos érkezik Budapestre az olasz közgazdasági kamara kül­detésében tanulmányútra. Egyes szám ára 205 korona

Next

/
Oldalképek
Tartalom